„Nymphenburgi kastély” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Probléma van a nézőpontjával |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{SN|indok=}} |
|||
{{épület infobox |
{{épület infobox |
||
| név = Nymphenburgi kastély |
| név = Nymphenburgi kastély |
A lap 2017. július 20., 21:19-kori változata
Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | Ha nincs indoklás sem itt a sablonban, sem a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
Nymphenburgi kastély | |
A nymphenburgi kastély a park felől | |
Település |
|
Építési stílus | |
Építész(ek) |
|
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | |
Tulajdonos | Bavarian Administration of State-Owned Palaces, Gardens and Lakes |
Kezelő | Bavarian Administration of State-Owned Palaces, Gardens and Lakes |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 09′ 29″, k. h. 11° 30′ 13″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 29″, k. h. 11° 30′ 13″ | |
Nymphenburgi kastély weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nymphenburgi kastély témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A nymphenburgi kastély egy barokk kastély Münchenben. A Wittelsbachok nyári rezidenciájaként először a középső traktus építésére került sor. A munkát Agostino Barelli kezdte el 1664-ben olasz vidéki palazziók stílusában, majd Enrico Zuccalli folytatta 1673-tól és két évvel később be is fejezte. Antoni Viscardi 1702 és 1704 között négy lakótömböt és az ezeket a főépülettel összekötő szárnyakat építette. 1719-ben a déli részen kiegészült egy udvari istállóval (Marstall), majd 1723-ban északon egy melegházzal (Orangerie). Az épület északkeleti végén kapott helyet a nymphenburgi porcelánüzem 1747-ben. III. Miksa József választófejedelem újabb átépítést hajtott végre a kastélyon belül, az ő nevéhez fűződik a kőterem kialakítása. Végül I. Lajos király megbízásából jött létre a Szépségek csarnoka 1827 és 1850 között.
A kastély egy hatalmas épület együttes, melynek középső épülete látogatható. A termek száma és pompája elmarad a Schönbrunni kastélytól, de mindenképpen érdemes végig látogatni. A kastélyhoz hatalmas park tartozik több tóval és az azokat összekötő csatornarendszerrel. A park növényzetét nem nyírják mértani pontossággal, inkább hagyják természetes növekedésüket, ennek köszönhetően a park ösvényei szinte végig árnyékosak. A sok víz és a kristálytiszta levegő még a nyári kánikulában is kellemes felüdülést nyújt. A parkban többféle vízimadár éli gondtalan életét és nevelgeti fiókáit. A kastély egyik oldal épületében van a kocsi-, és szánmúzeum, amit nem szabad kihagyni, mert egyedülálló és bepillantást enged, hogy a korabeli uralkodók milyen fantasztikus pompában éltek. Az emeleten egy porcelán múzeum is található. A mindenhova érvényes belépő ára 11,50 € (2016/05)
Irodalom
- Georg Dehio: Handbuch der Deutschen Kunstdenkmäler. Bayern IV, München und Oberbayern. Darmstadt 1990. (Abschnitt München, Schloßanlage Nymphenburg)
- Gerhard Hojer u. Elmar D. Schmid (Bearb.): Nymphenburg: Schloss, Park und Burgen. Amtlicher Führer. Bayerische Verwaltung der staatlichen Schlösser und Seen, 22. Aufl., München 1999, ISBN 3-932982-16-9
- Helga Voigt: Bei den Wittelsbachern zu Hause: Schloss Nymphenburg und sein Park. In: Stattreisen München e.V. (Hrsg.): Spaziergänge in die Vergangenheit Münchens, 1. Aufl., Ars-vivendi-Verlag, Cadolzburg 2004, S. 26-34, ISBN 3-89716-497-3
- Georg A. Gut: Schloss Nymphenburg: die Vorgeschichte und die drei Durchblicke im Park. Gut Verlag, München 2004.
- Horst Lohmann (Verf.), Museumspädagogisches Zentrum (Hrsg.): Im Sommerschloß der Wittelsbacher: Nymphenburg, Schloß und Park; ein Arbeitsheft des MPZ. 7. Aufl., Museumspädagogisches Zentrum, München 1987.
- Gerhard Hojer (Bearb.): Die Schönheitsgalerie König Ludwigs I.. Verlag Schnell & Steiner München, 2. Aufl. 1983, ISBN 3-7954-0705-2
- Norbert Hierl-Deronco: Es ist eine Lust zu bauen : von Bauherren, Bauleuten und vom Bauen im Barock in Kurbayern - Franken - Rheinland, Krailling 2001, ISBN 3-929884-08-9
- Jean Louis Schlim: Ludwig II. - Traum und Technik. MünchenVerlag, München 2010, ISBN 978-3-937090-43-6. Springbrunnen und Brunnenhaus im Schlosspark Nymphenburg.
Források
- Gerhard Hojer és Elmar D. Schmid: Nymphenburg: Schloss, Park und Burgen. Amtlicher Führer. Bayerische Verwaltung der staatlichen Schlösser und Seen, 22. kiadás, München 1999, ISBN 3-932982-16-9