„Ararát-hegy” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor: 4. sor:
| kép = MountArarat.jpg
| kép = MountArarat.jpg
| képaláírás =
| képaláírás =
| magasság = 5165
| magasság = 5137
| hely = [[Törökország]]
| hely = [[Törökország]]
| hegység =
| hegység =
30. sor: 30. sor:
Két fő része (csúcsa):
Két fő része (csúcsa):
* Nagy-Ararát ([[Török nyelv|török]]: ''Ağrı vagy Eğrı Dağı'', perzsa: کوه آرارات ''Kūh-e Nūḥ'', örmény: ''Մասիս'' Maszisz vagy ''Արարատ'' Ararat)
* Nagy-Ararát ([[Török nyelv|török]]: ''Ağrı vagy Eğrı Dağı'', perzsa: کوه آرارات ''Kūh-e Nūḥ'', örmény: ''Մասիս'' Maszisz vagy ''Արարատ'' Ararat)
* [[Kis Ararát]] ([[Török nyelv|török]]: ''Küçük Ağrı Dağı'')
* [[Kis Ararát]] ([[Török nyelv|török]]: ''Küçük Ağrı Dağı'', örmény: ''Սիս'')
A hegység török katonai területnek számít és csak külön engedéllyel látogatható. A fő csúcs 5165 m magas. Relatív magassága az [[Araksz]] völgyéhez 875 méter, a [[Doğu Bayazıt]] medencéhez 2000 méter. A Kis-Ararát 3925 méter magas. Jelenlegi hóhatára 4000 méter körül van, gleccserei akár 2300 méteres magasságig elérhetnek.
2004-ben a hegység mindkét része egy Nemzeti Park része lett. A terület viszont török katonai területnek számít és csak külön engedéllyel látogatható. A fő csúcs 5137&nbsp;m magas.<ref>Yilmaz, Y.; Güner, Y.; Saroğlu, F. (1998). "Geology of the quaternary volcanic centres of the east Anatolia". Journal of Volcanology and Geothermal Research. 85: 173–210. doi:10.1016/s0377-0273(98)00055-9</ref> Relatív magassága az [[Araksz]] völgyéhez 875 méter, a [[Doğu Bayazıt]] medencéhez 2000 méter. A Kis-Ararát {{szám|3896|méter}} magas.<ref>http://www.erisi.com/gelisim/harita/trmap/fiziki.jpg</ref> Jelenlegi hóhatára 4000 méter körül van, gleccserei akár 2300 méteres magasságig elérhetnek.


== Hagyomány ==
== Hagyomány ==

A lap 2017. július 11., 15:49-kori változata

Ez a szócikk a törökországi hegycsúcsról szól. Hasonló címmel lásd még: Ararát (egyértelműsítő lap).
Ararát
Magasság5137 m
HelyTörökország
HegységÖrmény-felföld
Relatív magasság875–2000 m
Típusrétegvulkán
Utolsó kitörés1840[1]
Elhelyezkedése
Ararát (Törökország)
Ararát
Ararát
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 39° 42′ 07″, k. h. 44° 17′ 54″Koordináták: é. sz. 39° 42′ 07″, k. h. 44° 17′ 54″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Ararát témájú médiaállományokat.

Az Ararát kétcsúcsú vulkáni masszívum az Örmény-magasföld nyugati részén. [2] Az egyik csúcsa a Kis-Ararát, a másik a Nagy-Ararát. A hegység Törökország és Örményország határának közelében fekszik, de török területen, 5000 m-es csúcsokkal.

Két fő része (csúcsa):

  • Nagy-Ararát (török: Ağrı vagy Eğrı Dağı, perzsa: کوه آرارات Kūh-e Nūḥ, örmény: Մասիս Maszisz vagy Արարատ Ararat)
  • Kis Ararát (török: Küçük Ağrı Dağı, örmény: Սիս)

2004-ben a hegység mindkét része egy Nemzeti Park része lett. A terület viszont török katonai területnek számít és csak külön engedéllyel látogatható. A fő csúcs 5137 m magas.[3] Relatív magassága az Araksz völgyéhez 875 méter, a Doğu Bayazıt medencéhez 2000 méter. A Kis-Ararát 3896 méter magas.[4] Jelenlegi hóhatára 4000 méter körül van, gleccserei akár 2300 méteres magasságig elérhetnek.

Hagyomány

A hegy a nevét az i. e. 1. évezredi Urarturól kapta („Ararát Királyság”), és asszír eredetű. A Biblia özönvíz-történetében az Ararát hegyén feneklett meg Noé bárkája (Ter. 8:4) A 10. század előtti örmény tradíció és az arab hagyomány több más lehetséges helyet is tartalmaz a történethez, például a Jūdī-hegyet. (Korán, 11:46) Az örmény hagyomány alapján Noé fiának, Jáfetnek egyik leszármazottja visszatért a környékre, és itt hozta létre az örmény nemzet gyökereit.[5][6]

Földrajz

A vulkanizmus nyomai hozzávetőleg 1200 km²-es területen találhatók meg. A paleozoikum képződményeit a folyók üledékei betakarják. A két fő csúcs a pliocén végén és a pleisztocénben működött. A vulkanizmus a szubdukciós típusba tartozik, az Ázsia-lemez és az Arab-tábla ütközése következtében mintegy 25 millió éve kiemelkedett a Kaukázus, és az Ázsia-lemez alábukó lemezpereme hozta létre az Ararátokat. Eredetileg a szinorogén és szubszekvens szakaszban andezites láva volt jellemző, de a finális periódus bazaltos lávaömlései is megtalálhatók. Ez utóbbi kitörések viszonylag nem régen, néhány ezer éve voltak. A vulkáni tevékenység legvégső szakasza, a földrengéses periódus ma is tart, időnként nagy erejű földrengések rázzák meg az Ararát környékét.

Az Ararát 3D-s képe

Galéria

  • Műholdas kép, 2001. márc.
    Műholdas kép, 2001. márc.
  • Légifelvétel
    Légifelvétel
  • Örményország felől
    Örményország felől
  • Iğdır (Töröko.) felől
    Iğdır (Töröko.) felől
  • Doğubeyazıt (Töröko.) felől
    Doğubeyazıt (Töröko.) felől

Jegyzetek

  1. ↑ Smithsonian Institution Global Volcanism Program: Ararat Eruptive History
  2. ↑ http://mek.oszk.hu/00000/00070/html/fra-geo.htm
  3. ↑ Yilmaz, Y.; Güner, Y.; Saroğlu, F. (1998). "Geology of the quaternary volcanic centres of the east Anatolia". Journal of Volcanology and Geothermal Research. 85: 173–210. doi:10.1016/s0377-0273(98)00055-9
  4. ↑ http://www.erisi.com/gelisim/harita/trmap/fiziki.jpg
  5. ↑ Khorenatsi 1978
  6. ↑ Panossian, Razmik (2006): The Armenians: From Kings and Priests to Merchants and Commissars

Források

  • Ararat. Encyclopædia Iranica. (Hozzáférés: 2012. augusztus 5.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ararát-hegy&oldid=18907425”