„Buza Péter” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
+ további kategóriák |
a tipográfiai javítások |
||
18. sor: | 18. sor: | ||
}} |
}} |
||
'''Buza Péter''' (néhol helytelenül hosszú ú-val Búzaként) ([[Kispest]]<ref>{{CitPer|szerző=[[Csordás Lajos (újságíró)|Csordás Lajos]] |cím=A város múltját keresőknek ír |alcím= |periodika=[[Népszabadság]] |dátum=1999-4-1 |év=1999 |hónap=4 |nap=1 |oldal=38 }}</ref> [[1942]]. [[május 22.]]<ref>{{CitWeb |url=http://www.szephalom-konyvmuhely.hu/szerzok/buza-peter |cím=A Széphalom Könyvműhely szerzőinek adatbázisa |alcím= |közreműködők= |weblap=Széphalom Könyvműhely |nyelvkód=|hely= |kiadó= |év=1994 |oldal= |elér=2017-07-15 }}</ref> |
'''Buza Péter''' (néhol helytelenül hosszú ú-val Búzaként) ([[Kispest]],<ref>{{CitPer|szerző=[[Csordás Lajos (újságíró)|Csordás Lajos]] |cím=A város múltját keresőknek ír |alcím= |periodika=[[Népszabadság]] |dátum=1999-4-1 |év=1999 |hónap=4 |nap=1 |oldal=38 }}</ref> [[1942]]. [[május 22.]]<ref>{{CitWeb |url=http://www.szephalom-konyvmuhely.hu/szerzok/buza-peter |cím=A Széphalom Könyvműhely szerzőinek adatbázisa |alcím= |közreműködők= |weblap=Széphalom Könyvműhely |nyelvkód=|hely= |kiadó= |év=1994 |oldal= |elér=2017-07-15 }}</ref> –) könyvtáros, újságíró, [[Budapest]]-történész, számos könyv szerzője, a [[Nagy Budapest Törzsasztal]] tagja. |
||
==Pályája== |
== Pályája == |
||
⚫ | 1967-ben végzett az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] magyar-[[Könyvtáros|könyvtár]] szakán, előbb a [[Műszaki Élet]] című folyóirat munkatársa lett, majd az állami sajtóigazgatásban dolgozott. Később az [[Interpress Magazin]], majd [[1984]]-től a [[Magyar Nemzet]] rovatvezetője, [[1996]]-tól szerkesztője lett. Több lap szerkesztőjeként is dolgozott. [[1989]]-től a [[Budapesti Városvédő Egyesület]] elnökségi tagja, 1990–1994 között a Városvédő és Polgári Szervezetek Szövetségének elnöke<ref>{{CitLib|szerző=[[Hermann Péter]] (szerk) |cím=Biográf Ki kicsoda 2002 |alcím= |hely=Budapest |kiadó=Enciklopédia Kiadó |év=2001}}</ref>. |
||
⚫ | |||
⚫ | 1967-ben végzett az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] magyar-[[Könyvtáros|könyvtár]] szakán, előbb a [[Műszaki Élet]] című folyóirat munkatársa lett, majd az állami sajtóigazgatásban dolgozott. Később az [[Interpress Magazin]], majd [[1984]]-től a [[Magyar Nemzet]] rovatvezetője, [[1996]]-tól szerkesztője lett. Több lap szerkesztőjeként is dolgozott. [[1989]]-től a [[Budapesti Városvédő Egyesület]] elnökségi tagja, |
||
⚫ | 1979-től publikált a [[Budapest (folyóirat)|Budapest folyóirat]]ban,<ref>Első írása a folyóirat XVII. évfolyamának 1979 februári (2.) számában jelent meg, az általa indított ''Elfelejtett épületek'' sorozatban mutatta be a Hermina út 35-öt</ref> majd a lap 1988-as megszüntetését követően 2004-ben az ő kezdeményezésére indították újra a havilapot. A [[Népszabadság]] tíz éven át (1992–2002) megjelenő Budapest-mellékletének [[Tóth Ákos]], [[Krajczár Gyula]] és [[Berkó Pál]] után utolsó szerkesztője volt.<ref>{{CitPer|szerző=[[N. Kósa Judit]] |cím=Előszó |alcím= |periodika=[[Budapesti Negyed]] |év=2005 |oldal=1 |évfolyam=13 |szám=3-4. }}</ref> [[1985]]-ben két társával (Éder Miklós, Horváth Győző) kutatni kezdték a [[Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia|Ludovika Akadéma]] közelében a [[Budapest VIII. kerülete|józsefváros]]i Illés-kút forrását. A forrás megtalálását követően a Budapesti Városvédő Egyesület közreműködésével 1991-re újjáépítették a kútházat is.