„Elizabeth Blackburn” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: HTML-sortörés
1. sor: 1. sor:
{{Életrajz infobox
{{nincs forrás}}
|név = Elizabeth Blackburn
{{Tudós infobox
|kép = Nobel Laureate Elizabeth H. Blackburn (Medicine).jpg
| név = Elizabeth Blackburn
|képméret =
| kép = Elizabeth Blackburn 2009-01.JPG
|képaláírás =
| képméret = 250 px
|születési név =
| képaláírás = Elizabeth Blackburn
|születés helye = [[Hobart]]
<!--Életrajzi adatok -->
|születés dátuma = [[1948]]. [[november 26.]] {{életkor-élő|1948|11|26}}
| ismeretes mint =
|halál helye =
| nemzetiség = ausztrál, amerikai
|halál dátuma =
| állampolgárság =
|ország = [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]]<br>[[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]]
| születés dátuma = {{életkor-élő-dátummal|1948|11|26}}
|állampolgárság = -
| születés helye = [[Hobart]], [[Tasmania]], [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]]
|házastárs = -
| halál dátuma =
|élettárs =
| halál helye =
|szakma = [[Molekuláris biológia|molekuláris biológus]], [[Biokémia|biokémikus]]
| házastárs =
|aktív évek =
| gyermekei =
|iskolái = [[Melbourne-i Egyetem]]<br>[[Cambridge-i Egyetem]]
| lakhely = [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]
|művésznév =
<!-- Iskolái -->
|becenév =
| felsőoktatási intézmény = Yale Egyetem, University of Melbourne, University of Cambridge
|szerepei =
| egyéb diplomái =
|munkái =
<!-- Pályafutása -->
|díjak = [[Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj|Orvostudományi Nobel-díj]] (2009)
| szakterület = molekuláris biológia
|kitüntetés =
| kutatási terület = [[telomer]]ek
|aláírás =
| tudományos fokozat = <!-- melyiket és mikor --->
|weboldala =
| mérnöki ág = <!-- mérnökök esetében -->
|blogja =
| aktivitási típus =
|MySpace =
| szakintézeti tagság = <!-- ide kerülnek a betöltött hivatali pozíciók is, ha vannak -->
|IMDb =
| felsőoktatási munkahely1 =
|PORT.hu =
| felsőoktatási beosztás1 =
| felsőoktatási munkahely2 =
| felsőoktatási beosztás2 =
| kutatóintézeti munkahely =
| kutatóintézeti beosztás =
| más munkahelyek = <!-- pl. kórház, tervezőiroda, iskola, minisztérium stb. -->
| jelentős munkái =
| jelentős tervfeladatai =
| tudományos publikációk száma =
| szakmai kitüntetések = [[Orvostudományi-fiziológiai Nobel-díj]] (2009)
| akadémiai tagság = <!-- megválasztás évével -->
| hatással volt = <!-- akiknek a munkásságára hatással volt -->
| hatással voltak rá = <!-- akik hatással voltak a MUNKÁSSÁGÁRA -->
| honlap =
}}
}}


