„Turócszentmárton” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Robot: MartinCOA.PNG cseréje a következőre: Martin,_Slovakia_(coat_of_arms).png (requested by [[Commons:User:CommonsDelinke… |
a Források |
||
91. sor: | 91. sor: | ||
* Zuzana Ludiková - [[Mikó Árpád]] - [[Pálffy Géza]] 2008: A turócszentmártoni Szent Márton-templom késő reneszánsz és barokk funerális emlékei (16–17. század). [[Művészettörténeti Értesítő]] 57/2, 353–375. |
* Zuzana Ludiková - [[Mikó Árpád]] - [[Pálffy Géza]] 2008: A turócszentmártoni Szent Márton-templom késő reneszánsz és barokk funerális emlékei (16–17. század). [[Művészettörténeti Értesítő]] 57/2, 353–375. |
||
*Viliam Čičaj - Michal Bada (Eds.): Kvalita života v minulosti našich miest. |
*Viliam Čičaj - Michal Bada (Eds.): Kvalita života v minulosti našich miest. |
||
== Források == |
|||
{{források}} |
{{források}} |
||
A lap 2017. július 15., 19:34-kori változata
Turócszentmárton (Martin) | |||
Turócszentmárton központja. | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Turócszentmártoni | ||
Rang | város | ||
Első írásos említés | 1264 | ||
Polgármester | Mgr. art. Andrej Hrnčiar | ||
Irányítószám | 036 01 | ||
Körzethívószám | +421-43 | ||
Forgalmi rendszám | MT | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség |
| ||
Népsűrűség | 848 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 402 m | ||
Terület | 67.74 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 03′ 49″, k. h. 18° 55′ 17″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 49″, k. h. 18° 55′ 17″ | |||
Turócszentmárton weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Turócszentmárton témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Turócszentmárton (szlovákul Martin, korábban Turčiansky Svätý Martin, németül (Turz-)Sankt Martin) város Szlovákiában, a Zsolnai kerület Turócszentmártoni járásának székhelye. A Turóci-medence központja, Turóc vármegye egykori székhelye. Epres, Kossuth, Podháj, Révayfalva, Tomcsány és Zaturcsány tartozik hozzá.
Fekvése
A Nagy-Fátra és a Kis-Fátra hegységek közt elterülő Turóci-medence északi részén, Zsolnától 27 km-re délkeletre, a Turóc folyó partján, 395 m tengerszint feletti magasságban fekszik.
Nevének eredete
Nevét Szent Márton tiszteletére szentelt templomáról kapta, előtagja az egykori vármegyei hovatartozásra utal.
Története
1264-ben említik először oklevélben Zenthmarton néven. Károly Róbert 1340-ben városi rangra emelte. 1433-ban a husziták felégették. A rendszeres heti vásártartás jogával 1489-ben ruházták fel. A 16. században lakosságának nagy része áttért az evangélikus hitre. Az ellenreformáció idején, 1639-ben az evangélikusok templomát és felekezeti iskoláját elkobozták. A várost a 13. században alapították, de fejlődése csak a 18. század közepén indult meg, ekkor fejlődött ki ipara.
A 19. században a szlovák nemzeti mozgalom központja. Az 1861. június 6–7-én itt megtartott szlovák gyűlés autonómiát, nyelvhasználatot és kulturális jogokat követelt. 1863–75 között, majd 1918 után itt működött a Matica slovenská, a szlovákok kulturális egyesülete. Bútorgyárát 1888-ban, sörgyárát 1893-ban alapították. A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásának székhelye volt. 1918. október 30-án itt mondta ki a szlovák nemzeti tanács a Csehszlovákiához való csatlakozást.
Az 1944–45-ös szlovák nemzeti ellenállási mozgalom egyik központja, vasútállomásán robbantották fel Otto német tábornok vezérkarát. A város további nagymértékű iparosítása és ennek következtében lakosságának megtöbbszöröződése a II. világháborút követő évtizedekben történt, mely időszakban főként nehézgépipara fejlődött, de ezenkívül gyógyszer-, élelmiszer-, nyomda- és bútoripara is jelentőssé vált.
Népessége
1910-ben 4113 lakosából 2720 szlovák, 934 magyar és 392 német volt.
2002-ben 61 300 lakosa volt (95%-ban szlovák nemzetiségű).
2011-ben 57 428 lakosából 46 931 szlovák, 576 cseh és 117 magyar volt.
Látnivalók
-
Római-katolikus templom
-
Evangélikus templom
-
Turócszentmártoni utcakép
- Szent Márton templomát Dancs mester, zólyomi főispán alapította a 13. század elején, eredetileg román stílusú, két oldalhajója a 16. század elején épült. 1642-ben reneszánsz díszítőelemeket kapott. Toronyórája 1690-ben készült.
- Evangélikus temploma 1784-ben épült empire stílusban.
- Az evangélikus lelkészlak falán látható az 1861. évi nemzeti memorandum emléktáblája.
- Az egykori vármegyeháza 1746-ban épült. Felújítását követően 1983-tól a Turóci Múzeum (szlovákul Turčianske múzeum) székhelye.
- Szlovák Nemzeti Múzeuma 1931-ben épült, az ország legnagyobb múzeuma.
- Színház
- Andrej Kmeť Turóci Múzeum
- Turóci Képtár
Híres emberek
Itt született
- Voit Paula (1857–1939) Bartók Béla édesanyja
- Janko Jesenský (1874–1945) szlovák író
- Milan Thomka Mitrovský (1875–1943) szlovák festő
- Hana Gregorová (1885–1958) szlovák írónő
- Peter Kompiš (1886–1945) szlovák író
- Zora Jesenská (1909–1972) szlovák írónő
- Teodor Šebo-Martinský (1911–1980) szlovák zeneszerző
- Alexander Avenarius (1942-2004) szlovák levéltáros, történész.
- Rastislav Piško (1962. április 7.) szlovák humorista
- Révayfalván született 1784-ben báró Mednyánszky Alajos magyar királyi belső titkos tanácsos, Nyitra vármegye főispánja, író, történész, az MTA tiszteleti tagja. A "Festői utazás a Vág völgyében" című útikönyv szerzője.
- Révayfalván született 1938. május 5-én Adolf Scherer világbajnoki ezüstérmes labdarúgó
- Révayfalván gyerekeskedett Rombauer Tivadar, az Ózdi Kohászati Üzemek megalapítója.
Itt hunyt el
- Révay Ferenc (1489–1553)[forrás?] turóci főispán, jogtudós
- János Ernő (1594–1626. december 4.) weimari herceg, hadvezér
- Ján Šikura szlovák történész, középiskolai tanár.
Temetőjében számos neves szlovák író, költő, tudós és festő nyugszik.
Irodalom
- Pavol Florek 1941: Turčiansky sv. Martin v stredoveku.
- Ďuriška, Zdenko 2007: Národný cintorín v Martine. Pomníky a osobnosti. Martin.
- Zuzana Ludiková - Mikó Árpád - Pálffy Géza 2008: A turócszentmártoni Szent Márton-templom késő reneszánsz és barokk funerális emlékei (16–17. század). Művészettörténeti Értesítő 57/2, 353–375.
- Viliam Čičaj - Michal Bada (Eds.): Kvalita života v minulosti našich miest.
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
Külső hivatkozások
- Turócszentmárton város hivatalos honlapja (szlovák, angol, német és olasz nyelven)
- A turócszentmártoni plébánia honlapja
- A város információs portálja
- Travelatlas.sk
- Slovakia travel
- Turócszentmárton régi látképe