„Küküllei János” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →top: egyértelműsítés - Arad |
személy infobox |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{személy infobox}} |
|||
'''Tótsolymosi Apród János'''. Kezdetben a [[királyi kancellária]] különböző tagozatain volt [[jegyző]]. Az [[1350-es évek]] elejétől egyházi hivatalt töltött be, s számos javadalmat szerzett: 1352-ben [[Arad (Románia)|aradi]] és egri olvasó[[kanonok]], 1353-ban [[zágráb]]i és [[székesfehérvár]]i kanonokság tulajdonosa, s haláláig [[erdély]]i [[kanonok]] és küküllei [[esperes|főesperes]] lett (ez utóbbi címe melléknevévé is vált), 1358-tól [[esztergom]]i kanonok, majd két ízben (1363-1366, 1379-1387) [[esztergomi érsek]]i [[helynök]] volt. [[I. Lajos magyar király|I. Lajos]] király különös kegyébe fogadta, 1358-tól különös [[káplán]]jává, s kancelláriájában vezetőjegyzővé tette. Az 1360-as években [[Visegrád]]on telepedvén le 25 fejezetben megírta uralkodója [[nápoly]]i hadjáratait, majd Lajos halála után a király erényeiről írott 30 fejezettel, Lajos király életrajzával egészítette ki '''Chronicon de Ludovico rege''' címen számontartott művét, mely az első világi [[életrajz]] a [[középkori magyar irodalom]]ban. |
'''Tótsolymosi Apród János'''. Kezdetben a [[királyi kancellária]] különböző tagozatain volt [[jegyző]]. Az [[1350-es évek]] elejétől egyházi hivatalt töltött be, s számos javadalmat szerzett: 1352-ben [[Arad (Románia)|aradi]] és egri olvasó[[kanonok]], 1353-ban [[zágráb]]i és [[székesfehérvár]]i kanonokság tulajdonosa, s haláláig [[erdély]]i [[kanonok]] és küküllei [[esperes|főesperes]] lett (ez utóbbi címe melléknevévé is vált), 1358-tól [[esztergom]]i kanonok, majd két ízben (1363-1366, 1379-1387) [[esztergomi érsek]]i [[helynök]] volt. [[I. Lajos magyar király|I. Lajos]] király különös kegyébe fogadta, 1358-tól különös [[káplán]]jává, s kancelláriájában vezetőjegyzővé tette. Az 1360-as években [[Visegrád]]on telepedvén le 25 fejezetben megírta uralkodója [[nápoly]]i hadjáratait, majd Lajos halála után a király erényeiről írott 30 fejezettel, Lajos király életrajzával egészítette ki '''Chronicon de Ludovico rege''' címen számontartott művét, mely az első világi [[életrajz]] a [[középkori magyar irodalom]]ban. |
||
Holler László szerint ő állította össze és részben írta a [[Képes krónika]] szövegét. |
Holler László szerint ő állította össze és részben írta a [[Képes krónika]] szövegét. |
||
A lap 2017. július 21., 13:10-kori változata
| Küküllei János | |
| Született | 1320 Tótselymes |
| Elhunyt | 1393 (72-73 évesen) |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | történész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tótsolymosi Apród János. Kezdetben a királyi kancellária különböző tagozatain volt jegyző. Az 1350-es évek elejétől egyházi hivatalt töltött be, s számos javadalmat szerzett: 1352-ben aradi és egri olvasókanonok, 1353-ban zágrábi és székesfehérvári kanonokság tulajdonosa, s haláláig erdélyi kanonok és küküllei főesperes lett (ez utóbbi címe melléknevévé is vált), 1358-tól esztergomi kanonok, majd két ízben (1363-1366, 1379-1387) esztergomi érseki helynök volt. I. Lajos király különös kegyébe fogadta, 1358-tól különös káplánjává, s kancelláriájában vezetőjegyzővé tette. Az 1360-as években Visegrádon telepedvén le 25 fejezetben megírta uralkodója nápolyi hadjáratait, majd Lajos halála után a király erényeiről írott 30 fejezettel, Lajos király életrajzával egészítette ki Chronicon de Ludovico rege címen számontartott művét, mely az első világi életrajz a középkori magyar irodalomban. Holler László szerint ő állította össze és részben írta a Képes krónika szövegét.
Források
- Encyclopaedia Humana Hungarica
- Szabados György: A krónikáktól a gestáig
- HOLLER László: Ki írta a Képes Krónikát?, Magyar Hírlap, 31(1998)
- KARSAI Géza: Névtelenség, névrejtés és szerzőnév középkori krónikáinkban, Századok, 97(1963)
- Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. 2. jav., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 2000. ISBN 963-05-7746-1
További információk
- De gestis Ludovici I. regis Hungarorum [1]