'''Elizabeth Helen Blackburn''' ([[Hobart]], [[Tasmania]], [[1948]]. [[november 26.]]) [[Ausztrália (ország)|ausztrál]] [[molekuláris biológia|molekuláris biológus]]. Fő kutatási területe a [[telomer]]ek, a [[kromoszóma|kromoszómák]] végén lévő struktúrák vizsgálata. Részt vett a telomert fenntartó [[enzim]], a [[telomeráz]] felfedezésében, amiért 2009-ben [[Carol W. Greider]]rel és [[Jack W. Szostak]]kal közösen orvosi [[Nobel-díj]]at kapott. Az orvosi etikával is foglalkozott; nagy vitát kevert az elbocsátása az amerikai elnök bioetikai bizottságából (''President's Council on Bioethics''), miután bírálta a Bush-kormányzat tudományhoz való viszonyát.
'''Elizabeth Helen Blackburn''' (született: [[Hobart]], [[1948]]. [[november 26.]]) ausztrál-amerikai [[molekuláris biológia|molekuláris biológus]]. 2009-ben [[Carol W. Greider]]rel és [[Jack W. Szostak]]kal megosztva elnyerte a [[Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj|fiziológiai Nobel-díjat]], mert felfedezte a [[Kromoszóma|kromoszómák]] végeit védő [[telomer]]eket megújító [[telomeráz]] enzimet.
==Tanulmányai==
Elizabeth Blackburn 1948. november 26-án született [[Tasmánia]] fővárosában, Hobartban. Szülei, Harold Blackburn és Marcia Jack Blackburn mindketten családorvosok voltak. Elizabeth második volt a hét gyermekük közül. Négy éves korában a család az észak-tasmániai [[Launceston]]ba költözött; itt járt óvodába és a Broadland House elemi lányiskolába. 1964-ben [[Melbourne]]-be költöztek tovább és itt fejezte be a középiskolát. A [[Melbourne-i Egyetem]]en folytatta tanulmányait, ahol 1970-ben biokémiából [[BSc]], 1972-ben pedig [[MSc]] diplomát szerzett. Szakdolgozatának témája a [[glutamin]] lebontása volt a májban. Tanszékvezetője bemutatta régi ismerősének az Ausztráliába látogató, Nobel-díjas fehérjekémikus [[Frederick Sanger]]nek, aki felajánlotta, hogy végezze [[cambridge]]-i laboratóriumában doktori kutatásait. A döntést megkönnyítette, hogy Blackburn nagynénje és nagybátyja orvosként Cambridge-ben praktizáltak. Angliai kutatásai során Blackburn a phiX 174 [[bakteriofág]] [[Dezoxiribonukleinsav|DNS]]-ét írta át több részletben [[Ribonukleinsav|RNS]]-sé, majd azokat összeillesztette és összehasonlította az eredeti DNS-genommal. 1975-ben megszerezte PhD fokozatát.


Még ugyanebben az évben férjhez ment a szintén molekuláris biológus John Sedathoz és követte őt az Egyesült Államokba, a [[Yale Egyetem]]re, ahol két évet töltött posztdoktori ösztöndíjjal Joseph Gall laboratóriumában. Gall a ''[[Tetrahymena thermophila]]'' [[Csillósok|csillós]] egysejtű nagy számban jelen levő minikromoszómáinak végeinek (az ún. [[telomer]] régió) szekvenciameghatározását bízta rá.
Tanulmányait a [[University of Melbourne|melbourne-i]], majd a [[University of Cambridge|cambridge-i egyetemen]] végezte, majd a [[Yale University|Yale]], [[University of California, Berkeley|Berkeley]], [[University of California, San Francisco|UCSF]] egyetemeken, és a [[Salk Institute]]-ban dolgozott.
==Munkássága==
1977 végén férjével együtt [[San Francisco (Kalifornia)|San Franciscóba]] költözött, ahol Sedat a [[Kaliforniai Egyetem (San Francisco)|San Franciscó-i Kaliforniai Egyetemen]] (USCA) kapott tanársegédi állást. Blackburn egy ideig sikertelenül keresett munkahelyet, végül sikerrel megpályázott egy ösztöndíjat az USCA-n korábbi, telomeres munkája folytatására és röviddel később 1978 márciusában sikerült elhelyezkednie tanársegédként a [[Kaliforniai Egyetem (Berkeley)|Berkeley Egyetemen]].


A kromoszómavégek, a telomerek iránt ekkor már egy ideje érdeklődtek a kutatók, mert a DNS-másolás sajátosságai miatt, a molekula minden lemásolásakor néhány bázissal megrövidült. Emiatt a testi sejtek csak bizonyos számú osztódásra képesek, utána elfogy a telomerjük és kromoszómájuk "védőkupak" híján instabillá válik. Sokak nézete szerint ez állt az öregedés hátterében is, hogy a sejtek nem voltak képesek osztódni többé. Nyilvánvaló volt, hogy a folyamatosan osztódó sejtekben, mint a tumorsejtek vagy az egysejtű organizmusok, a telomert valahogyan pótolni kell. Blackburn elképzelése az volt, hogy -legalábbis a ''Tetrahymena'' esetében - a CCCCAA szakaszok ismétlődéséből álló telomert egy speciális [[enzim]] hosszabbítja meg, de állítását nem tudta bizonyítani.
Fontosabb díjai: [[Heineken-díj]], [[Albert Lasker-díj]] (2006), [[Louisa Gross Horwitz díj]], [[L'Oréal-UNESCO díj]] (2008), [[Orvostudományi-fiziológiai Nobel-díj]] (2009).


