„Erdei madársóska” változatai közötti eltérés

Erdei madársóska
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Madársóska-virágúak (Oxalidales);
Család:	Madársóskafélék (Oxalidaceae);
Nemzetség:	Madársóska (Oxalis);
Faj:	O. acetosella;
Tudományos név
	Oxalis acetosella; Linné, 1753
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Erdei madársóska témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei madársóska témájú médiaállományokat és Erdei madársóska témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2017. július 15., 17:07-kori változata

Az erdei madársóska (Oxalis acetosella) a madársóska-virágúak (Oxalidales) rendjében a névadó madársóska (Oxalis) nemzetség egyik, a Kárpát-medencében is elterjedt faja. Magyarul (és franciául) népiesen allelujafűnek is hívják. További népi nevei: apró fecskehere, háromlevelűfű, heresóska, kakukk kenyere, kakukklóhere, lóheresóska, madársásdi, nyúlkenyér, nyúlsóska, sósdi.

Írország emblémája, a Szentháromság jelképe.^[1]

Származása, elterjedése

Hazánkban az egyetlen őshonos madársóskaféle.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Megjelenése, felépítése

Szár föld alatti, kúszó; a föld fölé emelkedő levélzet 8–15 cm magas. Csak tőlevelei vannak, ezek három, szív alakú, széles, ékvállú levélkéből összetettek. Fehér, illetve halvány rózsaszínű, pirosan erezett virágai magánosan nőnek a tőálló kocsányon, a porzók tövükön gyűrűszerűen összenőttek. Termése tok.Forráshivatkozás-hiba: A nyitó <ref> címke formai hibás vagy rossz névvel rendelkezik

Életmódja, élőhelye

A lombhullató erdőkben fordul elő.Mészkerülő; tipikusan az erdei fenyvesek és lucfenyvesek, a gyertyán- és bükkelegyes erdők aljnövényzetében nő. Szőnyegszerűen terül el, akár 1800 méter magasságban is megél.Forráshivatkozás-hiba: A nyitó <ref> címke formai hibás vagy rossz névvel rendelkezik

A levelek „alvó állásban” a levélszárnyakhoz hasonlóan összecsukódnak.Forráshivatkozás-hiba: A nyitó <ref> címke formai hibás vagy rossz névvel rendelkezik A közvetlen fény is hasonló, „nappali alvást” eredményez, ugyanis kifejezett árnyéknövény, ami teljes asszimilációs teljesítményét a napvilág egytizedénél éri el.

Április–októberben (főként májusban) virágzik. Nyáron másodszor is virágzik, több szirom nélküli virágot hoz létre, melyből ovális, ötszögletű termés fejlődik. Toktermése kirepíti a magokat, amikor felhasad.Forráshivatkozás-hiba: A nyitó <ref> címke formai hibás vagy rossz névvel rendelkezik

Felhasználása

Leveleinek oxálsavtartalma miatt régebben cserzőanyagnak használták, valamint tintát is készítettek belőle.

Gyógyhatásai

Levelei sok C-vitamint tartalmaznak, frissítő, vízhajtó hatásúak, csökkentik a gyomorégést. Oxálsav és kálium-oxalát tartalma miatt fogyasztása nem ajánlott vesekőre hajlamos és reumás betegeknek.Forráshivatkozás-hiba: A nyitó <ref> címke formai hibás vagy rossz névvel rendelkezik

Jegyzetek

↑ Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 58. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2

Források

D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 6.
Terra Alapítvány: Hazánk növényvilága
Tavaszi virágok

[1] Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 58. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2

[1]

@@ 20. sor: / 20. sor: @@
 Az '''erdei madársóska''' ''(Oxalis acetosella)'' a [[madársóska-virágúak]] ''(Oxalidales)'' rendjében a névadó  [[madársóska]] ''(Oxalis)'' nemzetség egyik, a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] is elterjedt faja. Magyarul (és franciául) népiesen allelujafűnek is hívják. További népi nevei: apró fecskehere, háromlevelűfű, heresóska, kakukk kenyere, kakukklóhere, lóheresóska, madársásdi, nyúlkenyér, nyúlsóska, sósdi.
-[[Írország]] emblémája, a [[Szentháromság]] jelképe.<ref name=''Ehető''>Marie-Claude Paume: ''Ehető vadnövények.'' ''Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása''. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 58. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2</ref>
+[[Írország]] emblémája, a [[Szentháromság]] jelképe.<ref>Marie-Claude Paume: ''Ehető vadnövények.'' ''Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása''. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 58. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2</ref>
 == Származása, elterjedése ==
@@ 30. sor: / 30. sor: @@
 == Életmódja, élőhelye ==
-Mészkerülő; tipikusan az [[erdei fenyves]]ek és [[lucfenyves]]ek, a [[gyertyán]]- és [[bükk (növénynemzetség)|bükkelegyes]] erdők aljnövényzetében nő. Szőnyegszerűen terül el, akár 1800 méter magasságban is megél.<ref name=''Ehető''/>
+A lombhullató erdőkben fordul elő.Mészkerülő; tipikusan az [[erdei fenyves]]ek és [[lucfenyves]]ek, a [[gyertyán]]- és [[bükk (növénynemzetség)|bükkelegyes]] erdők aljnövényzetében nő. Szőnyegszerűen terül el, akár 1800 méter magasságban is megél.<ref name=''Ehető''/>
 A levelek „alvó állásban” a levélszárnyakhoz hasonlóan összecsukódnak.<ref name=''Ehető''/> A közvetlen fény is hasonló, „nappali alvást” eredményez, ugyanis kifejezett árnyéknövény, ami teljes asszimilációs teljesítményét a napvilág egytizedénél éri el.