<ref>{{CitPer|szerző=[[Csordás Lajos (újságíró)|Csordás Lajos]] |cím=Józsefvárosi kútkeresők |periodika=[[Népszabadság]] |dátum=2016-8-19 |oldal=12 }}</ref> [[1990]]-ben [[Zenthe Ferenc]]cel, [[Győrffy Miklós]]sal egyik alapítója volt a [[Herminamező Polgári Köre|Herminamező Polgári Körének]], melynek ügyvezető elnöki tisztét is betöltötte.<ref>{{CitLib|szerző=[[Lett Miklós]] |cím=Herminamező Polgári Köre |alcím= |hely=Budapest |kiadó=Budapesti Honismereti Társaság |év=2006 |url=http://www.bpht.hu/historiak/68.pdf }}</ref> Az egyesület számos kezdeményezésében részt vett, több kiadványát is szerezte vagy gondozta. 1995-ben a kör szervezésében, Buza vezetésével kutatták fel a [[Városliget]]ben [[Horváth Jakab]] sírját, akire korábban csak egy – a liget egy másik pontján található – kő emlékezett ''FUIT'' (volt) felirattal.<ref>{{CitWeb |url=https://www.kozterkep.hu/p/66/A_FUIT_sir_rejtelye.html |szerző=[[Neszták Béla]] |cím=A FUIT sír rejtélye |weblap=Köztérkép |nyelvkód=|hely= |kiadó= |dátum=2009-03-25 vagy év= |oldal= |elér=2017-7-18}}</ref> A 2002-ben alapított [[Nagy Budapest Törzsasztal]] tagja, a kör szellemi tőkéjére épített Budapest könyvek közül többet is gondozott. |
||
⚫ | |||
1979-től publikált a [[Budapest (folyóirat)|Budapest folyóirat]]ban<ref>Első írása a folyóirat XVII. évfolyamának 1979 februári (2.) számában jelent meg, az általa indított ''Elfelejtett épületek'' sorozatban mutatta be a Hermina út 35-öt</ref>, majd a lap 1988-as megszüntetését követően 2004-ben az ő kezdeményezésére indították újra a havilapot. A [[Népszabadság]] tíz éven át megjelenő (1992-2002) Budapest-mellékletének [[Tóth Ákos]], [[Krajczár Gyula]] és [[Berkó Pál]] után utolsó szerkesztője volt<ref>{{CitPer|szerző=[[N. Kósa Judit]] |cím=Előszó |alcím= |periodika=[[Budapesti Negyed]] |év=2005 |oldal=1 |évfolyam=13 |szám=3-4. }}</ref>. |
|||
⚫ | [[1985]]-ben két társával (Éder Miklós, Horváth Győző) kutatni kezdték a [[Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia|Ludovika |
||
==Könyvei== |
== Könyvei == |
||
{{dablink|1=Ez a szakasz egyelőre [[Wikipédia:Csonk|erősen hiányos]]. <span class="plainlinks">[{{SERVER}}{{localurl:{{NAMESPACE}}:{{PAGENAME}}|action=edit}} Segíts]</span> te is a kibővítésében!|2=Wiki letter w.svg|3=25px}}<includeonly>{{#if:{{{minta|}}}|<!--nincs kat.-->|[[Kategória:Szakaszcsonkok|{{PAGENAME}}]]}}</includeonly><noinclude>[[Kategória:Csonkokat jelölő sablonok| ]]</noinclude> |
{{dablink|1=Ez a szakasz egyelőre [[Wikipédia:Csonk|erősen hiányos]]. <span class="plainlinks">[{{SERVER}}{{localurl:{{NAMESPACE}}:{{PAGENAME}}|action=edit}} Segíts]</span> te is a kibővítésében!|2=Wiki letter w.svg|3=25px}}<includeonly>{{#if:{{{minta|}}}|<!--nincs kat.-->|[[Kategória:Szakaszcsonkok|{{PAGENAME}}]]}}</includeonly><noinclude>[[Kategória:Csonkokat jelölő sablonok| ]]</noinclude> |
||
45. sor: | 44. sor: | ||
* Bandusia forrása (2016) Városháza |
* Bandusia forrása (2016) Városháza |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
{{források}} |
{{források}} |
||
A lap 2017. július 23., 18:02-kori változata
Buza Péter | |
Született | 1942. május 22. (81 éves) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | újságíró, könyvtáros, helytörténész, író, városvédő |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Buza Péter (néhol helytelenül hosszú ú-val Búzaként) (Kispest,[1] 1942. május 22.[2] –) könyvtáros, újságíró, Budapest-történész, számos könyv szerzője, a Nagy Budapest Törzsasztal tagja.
