„Visarion Aștileanu” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „'''Visarion Aştileanu''' (született ''Vasile Aştileanu'', Kolozsvár, 1914. március 14. - Arad, 1984. augusztus 6.) görögkeleti román pa…”
 
a Linkek.
1. sor: 1. sor:
'''Visarion Aştileanu''' (született ''Vasile Aştileanu'', [[Kolozsvár]], [[1914]]. [[március 14.]] - [[Arad]], [[1984]]. [[augusztus 6.]]) görögkeleti román pap, [[Iuliu Hossu]] püspök titkára, politikai fogoly, majd római katolikus plébános, végül az aradi ortodox egyházmegye püspöke.
'''Visarion Aştileanu''' (született ''Vasile Aştileanu'', [[Kolozsvár]], [[1914]]. [[március 14.]] - [[Arad (Románia)|Arad]], [[1984]]. [[augusztus 6.]]) görögkeleti román pap, [[Iuliu Hossu]] püspök titkára, politikai fogoly, majd római katolikus plébános, végül az aradi ortodox egyházmegye püspöke.


==Életrajza==
==Életrajza==
Vasile Aştileanu középiskolai tanulmányait a kolozsvári „George Bariţ” liceumban (1925-1933), a felső iskolai tanulmányokat a kolozsvári Egyesült Teológiai Akadémián (1933-1935) végezte, folytatva ezeket a római “Propaganda Fide” Kollégium filozófia és a teológia szakán (1935-1942), ahová Iuliu Hossu görögkeleti püspök küldte. [[Róma|Rómában]] szerzett diplomát (1941) és doktori címet (1942), majd titkár az egyházmegyés papként szolgált a [[Bob utcai görögkatolikus templom|Kolozsvári Bob templomban]] (1942-1949).
Vasile Aştileanu középiskolai tanulmányait a kolozsvári „George Bariţ” liceumban (1925-1933), a felső iskolai tanulmányokat a kolozsvári Egyesült Teológiai Akadémián (1933-1935) végezte, folytatva ezeket a római “Propaganda Fide” Kollégium filozófia és a teológia szakán (1935-1942), ahová Iuliu Hossu görögkeleti püspök küldte. [[Róma|Rómában]] szerzett diplomát (1941) és doktori címet (1942), majd titkár az egyházmegyés papként szolgált a [[Bob utcai görögkatolikus templom|Kolozsvári Bob templomban]] (1942-1949).
1952-1955 között politikai fogoly volt, a Kolozsvár-Szamosújvári egyházmegyében görögkatolikus ellenállás szervezésének vádjával. Szabadulása után rövid ideig a Iasi megyei Răducaneni Szent Péter és Pál templomának katolikus plébánosa volt.
1952-1955 között politikai fogoly volt, a Kolozsvár-[[Szamosújvár|Szamosújvári]] egyházmegyében görögkatolikus ellenállás szervezésének vádjával. Szabadulása után rövid ideig a Iasi megyei Răducaneni Szent Péter és Pál templomának katolikus plébánosa volt.
1958-ban a [[Román ortodox egyház]] tagja lett, ahol először mint patriarchátusi főfelügyelő, majd 1962-tő mint lelkész működött. Vallásváltását a hatóságok, mint nyomást használták fel a többi görög katolikus pap ellen, kényszerítve őket, hogy kövessék a példát. 1958 novemberében, miután Astileanu “visszatért”, a hatóságok több titokban aktiváló (Tordos, Borosbenedek, Kristyor, Béld, stb.) görög katolikus papok letartóztattak.
1958-ban a [[Román ortodox egyház]] tagja lett, ahol először mint patriarchátusi főfelügyelő, majd 1962-tő mint lelkész működött. Vallásváltását a hatóságok, mint nyomást használták fel a többi görög katolikus pap ellen, kényszerítve őket, hogy kövessék a példát. 1958 novemberében, miután Astileanu “visszatért”, a hatóságok több titokban aktiváló (Tordos, Borosbenedek, Kristyor, Béld, stb.) görög katolikus papok letartóztattak.
Míg patriarchátusi főfelügyelőként aktivált, a bukaresti Popa Tatu és Antim egyházakban papként is szolgált (1958-1961). 1962 szeptember 9-én szerzetessé avatták Visarion néven, a sinaiai kolostorban, ugyanakkor főpappá szentelték “Ploeşteanul” néven. 1962-1969 között vikárius püspök. 1968 december 16-án megválasztották az erdélyi román érsekség segédpüspökének Răşinăreanul néven. [[Nicolae Ceaușescu]] 1968 december 30-án ismerte el új tisztségében. Beiktatása 1969 iunius 1-én történt meg. 1973 június 10-én Arad választották, [[Teoctist román pátriárka|Teoctist Arăpasu]] utódjaként. 1973 augusztus 6-án iktatták be, és aradi püspökként szolált haláláig.
Míg patriarchátusi főfelügyelőként aktivált, a bukaresti Popa Tatu és Antim egyházakban papként is szolgált (1958-1961). 1962 szeptember 9-én szerzetessé avatták Visarion néven, a sinaiai kolostorban, ugyanakkor főpappá szentelték “Ploeşteanul” néven. 1962-1969 között vikárius püspök. 1968 december 16-án megválasztották az erdélyi román érsekség segédpüspökének Răşinăreanul néven. [[Nicolae Ceaușescu]] 1968 december 30-án ismerte el új tisztségében. Beiktatása 1969 iunius 1-én történt meg. 1973 június 10-én Arad választották, [[Teoctist román pátriárka|Teoctist Arăpașu]] utódjaként. 1973 augusztus 6-án iktatták be, és aradi püspökként szolált haláláig.