1984-ben egy mesterkurzust végző diáklány, [[Carol W. Greider|Carol Greider]] segítségével hozzáfogott az enzim megkeresésének. Eleinte a telomerre tapadó fehérjekomplex tagjait próbálták szétválasztani és enzimaktivitást mérni rajtuk, de ez a megközelítés nem vezetett eredményre. Néhány hónapos hiábavaló próbálkozás után mesterségesen szintetizált, radioaktív [[oligonukleotid]]okkal próbálták megkeresni a rejtélyes fehérjét és ezzel a módszerrel Greider 1984 karácsonyán végül sikerrel járt: megtalálta a proteint és egyben kimutatta megfelelő enzimaktivitását is. Néhány hónapos további munka után, amely során kizárták eredményeik minden más értelmezését, Blackburn és Greider közzétette, hogy felfedezték a [[telomeráz]] enzimet, amely képes meghosszabbítani a kromoszómavégeket. A tudományos közvélemény lelkesen reagált, voltak akik egyenesen a rák gyógyszerét vagy az öregedés megállítását vizionálták. Bár csoda nem született, a két kutató felfedezése új fejezetet nyitott a rákkutatásban és a sejtélettanban.
==További információk==
* [http://nobelprize.org/nobel_prizes/medicine/laureates/2009/blackburn.html A Nobelprize.org hivatalos oldalán]
* [http://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=17126 Szarvas István: Interjú Elizabeth Blackburn orvosi Nobel díjassal (Hetedhéthatár)]


Blackburnt 1986-ban a Berkeley professzorává nevezték ki és az év végén megszületett fia, Benjamin David is. 1990-ben átment az USCA mikrobiológiai és immunológiai tanszékére, amelyet ő vezetett 1993 és 1999 között.
{{OrvosiNobelDíj2001-2025}}

1996 és 2001-között tagja volt a Nemzeti Bioetikai Tanácsadó Testületnek, amely az amerikai elnöknek nyújtott tudományos tanácsadást. 2002-ben nevezték az újonnan felállított testületbe. Blackburn nyíltan támogatta a humán embrionális őssejtkutatást, amelyet a [[George W. Bush|Bush]]-kormányzat ellenzett. 2004-es felmentése nagy vihart kavart tudományos körökben, mert úgy értelmezték, hogy politikai okokból félreállították.

2009-ben Elizabeth Blackburn, Carol Greider és Jack Szostak (utóbbi élesztőgomba telomerjeit vizsgálta) fiziológiai Nobel-díjat kapott a telomeráz enzim felfedezésért.

==Elismerései==
[[Fájl:Nobel Prize 2009-Press Conference Physiology or Medicine-03.jpg|260px|bélyegkép|2009 orvosi Nobel-díjasai: Carol W. Greider, Elizabeth Blackburn és Jack W. Szostak]]
*1988 Eli Lilly kutatói díj
*1990 a Nemzeti Tudományos Akadémia molekuláris biológiai díja
*1998 [[Ausztrália-díj]]
*1998 a Gairdner Alapítvány nemzetközi díja
*1999 Harvey-díj
*2000 az Amerikai Rákkutató Társaság G.H.A. Clowes-emlékdíja
*2001 a General Motors Rákkutató Alapítvány Alfred P. Sloan-díja
*2001 az Amerikai Sejtbiológiai Társaság E.B.Wilson-díja
*2003 Bristol-Myers Squibb-díj
*2004 Dr A.H. Heineken-díj
*2005 a Franklin Intézet Benjamin Franklin-érme
*2006 [[Albert Lasker-díj]] az orvosi alapkutatásért
*2006 a Peter Gruber Alapítvány genetikai díja
*2006 Wiley-díj
*2007 a [[Columbia Egyetem]] Louisa Gross Horwitz-díja
*2008 L'Oréal-UNESCO díj a női kutatók számára
*2009 Paul Ehrlich és Ludwig Darmstaedter-díj
*2009 [[Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj]]
*2010 [[Ausztrália-rend]]
*2012 az Amerikai Kémikusok Intézetének aranyérme
*2015 a [[Royal Society]] [[Royal-érem|érme]]