Pályája
1967-ben végzett az ELTE magyar-könyvtár szakán, előbb a Műszaki Élet című folyóirat munkatársa lett, majd az állami sajtóigazgatásban dolgozott. Később az Interpress Magazin, majd 1984-től a Magyar Nemzet rovatvezetője, 1996-tól szerkesztője lett. Több lap szerkesztőjeként is dolgozott. 1989-től a Budapesti Városvédő Egyesület elnökségi tagja, 1990–1994 között a Városvédő és Polgári Szervezetek Szövetségének elnöke[3].
Budapest
1979-től publikált a Budapest folyóiratban,[4] majd a lap 1988-as megszüntetését követően 2004-ben az ő kezdeményezésére indították újra a havilapot. A Népszabadság tíz éven át (1992–2002) megjelenő Budapest-mellékletének Tóth Ákos, Krajczár Gyula és Berkó Pál után utolsó szerkesztője volt.[5] 1985-ben két társával (Éder Miklós, Horváth Győző) kutatni kezdték a Ludovika Akadéma közelében a józsefvárosi Illés-kút forrását. A forrás megtalálását követően a Budapesti Városvédő Egyesület közreműködésével 1991-re újjáépítették a kútházat is.[6] 1990-ben Zenthe Ferenccel, Győrffy Miklóssal egyik alapítója volt a Herminamező Polgári Körének, melynek ügyvezető elnöki tisztét is betöltötte.[7] Az egyesület számos kezdeményezésében részt vett, több kiadványát is szerezte vagy gondozta. 1995-ben a kör szervezésében, Buza vezetésével kutatták fel a Városligetben Horváth Jakab sírját, akire korábban csak egy – a liget egy másik pontján található – kő emlékezett FUIT (volt) felirattal.[8] A 2002-ben alapított Nagy Budapest Törzsasztal tagja, a kör szellemi tőkéjére épített Budapest könyvek közül többet is gondozott.
Könyvei
- Pest-budai történetek (1983) Idegenforgalmi és Propaganda Vállalat
- Erzsébetváros negyven éve Ruzicska Máriával (1985) MSZMP VII. ker. Bizottsága
- Szenzációk nyomában a békeidők Budapestjén (1989) Kozmosz könyvek
- Balatonfenyves (1993) Balatonfenyves Önkormányzata
- Palotai tegnapok (1996) Rákospalotai Múzeum
- Pestújhely emlékkönyve (1997) Rákospalotai Múzeum
- Az első nap Budapesten (1989) Maecenas kiadó
- Buda, Duna, Pest Faragó Istvánnal 1989 Officina Nova
- Herminamező (1992) Herminamező Polgári Köre
- Budapest teljes utcanévlexikona Mészáros Györggyel és Ráday Mihállyal (2004) Sprinter kiadó
- Fürdőző Budapest (2006) Holnap kiadó
- A bedeszkázott riporter (2007) Budapesti Városvédő Egyesület (Budapest könyvek)
- Bagolyröpte Pest felett (2016) Budapesti Városvédő Egyesület
- Bandusia forrása (2016) Városháza
Források, jegyzetek
- ↑ Csordás Lajos: A város múltját keresőknek ír. Népszabadság, (1999. április 1.) 38. o.
- ↑ A Széphalom Könyvműhely szerzőinek adatbázisa. Széphalom Könyvműhely (1994) (Hozzáférés: 2017. július 15.)
- ↑ Hermann Péter (szerk): Biográf Ki kicsoda 2002. Budapest: Enciklopédia Kiadó. 2001.
- ↑ Első írása a folyóirat XVII. évfolyamának 1979 februári (2.) számában jelent meg, az általa indított Elfelejtett épületek sorozatban mutatta be a Hermina út 35-öt
- ↑ N. Kósa Judit: Előszó. Budapesti Negyed, XIII. évf. 3–4. sz. (2005) 1. o.
- ↑ Csordás Lajos: Józsefvárosi kútkeresők. Népszabadság, (2016. augusztus 19.) 12. o.
- ↑ Lett Miklós: Herminamező Polgári Köre. Budapest: Budapesti Honismereti Társaság. 2006.
- ↑ Neszták Béla: A FUIT sír rejtélye. Köztérkép (2009) (Hozzáférés: 2017. július 18.)