„Agresszió (pszichológia)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Vépi (vitalap | szerkesztései) hibás link ki |
A lap tartalmának cseréje erre: {{jegyzetek}} {{DEFAULTSORT:Agreszszio}} Kategória:Személyiségpszichológia Kategória:Szociálpszichológia Kategória:Érzelem Kategória:Evo… |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{egyért2|az Agresszióról, mint pszichológiai fogalomról|Agresszió (nemzetközi jog)}} |
|||
'''Agresszió''' (a [[latin nyelv|latin]] ''agressio'' szóból, jelentése: ''támadás'') minden olyan [[viselkedés]]forma, amelynek célja másnak testi sérelmet vagy kárt okozni (a fajtárs eltávolítására irányuló magatartás). |
|||
[[Etológia]]i értelemben agressziónak nevezzük azt a viselkedésformát, amikor fajtársak megpróbálják egymást valamilyen erőforrás közeléből eltávolítani, illetve megakadályozni, hogy a másik egyed a forrást elfogyassza. |
|||
Az ember esetében a sikeres agresszió a másik élőlény elleni [[erőszak]]os cselekményben valósul meg. Az agresszió ezenkívül irányulhat tárgyakra (rombolás), illetve az elkövetőre saját magára is (önagresszió). Az emberi agresszióval a [[pszichológia]] foglalkozik. Az agresszió a társas interakciók különböző elméleteinek elsődleges kutatási tárgya. [[Sigmund Freud|Freud]] [[pszichoanalízis|pszichoanalitikus]] elmélete az agressziót mint drive-ot tekinti, míg a [[szociális tanuláselmélet]] mint tanult választ vizsgálja. |
|||
A [[nemzetközi jog]]ban az agresszió fegyveres erő alkalmazása egy állam által más állam szuverenitása, területi integritása vagy politikai függetlensége ellen. Lásd: [[Agresszió (nemzetközi jog)]] |
|||
== Agresszió az etológiában == |
|||
[[Fájl:Twin01cloth.jpg|thumb|right|A utcai harc Olaszországban]] |
|||
=== Típusai === |
|||
Az egyik korai, de nagy hatású osztályozás ([[Moyer]], 1986) szerint az agresszió lehet: |
|||
* Ragadozó agresszivitás: a prédára támad a ragadozó |
|||
* Hímek közötti agresszió: versengés a nőstény(ek)ért, dominanciáért stb. |
|||
* Félelem szülte agresszió: a félelem vagy veszély leküzdésére mozgósított agresszió |
|||
* Irritációs agresszió: agresszió, amit az agresszor frusztrációja indukál |
|||
* Területvédő agresszió: adott terület védelme, főképp fajtársak ellen jelentkezik |
|||
* Anyai agresszió: az anyában ébredő agresszió, melynek célja az utódok védelmezése |
|||
* Célorientált agresszió: bizonyos célok elérésére irányuló agresszió, ez lehet akár az agresszióra adott válasz kitapasztalása |
|||
Egy másik lehetséges osztályozás [[Csányi Vilmos]] osztályozása az állati viselkedésre, mely megszorításokkal emberre is jól adaptálható. Megfigyelhető, hogy az embernél az agresszív viselkedési aktusok egyike sem nevezhető kifejezetten a létfenntartással összefüggőnek, legfeljebb csak kiélezett helyzetekben, [[konfliktus]]okban. |
|||
* Területvédő agresszió: Az állatvilágban is ismert, velünk született törekvés személyes terünk védelmére. Már kétéves korban megfigyelhető. |
|||
* Tulajdon- és birtokvédelmi agresszió: Ez is korán (másfél éves kortól) megjelenik. Később a nyílt agressziót másfajta védelmi technikák helyettesítik. |
|||
* Kívülállókkal, betolakodókkal szembeni agresszió: A mindenkori csoporton kívüliekkel szemben megnyilvánuló [[verseny]], versengés folyománya, elfajulása. |
|||
* Agresszió a rangsorban előbbre kerülésért: A mindenkori csoporton belüli hely megtartása vagy javítása érdekében kifejtett erőszak, a csoport hierarchikus tagozódásának a kialakítása érdekében tett erőszakos lépések. |
