„Kaptárkői 2. sz. forrásbarlang” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 20. sor: | 20. sor: | ||
A [[Tétényi-fennsík]]on, [[Érd]] és [[Diósd]] közigazgatási határának a közelében, a Szidónia-hegy oldalában, a [[Kaptárkői-barlang]] bejáratától körülbelül 10 méterre, egy sziklakibúvásban nyílik. A [[diósd]]i Hegyalja utca egyik ingatlanán, magánterületen található természetes, ovális bejárata 0,75 méter széles és 0,66 méter magas. |
A [[Tétényi-fennsík]]on, [[Érd]] és [[Diósd]] közigazgatási határának a közelében, a Szidónia-hegy oldalában, a [[Kaptárkői-barlang]] bejáratától körülbelül 10 méterre, egy sziklakibúvásban nyílik. A [[diósd]]i Hegyalja utca egyik ingatlanán, magánterületen található természetes, ovális bejárata 0,75 méter széles és 0,66 méter magas. |
||
Porózus, középső [[miocén]], |
Porózus, középső [[miocén]], bádeni [[Mészkő (kőzet)|mészkőben]] alakult ki. Tektonikus törésvonalak mentén jött létre valószínűleg kifagyásos kőzetaprózódással és korróziós hatásra. Egyszerű, egyszintes és vízszintes barlang. A járatainak a jellemző szelvénytípusa az alagútszelvény. Egy főjáratból és az azt keresztező mellékjáratból áll a barlang. Nincsenek benne képződmények. A barlang egy része lehet, hogy mesterségesen lett kibővítve. A barlang hossza 8,4 méter, a mélysége 0,5 méter, a magassága 1 méter, a függőleges kiterjedése 1,5 méter és a vízszintes kiterjedése 6,3 méter a részletes felmérés alapján. |
||
Csak engedéllyel látogatható és a megtekintéséhez csak alapfelszerelés szükséges. A barlang illetékes természetvédelmi hatósága a [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]]. Halász Árpád 1963-as kézirata szerint valószínűleg összefügg a [[Kaptárkői-barlang]]gal a közelsége és az észlelt légmozgás miatt. |
Csak engedéllyel látogatható és a megtekintéséhez csak alapfelszerelés szükséges. A barlang illetékes természetvédelmi hatósága a [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]]. Halász Árpád 1963-as kézirata szerint valószínűleg összefügg a [[Kaptárkői-barlang]]gal a közelsége és az észlelt légmozgás miatt. |
||
A lap 2017. augusztus 12., 23:56-kori változata
| Kaptárkői 2. sz. forrásbarlang | |
| Hossz | 8,4 m |
| Mélység | 0,5 m |
| Magasság | 1 m |
| Függőleges kiterjedés | 1,5 m |
| Tengerszint feletti magasság | 185 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Diósd |
| Földrajzi táj | Tétényi-fennsík |
| Típus | kifagyásos kőzetaprózódással keletkezett |
| Barlangkataszteri szám | 4710-6 |
A Kaptárkői 2. sz. forrásbarlang egy barlang, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Tétényi-fennsíkon található.
Leírása
A Tétényi-fennsíkon, Érd és Diósd közigazgatási határának a közelében, a Szidónia-hegy oldalában, a Kaptárkői-barlang bejáratától körülbelül 10 méterre, egy sziklakibúvásban nyílik. A diósdi Hegyalja utca egyik ingatlanán, magánterületen található természetes, ovális bejárata 0,75 méter széles és 0,66 méter magas.
Porózus, középső miocén, bádeni mészkőben alakult ki. Tektonikus törésvonalak mentén jött létre valószínűleg kifagyásos kőzetaprózódással és korróziós hatásra. Egyszerű, egyszintes és vízszintes barlang. A járatainak a jellemző szelvénytípusa az alagútszelvény. Egy főjáratból és az azt keresztező mellékjáratból áll a barlang. Nincsenek benne képződmények. A barlang egy része lehet, hogy mesterségesen lett kibővítve. A barlang hossza 8,4 méter, a mélysége 0,5 méter, a magassága 1 méter, a függőleges kiterjedése 1,5 méter és a vízszintes kiterjedése 6,3 méter a részletes felmérés alapján.
Csak engedéllyel látogatható és a megtekintéséhez csak alapfelszerelés szükséges. A barlang illetékes természetvédelmi hatósága a Duna–Ipoly Nemzeti Park. Halász Árpád 1963-as kézirata szerint valószínűleg összefügg a Kaptárkői-barlanggal a közelsége és az észlelt légmozgás miatt.
A közelében található kaptárkövekről lett elnevezve. Előfordul az irodalmában Kaptárkői 2.sz. forrásbarlang (Gazda 2005) néven is.
Kutatástörténete
A Karszt és Barlang 1962. évi 1. félévi számában barlangnév nélkül írja le röviden Ozoray György a barlangot. A leírás szerint akkor nem volt járható méretű, a Kaptárkői-barlanggal majdnem párhuzamos járatú üreg, a bejárata a Kaptárkői-barlangtól pár méterre található és kőzetrés menti felszíni oldással kialakult üreg. 1963-ban készült kéziratában Halász Árpád szintén leírja barlangnév nélkül. A Karszt és Barlang 1964. 2. félévi számában jelent meg a Kaptárkői-barlang térképén a Kaptárkői 2. sz. forrásbarlang alaprajzi térképe egy hosszmetszettel és egy keresztmetszettel. A tanulmányban nincs név szerint említve.
Az 1984-ben megjelent „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában nem szerepel a neve. 2005. március 5-én Gazda Attila szerkesztette meg az alaprajzi térképét egy hosszmetszettel és két keresztmetszettel, a saját felmérése alapján.
Irodalom
- Balázs Dénes: A Kaptárkői barlang felmérése. Karszt és Barlang, 1964. 2. félév. 55. old.
- Gazda Attila: Barlang nyilvántartólap. Kézirat, 2005. április 5. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Halász Árpád: Jelentés a Szidónia barlangról. Kézirat. Balatonfüred, 1963. november 28. 4, 5. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. (Nincs benne említve.)
- Ozoray György: Kaptárkői-sziklahasadék. Karszt és Barlang, 1962. 1. félév. 18. old.