A lap 2017. július 12., 19:03-kori változata

Visarion Aştileanu (született Vasile Aştileanu, Kolozsvár, 1914. március 14. - Arad, 1984. augusztus 6.) görögkeleti román pap, Iuliu Hossu püspök titkára, politikai fogoly, majd római katolikus plébános, végül az aradi ortodox egyházmegye püspöke.

Életrajza

Vasile Aştileanu középiskolai tanulmányait a kolozsvári „George Bariţ” liceumban (1925-1933), a felső iskolai tanulmányokat a kolozsvári Egyesült Teológiai Akadémián (1933-1935) végezte, folytatva ezeket a római “Propaganda Fide” Kollégium filozófia és a teológia szakán (1935-1942), ahová Iuliu Hossu görögkeleti püspök küldte. Rómában szerzett diplomát (1941) és doktori címet (1942), majd titkár az egyházmegyés papként szolgált a Kolozsvári Bob templomban (1942-1949). 1952-1955 között politikai fogoly volt, a Kolozsvár-Szamosújvári egyházmegyében görögkatolikus ellenállás szervezésének vádjával. Szabadulása után rövid ideig a Iasi megyei Răducaneni Szent Péter és Pál templomának katolikus plébánosa volt. 1958-ban a Román ortodox egyház tagja lett, ahol először mint patriarchátusi főfelügyelő, majd 1962-tő mint lelkész működött. Vallásváltását a hatóságok, mint nyomást használták fel a többi görög katolikus pap ellen, kényszerítve őket, hogy kövessék a példát. 1958 novemberében, miután Astileanu “visszatért”, a hatóságok több titokban aktiváló (Tordos, Borosbenedek, Kristyor, Béld, stb.) görög katolikus papok letartóztattak. Míg patriarchátusi főfelügyelőként aktivált, a bukaresti Popa Tatu és Antim egyházakban papként is szolgált (1958-1961). 1962 szeptember 9-én szerzetessé avatták Visarion néven, a sinaiai kolostorban, ugyanakkor főpappá szentelték “Ploeşteanul” néven. 1962-1969 között vikárius püspök. 1968 december 16-án megválasztották az erdélyi román érsekség segédpüspökének Răşinăreanul néven. Nicolae Ceaușescu 1968 december 30-án ismerte el új tisztségében. Beiktatása 1969 iunius 1-én történt meg. 1973 június 10-én Arad választották, Teoctist Arăpașu utódjaként. 1973 augusztus 6-án iktatták be, és aradi püspökként szolált haláláig.