|||
* Frusztrációs agresszió: Az akadályoztatás megtapasztalása esetén kialakuló, estenként nem célzott, nem megfelelő viszonzásként létrejövő erőszakos cselekmény. Néha az értelmetlen öldöklés, ámokfutás oka, az öngyilkosság előtti vérengzés formájában. Stresszcsökkentés célú, háborúban például a nemi erőszak is ilyen. |
|||
* Behatolási (határkitapogató) agresszió: A környezetbe, helyzetbe újonnan érkező tesztelő jellegű, exploráló agressziója. |
|||
* Autoagresszió: A tehetetlen, hatalom nélküli ember önmaga ellen forduló agressziója, saját testének különböző fokú csonkítása. |
|||
* Normatív, erkölcsi elv érvényesítő agresszió: Minden csoport saját értékeinek érvényesítő viselkedése, kisebb-nagyobb erőszak vagy erő alkalmazása a nem normakövető tagokkal szemben. |
|||
== Agresszió a pszichológiában == |
|||
=== Agresszió mint drive === |
|||
[[Sigmund Freud|Freud]] pszichoanalitikus elmélete szerint cselekedeteink többségét ösztönök, elsősorban a szexuális ösztönök határozzák meg. |
|||
A pszichoanalitikus hagyomány elméletalkotói ezt a [[frusztráció]]-agresszió hipotézist tovább szélesítették: amikor egy személyt valami akadályoz bármilyen cél elérésében, agresszív drive keletkezik. Arra motiválja, hogy megsértse vagy megsebesítse a frusztrációt okozó akadályt. Az állításnak két kritikus pontja van. Az egyik, hogy az agresszió oka rendszerint a frusztráció. |
|||
A másik: az agresszió az alapvető motívumok tulajdonságaival rendelkezik: energizálja a viselkedést, és mindaddig fennmarad, amíg a célját el nem éri. |
|||
=== Agresszió mint tanult válasz === |
|||
A szociális tanuláselmélet az emberek közti interakciókkal foglalkozik és a kognitív folyamatok jelentőségét hangsúlyozza. Ez az elmélet abban is különbözik a szigorú [[behaviorizmus]]tól, hogy a megfigyeléses tanulás jelentőségét emeli ki. Számos viselkedési mintát úgy tanulunk, hogy mások viselkedését figyeljük. A szociális tanuláselmélet a modellek szerepét hangsúlyozza mind a specifikus viselkedések, mind az érzelmi válaszok átvételében. |
|||
A szociális tanuláselmélet elveti az agresszió ösztönként vagy frusztráció eredményezte hajtóerőként való felfogását, ehelyett azt állítja, hogy az agresszió bármely más tanult válaszhoz hasonló. Az agresszió megfigyeléssel és utánzással tanulható. |
|||
Ez az elmélet azt állítja, hogy a frusztráció csak egy az agresszió számos oka közül, valamint |
|||
az agresszió olyan válasz, amely nem rendelkezik drive-szerű tulajdonságokkal. |
|||
=== Az agresszió kifejezése és a katarzis === |
|||
Azok a kutatások, amelyek megpróbálnak különbséget tenni az agresszió mint drive és az agresszió mint tanult válasz között, gyakran fordítják figyelmüket a katarzisra. A [[katarzis]] egy érzelemtől való megtisztulás. Ha az agresszió tartós energia, akkor az agresszió kifejezése katartikus lehet, a katarzis pedig az agresszív érzések és cselekedetek intenzitásának csökkenését eredményezheti. |
|||
Az agresszív viselkedés a szorongás érzését keltheti az agresszorban, ami gátolja a további agressziót, akkor, ha látja cselekedeteinek sérülésekkel járó következményeit. |
|||
Azok a gyerekek, akik agresszívabbak, előnyben részesítik az erőszakos tévéműsorokat, az agresszió okozza azt, hogy valaki erőszakos műsort néz, semmint fordítva. |
|||
A harag és az agresszió kiváltója az önértékelés elvesztése vagy annak az észlelése, hogy a másik személy becstelenül viselkedett. Ezen tényezők egyikét sem érintettük az agresszió mint drive, illetve az agresszió mint tanult válasz elméleteit szembeállító tárgyalásunkban. |