Tagja az Amerikai Tudományos és Művészeti Akadémiának (1991), a brit Royal Society-nek (1992), az Ausztrál Tudományos Akadémiának (2007) és levelező tagja az amerikai [[National Academy of Sciences|Nemzeti Tudományos Akadémiának]]. Az Amerikai Rákkutató Társaság elnöke 2010-ben és az Amerikai Sejtbiológiai Társaság elnöke 1998-ban.
==Források==
*[https://www.nobelprize.org/nobel_prizes/medicine/laureates/2009/blackburn-bio.html Elizabeth H. Blackburn - Biographical] ''Nobelprize.org''
*[http://www.thefamouspeople.com/profiles/elizabeth-blackburn-5333.php Elizabeth Blackburn Biography] ''The Famous People''
*[http://www.achievement.org/achiever/elizabeth-blackburn/ Elizabeth Blackburn, PhD.] ''Academy of Achievement''
*[http://www.nndb.com/people/888/000208264/ Elizabeth Blackburn] ''Notable Names Database''
{{OrvosiNobelDíj}}


{{csonk-életrajz}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}


A lap 2017. július 10., 14:40-kori változata

Elizabeth Blackburn
Született1948. november 26. (75 éves)
Hobart
Foglalkozásamolekuláris biológus, biokémikus
IskoláiMelbourne-i Egyetem
Cambridge-i Egyetem
Kitüntetései
  • Royal Society tagja
  • Victorian Honour Roll of Women
  • Fellow of the Royal Society of New South Wales[1]
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • honorary doctor of Brandeis University
  • Australia Prize
  • NAS Award in Molecular Biology (1990)[2]
  • Canada Gairdner International Award (1998)
  • Rosenstiel-díj (1998)[3]
  • Grand Prix Charles-Leopold Mayer (1998)
  • Harvey-díj (1999)[4]
  • Keio Medical Science Prize (1999)[5]
  • Keith R. Porter Lecture (1999)
  • AACR-G.H.A. Clowes Award for Outstanding Basic Cancer Research (2000)[6]
  • Dickson Prize in Medicine (2000)
  • Alfred P. Sloan, Jr. Prize (2001)[7]
  • E. B. Wilson Medal (2001)[8]
  • Robert J. and Claire Pasarow Foundation Award for Distinguished Contributions to Cancer Research (2003)[9]
  • Bristol-Myers Squibb Award for Distinguished Achievement in Cancer Research (2003)[10]
  • Dr A.H. Heineken Prize for Medicine (2004)
  • ASCB Public Service Award (2004)
  • Benjamin Franklin Medal (2005)
  • WICB Senior Award (2005)
  • Harvard egyetem díszdoktora (2006)[11]
  • Albert Lasker Award for Basic Medical Research (2006)[12]
  • Gruber Prize in Genetics (2006)
  • Meyenburg Prize (2006)
  • Time 100 (2007)[13]
  • Corresponding Member of the Australian Academy of Science (2007)
  • Vanderbilt Prize in Biomedical Science (2007)[14]
  • Louisa Gross Horwitz-díj (2007)[15]
  • Weizmann Women & Science Award (2008)
  • L'Oréal-UNESCO Award For Women in Science (2008)
  • Albany Medical Center Prize (2008)
  • Pearl Meister Greengard Prize (2008)
  • Clarivate Citation Laureates (2009)[16]
  • fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj (2009)[17][18]
  • Paul Ehrlich and Ludwig Darmstaedter Prize (2009)
  • Great Immigrants Award (2010)[19]
  • Companion of the Order of Australia (2010. január 26.)[20]
  • California Hall of Fame (2011)
  • American Institute of Chemists Gold Medal (2012)[21]
  • Royal-érem (2015)
  • Distinguished Fellow of the Royal Society of New South Wales (2017)[22]
A Wikimédia Commons tartalmaz Elizabeth Blackburn témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Elizabeth Helen Blackburn (született: Hobart, 1948. november 26.) ausztrál-amerikai molekuláris biológus. 2009-ben Carol W. Greiderrel és Jack W. Szostakkal megosztva elnyerte a fiziológiai Nobel-díjat, mert felfedezte a kromoszómák végeit védő telomereket megújító telomeráz enzimet.

