„Turócszentmárton” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Robot: MartinCOA.PNG cseréje a következőre: Martin,_Slovakia_(coat_of_arms).png (requested by [[Commons:User:CommonsDelinke…
Kelvin (vitalap | szerkesztései)
a Források
91. sor: 91. sor:
* Zuzana Ludiková - [[Mikó Árpád]] - [[Pálffy Géza]] 2008: A turócszentmártoni Szent Márton-templom késő reneszánsz és barokk funerális emlékei (16–17. század). [[Művészettörténeti Értesítő]] 57/2, 353–375.
* Zuzana Ludiková - [[Mikó Árpád]] - [[Pálffy Géza]] 2008: A turócszentmártoni Szent Márton-templom késő reneszánsz és barokk funerális emlékei (16–17. század). [[Művészettörténeti Értesítő]] 57/2, 353–375.
*Viliam Čičaj - Michal Bada (Eds.): Kvalita života v minulosti našich miest.
*Viliam Čičaj - Michal Bada (Eds.): Kvalita života v minulosti našich miest.

== Források ==
{{források}}
{{források}}



A lap 2017. július 15., 19:34-kori változata

Turócszentmárton (Martin)
Turócszentmárton központja.
Turócszentmárton központja.
Turócszentmárton címere
Turócszentmárton címere
Turócszentmárton zászlaja
Turócszentmárton zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurócszentmártoni
Rangváros
Első írásos említés1264
PolgármesterMgr. art. Andrej Hrnčiar
Irányítószám036 01
Körzethívószám+421-43
Forgalmi rendszámMT
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség
  • 52 520 fő (2021. jan. 1.)[1]
  • 51 139 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség848 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság402 m
Terület67.74 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 03′ 49″, k. h. 18° 55′ 17″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 49″, k. h. 18° 55′ 17″
Turócszentmárton weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Turócszentmárton témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Turócszentmárton (szlovákul Martin, korábban Turčiansky Svätý Martin, németül (Turz-)Sankt Martin) város Szlovákiában, a Zsolnai kerület Turócszentmártoni járásának székhelye. A Turóci-medence központja, Turóc vármegye egykori székhelye. Epres, Kossuth, Podháj, Révayfalva, Tomcsány és Zaturcsány tartozik hozzá.

Fekvése

A Nagy-Fátra és a Kis-Fátra hegységek közt elterülő Turóci-medence északi részén, Zsolnától 27 km-re délkeletre, a Turóc folyó partján, 395 m tengerszint feletti magasságban fekszik.

Nevének eredete

Nevét Szent Márton tiszteletére szentelt templomáról kapta, előtagja az egykori vármegyei hovatartozásra utal.

Története

1264-ben említik először oklevélben Zenthmarton néven. Károly Róbert 1340-ben városi rangra emelte. 1433-ban a husziták felégették. A rendszeres heti vásártartás jogával 1489-ben ruházták fel. A 16. században lakosságának nagy része áttért az evangélikus hitre. Az ellenreformáció idején, 1639-ben az evangélikusok templomát és felekezeti iskoláját elkobozták. A várost a 13. században alapították, de fejlődése csak a 18. század közepén indult meg, ekkor fejlődött ki ipara.

A 19. században a szlovák nemzeti mozgalom központja. Az 1861. június 67-én itt megtartott szlovák gyűlés autonómiát, nyelvhasználatot és kulturális jogokat követelt. 186375 között, majd 1918 után itt működött a Matica slovenská, a szlovákok kulturális egyesülete. Bútorgyárát 1888-ban, sörgyárát 1893-ban alapították. A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásának székhelye volt. 1918. október 30-án itt mondta ki a szlovák nemzeti tanács a Csehszlovákiához való csatlakozást.

Az 194445-ös szlovák nemzeti ellenállási mozgalom egyik központja, vasútállomásán robbantották fel Otto német tábornok vezérkarát. A város további nagymértékű iparosítása és ennek következtében lakosságának megtöbbszöröződése a II. világháborút követő évtizedekben történt, mely időszakban főként nehézgépipara fejlődött, de ezenkívül gyógyszer-, élelmiszer-, nyomda- és bútoripara is jelentőssé vált.

Népessége

1910-ben 4113 lakosából 2720 szlovák, 934 magyar és 392 német volt.

2002-ben 61 300 lakosa volt (95%-ban szlovák nemzetiségű).

2011-ben 57 428 lakosából 46 931 szlovák, 576 cseh és 117 magyar volt.

Látnivalók

Híres emberek

Itt született

  • Révayfalván született 1784-ben báró Mednyánszky Alajos magyar királyi belső titkos tanácsos, Nyitra vármegye főispánja, író, történész, az MTA tiszteleti tagja. A "Festői utazás a Vág völgyében" című útikönyv szerzője.
  • Révayfalván született 1938. május 5-én Adolf Scherer világbajnoki ezüstérmes labdarúgó
  • Révayfalván gyerekeskedett Rombauer Tivadar, az Ózdi Kohászati Üzemek megalapítója.

Itt hunyt el

Temetőjében számos neves szlovák író, költő, tudós és festő nyugszik.

Irodalom

  • Pavol Florek 1941: Turčiansky sv. Martin v stredoveku.
  • Ďuriška, Zdenko 2007: Národný cintorín v Martine. Pomníky a osobnosti. Martin.
  • Zuzana Ludiková - Mikó Árpád - Pálffy Géza 2008: A turócszentmártoni Szent Márton-templom késő reneszánsz és barokk funerális emlékei (16–17. század). Művészettörténeti Értesítő 57/2, 353–375.
  • Viliam Čičaj - Michal Bada (Eds.): Kvalita života v minulosti našich miest.

Források

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

Külső hivatkozások

Commons:Category:Martin
A Wikimédia Commons tartalmaz Turócszentmárton témájú médiaállományokat.