„Szabolcs Ernő” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
infobox, portál |
a Magyar filmproducerek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
43. sor: | 43. sor: | ||
[[Kategória:1964-ben elhunyt személyek]] |
[[Kategória:1964-ben elhunyt személyek]] |
||
[[Kategória:Nevet változtatott személyek]] |
[[Kategória:Nevet változtatott személyek]] |
||
[[Kategória:Magyar filmproducerek]] |
A lap 2017. július 19., 08:53-kori változata
Szabolcs Ernő | |
Született | Singer Ernő 1887. április 23. Budapest[1] |
Elhunyt | 1964. február 27. (76 évesen) Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (1C-3-37) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabolcs Ernő témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szabolcs Ernő; Singer (Budapest, 1887. április 23. – Budapest, 1964. február 27.) színész, rendező, színigazgató.
Pályafutása
Apja Singer Sándor, a Singer és Wolfner könyvkiadó cég beltagja volt (meghalt 1926. december 16-án), anyja Schön Sarolta. A bécsi kereskedelmi akadémia elvégzése után az Országos Ipartestületben a kiállítási ügyeket végezte. 1911-ben lépett a színipályára, a Vigszinkörben, onnan előbb Feld Zsigmondhoz, majd vidékre került. 1912-ben a Ferenczy-Kabaréban játszott. 1913 szeptember havában a Budapesti Színháztól a Király Színházhoz szerződött és szeptember 20-án mutatkozott be a Mozikirály premierjén, majd a Projetográph R. t. szerződtette és az Apolló-Kabaré vezetője volt. 1920-ban a Vígszínház titkára lett, három év múlva meghívták főrendezőnek a Fővárosi Operettszínházhoz, ahol 1924. november 24-én helyettes igazgatóvá léptették elő. 1930–31-ben az Andrássy úti, 1931–32-ben a Bethlen téri Színpad főrendezője volt, 1932–33-ban a Pesti Színházban rendezett. 1930 és 1935 között és 1939-ben a Fővárosi Operett-, 1932–33-ban és 1936–37-ben a Víg-, 1935-ben és 1937–38-ban a Royal, 1935–37 között a Városi, 1937-ben a Művész Színházban működött mint rendező, majd 1942 és 1944 között az OMIKE Művészakció bemutatóit vitte színpadra. 1945-ben a Fővárosi Operettszínházban, 1946-ban a Béke Színházban és a Royal Revü Varietében, 1947–48-ban Szegeden, 1948-ban a Magyar, 1948–49-ben a Modern Színházban dolgozott, majd ezt követően 1949–51-ben a Fővárosi Varietében, 1951-ben a Kisvarietében, 1957–58-ban és 1960-ban a Kamara Varietében működött.
Neje Szöllősi Rózsi színésznő volt, akivel 1911. december 14-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot,[2] majd 1927-ben elváltak.[3] Második felesége Schwartz Piroska (1902. március 11. - ?) volt, tőle született Sándor fia (1928 - 1945. márc. 25).
Főbb rendezései
- Kálmán I.: Három grácia
- Ábrahám P.: Zenebona, Az utolsó Verebély lány
- Eisemann M.: Zsákbamacska, Én és a kisöcsém, Meseáruház
- Kálmán I.: Joséphine császárnő
- Fényes Sz.: Pusztai szerenád
- Jacobi V.: Sybill
Filmszerepei
- Krausz doktor a vérpadon (1913, szkeccs) - tökfilkó
- Szerbia hadat üzen! (1914, rövid)
- A paradicsom (1915, szkeccs)
- A szerencse fia (1916) - Dávid, börzeügynök
Producer
- Az ősasszony (1919, Antal Józseffel, Szalai Ödönnel)
Jegyzetek
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 11.)
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VII. ker. állami házassági akv. 1823/1911. folyószáma alatt.
- ↑ 36.P.30239/1927/2 sz. budapesti tszéki ítélet.
Források
- Magyar színművészeti lexikon
- Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
- Hangosfilm