Tanulmányai

Elizabeth Blackburn 1948. november 26-án született Tasmánia fővárosában, Hobartban. Szülei, Harold Blackburn és Marcia Jack Blackburn mindketten családorvosok voltak. Elizabeth második volt a hét gyermekük közül. Négy éves korában a család az észak-tasmániai Launcestonba költözött; itt járt óvodába és a Broadland House elemi lányiskolába. 1964-ben Melbourne-be költöztek tovább és itt fejezte be a középiskolát. A Melbourne-i Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1970-ben biokémiából BSc, 1972-ben pedig MSc diplomát szerzett. Szakdolgozatának témája a glutamin lebontása volt a májban. Tanszékvezetője bemutatta régi ismerősének az Ausztráliába látogató, Nobel-díjas fehérjekémikus Frederick Sangernek, aki felajánlotta, hogy végezze cambridge-i laboratóriumában doktori kutatásait. A döntést megkönnyítette, hogy Blackburn nagynénje és nagybátyja orvosként Cambridge-ben praktizáltak. Angliai kutatásai során Blackburn a phiX 174 bakteriofág DNS-ét írta át több részletben RNS-sé, majd azokat összeillesztette és összehasonlította az eredeti DNS-genommal. 1975-ben megszerezte PhD fokozatát.

Még ugyanebben az évben férjhez ment a szintén molekuláris biológus John Sedathoz és követte őt az Egyesült Államokba, a Yale Egyetemre, ahol két évet töltött posztdoktori ösztöndíjjal Joseph Gall laboratóriumában. Gall a Tetrahymena thermophila csillós egysejtű nagy számban jelen levő minikromoszómáinak végeinek (az ún. telomer régió) szekvenciameghatározását bízta rá.

Munkássága

1977 végén férjével együtt San Franciscóba költözött, ahol Sedat a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetemen (USCA) kapott tanársegédi állást. Blackburn egy ideig sikertelenül keresett munkahelyet, végül sikerrel megpályázott egy ösztöndíjat az USCA-n korábbi, telomeres munkája folytatására és röviddel később 1978 márciusában sikerült elhelyezkednie tanársegédként a Berkeley Egyetemen.

A kromoszómavégek, a telomerek iránt ekkor már egy ideje érdeklődtek a kutatók, mert a DNS-másolás sajátosságai miatt, a molekula minden lemásolásakor néhány bázissal megrövidült. Emiatt a testi sejtek csak bizonyos számú osztódásra képesek, utána elfogy a telomerjük és kromoszómájuk "védőkupak" híján instabillá válik. Sokak nézete szerint ez állt az öregedés hátterében is, hogy a sejtek nem voltak képesek osztódni többé. Nyilvánvaló volt, hogy a folyamatosan osztódó sejtekben, mint a tumorsejtek vagy az egysejtű organizmusok, a telomert valahogyan pótolni kell. Blackburn elképzelése az volt, hogy -legalábbis a Tetrahymena esetében - a CCCCAA szakaszok ismétlődéséből álló telomert egy speciális enzim hosszabbítja meg, de állítását nem tudta bizonyítani.

1984-ben egy mesterkurzust végző diáklány, Carol Greider segítségével hozzáfogott az enzim megkeresésének. Eleinte a telomerre tapadó fehérjekomplex tagjait próbálták szétválasztani és enzimaktivitást mérni rajtuk, de ez a megközelítés nem vezetett eredményre. Néhány hónapos hiábavaló próbálkozás után mesterségesen szintetizált, radioaktív oligonukleotidokkal próbálták megkeresni a rejtélyes fehérjét és ezzel a módszerrel Greider 1984 karácsonyán végül sikerrel járt: megtalálta a proteint és egyben kimutatta megfelelő enzimaktivitását is. Néhány hónapos további munka után, amely során kizárták eredményeik minden más értelmezését, Blackburn és Greider közzétette, hogy felfedezték a telomeráz enzimet, amely képes meghosszabbítani a kromoszómavégeket. A tudományos közvélemény lelkesen reagált, voltak akik egyenesen a rák gyógyszerét vagy az öregedés megállítását vizionálták. Bár csoda nem született, a két kutató felfedezése új fejezetet nyitott a rákkutatásban és a sejtélettanban.

Blackburnt 1986-ban a Berkeley professzorává nevezték ki és az év végén megszületett fia, Benjamin David is. 1990-ben átment az USCA mikrobiológiai és immunológiai tanszékére, amelyet ő vezetett 1993 és 1999 között.

1996 és 2001-között tagja volt a Nemzeti Bioetikai Tanácsadó Testületnek, amely az amerikai elnöknek nyújtott tudományos tanácsadást. 2002-ben nevezték az újonnan felállított testületbe. Blackburn nyíltan támogatta a humán embrionális őssejtkutatást, amelyet a Bush-kormányzat ellenzett. 2004-es felmentése nagy vihart kavart tudományos körökben, mert úgy értelmezték, hogy politikai okokból félreállították.