|||
== Iskolai agresszió a szociológiában == |
|||
Az iskolai agresszió nem új keletű, számos irodalom számol be a jelenség történetéről, amely széles körben ismert, mégis feltérképezésére kevés empirikus szociológiai vizsgálat született. Csaba Zoltán és Pál Judit tanulmányukban arra a kérdésre kerestek választ, hogy mi befolyásolja a diákok közti agresszív viszonyok különböző típusainak kialakulását.<ref>[http://www.szisz.hu/sites/default/files/BehalozottIskolak%20beliv%2090oldal.pdf Csaba Zoltán - Pál Judit: "Az ezerarcú agresszió”- Az utálat és az agresszió QAP elemzése egy kelet-magyarországi kisváros középiskoláiban. In: Néray-Vörös (szerk) :Behálózott Iskolák. L'Harmattan Kiadó.]</ref> |
|||
'''Iskolai erőszaknak''' nevezi a szakirodalom az agresszív viselkedés olyan fajtáját, mely a tanulók egymás közötti vagy a tanárokkal, más iskolai alkalmazottakkal, illetve a tanárok tanulókkal (esetleg szülőkkel) szembeni erőszakos viselkedésében nyilvánul meg.<ref>Gyurkó Sz. – Virág Gy. (2009). Az iskolai erőszak megítélésének különbségei és hasonlóságai a gyermekvédelmi és az oktatási intézményrendszerben. ESZTER Alapítvány – Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, Budapest.</ref> |
|||
Az iskolai agressziót az USA-ban és más nyugati országokban több évtizede vizsgálják [[kapcsolatháló-elemzés]]i módszerekkel. Például az iskolai agresszió látható formáját, a zaklatást úgy vizsgálja, hogy feltérképezi ki, kit és milyen formában zaklat. A nemek, az agresszivitás, a hálózati pozíció, a kirekesztettség és az utálat kapcsolatában erős összefüggést mutattak ki a zaklatás és az áldozattá válás folyamatában. Csaba és Pál kutatása rámutatott, hogy különbség figyelhető meg a különböző képzéstípusba járó tanulók agressziós mintái között: a szakközépiskolai tanulók fejezik ki legkevésbé ellenszenvüket fizikai agresszióval.<ref>Csaba Zoltán - Pál Judit: "Az ezerarcú agresszió”- Az utálat és az agresszió QAP elemzése egy kelet-magyarországi kisváros középiskoláiban. In: Néray-Vörös (szerk) :Behálózott Iskolák. L'Harmattan Kiadó.</ref> |
|||
== Passzív agresszió == |
|||
A passzív-agresszív magatartás az ellenségesség indirekt kifejezése például halogatás, makacsság, barátságtalan viselkedés, feledékenység, vagy sorozatosan elkövetett hibák révén. A DSM-IV szerint passzív-agresszív ember általában ambivalens, szeszélyes, gyakran veszekedésbe torkolló módon viselkedik, bizonytalan önmagában, szinte mintha függene a konfliktustól, ami gyakran autoritásokkal (pl. munkahelyi főnök) következik be, de interperszonális kapcsolatokban is előfordul.<ref>American Psychiatric Association (2000). Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders-IV. Washington, D.C.: American Psychiatic Association. pp. 733–734. ISBN 0890420629.</ref> |
|||
A passzív (behódoló) és az agresszív (ellenséges) magatartás arany középútja az [[asszertivitás]], ami az egyén saját érdekeinek felismerését és artikulálását jelenti olyan módon, hogy azzal a másik vagy többi fél érdekeit sem sérti. |
|||
== Irodalom == |
|||
* [[Erich Fromm]]: A rombolás anatómiája (Háttér kiadó) [http://www.pszichologia.hu/konyv/?id=45 ismertető] |
|||
* [[Konrad Lorenz]]: Az úgynevezett harag |
|||
* [http://www.boldog-gyermek.hu/agressziv_a_gyermekem.html A gyermeki agresszió] |
|||
== Jegyzetek == |
|||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||