2009-ben Elizabeth Blackburn, Carol Greider és Jack Szostak (utóbbi élesztőgomba telomerjeit vizsgálta) fiziológiai Nobel-díjat kapott a telomeráz enzim felfedezésért.

Elismerései

2009 orvosi Nobel-díjasai: Carol W. Greider, Elizabeth Blackburn és Jack W. Szostak
  • 1988 Eli Lilly kutatói díj
  • 1990 a Nemzeti Tudományos Akadémia molekuláris biológiai díja
  • 1998 Ausztrália-díj
  • 1998 a Gairdner Alapítvány nemzetközi díja
  • 1999 Harvey-díj
  • 2000 az Amerikai Rákkutató Társaság G.H.A. Clowes-emlékdíja
  • 2001 a General Motors Rákkutató Alapítvány Alfred P. Sloan-díja
  • 2001 az Amerikai Sejtbiológiai Társaság E.B.Wilson-díja
  • 2003 Bristol-Myers Squibb-díj
  • 2004 Dr A.H. Heineken-díj
  • 2005 a Franklin Intézet Benjamin Franklin-érme
  • 2006 Albert Lasker-díj az orvosi alapkutatásért
  • 2006 a Peter Gruber Alapítvány genetikai díja
  • 2006 Wiley-díj
  • 2007 a Columbia Egyetem Louisa Gross Horwitz-díja
  • 2008 L'Oréal-UNESCO díj a női kutatók számára
  • 2009 Paul Ehrlich és Ludwig Darmstaedter-díj
  • 2009 Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj
  • 2010 Ausztrália-rend
  • 2012 az Amerikai Kémikusok Intézetének aranyérme
  • 2015 a Royal Society érme

Tagja az Amerikai Tudományos és Művészeti Akadémiának (1991), a brit Royal Society-nek (1992), az Ausztrál Tudományos Akadémiának (2007) és levelező tagja az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémiának. Az Amerikai Rákkutató Társaság elnöke 2010-ben és az Amerikai Sejtbiológiai Társaság elnöke 1998-ban.

Források

  1. ↑ https://www.royalsoc.org.au/about-us/fellows
  2. ↑ https://www.nasonline.org/programs/awards/molecular-biology.html
  3. ↑ https://www.brandeis.edu/rosenstiel/rosenstiel-award/past.html
  4. ↑ https://harveypz.net.technion.ac.il/harvey-prize-laureates/
  5. ↑ https://www.ms-fund.keio.ac.jp/en/prize/list.html
  6. ↑ https://www.aacr.org/professionals/research/scientific-achievement-awards-and-lectureships/scientific-award-recipients/aacr-clowes-award-recipients/
  7. ↑ GM Cancer Previous Prize Winners. [2007. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 12.)
  8. ↑ https://www.ascb.org/award/e-b-wilson-medal/
  9. ↑ Science Careers, 2013. május 3. (Hozzáférés: 2018. augusztus 14.)
  10. ↑ GRANTS AND AWARDS PROGRAM FACT SHEET. [2012. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 14.)
  11. ↑ https://www.harvard.edu/on-campus/commencement/honorary-degrees, 2019. május 15.
  12. ↑ http://www.laskerfoundation.org/awards/2006basic.htm
  13. ↑ http://content.time.com/time/specials/2007/completelist/0,29569,1595326,00.html
  14. ↑ https://www.vumc.org/oor/vanderbilt-prize-biomedical-science, 2020. október 15.
  15. ↑ https://www.cuimc.columbia.edu/research/louisa-gross-horwitz-prize/horwitz-prize-awardees/2010-2001-awardees
  16. ↑ https://clarivate.com/citation-laureates, 2023. szeptember 23.
  17. ↑ http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/medicine/laureates/2009/blackburn-bio.html
  18. ↑ https://www.nobelprize.org/nobel_prizes/about/amounts/
  19. ↑ https://www.carnegie.org/awards/great-immigrants/2010-great-immigrants/
  20. ↑ Australian Honours Search Facility (angol nyelven)
  21. ↑ https://www.theaic.org/award_winners/goldmedal.html
  22. ↑ https://gazette.legislation.nsw.gov.au/so/download.w3p?id=Gazette_2018_2018-13.pdf
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Elizabeth_Blackburn&oldid=18904927”