„Titus Calpurnius Siculus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kékít |
|||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
[[Nero római császár|Nero]] uralkodására estek alkotóévei. „Siculus” mellékneve esetleg [[szicília]]i származásának köszönhető, de más feltételezések szerint mesterére, [[Theokritosz (költő)|Theokritosz]]ra való utalásul akasztották rá. |
[[Nero római császár|Nero]] uralkodására estek alkotóévei. „Siculus” mellékneve esetleg [[szicília]]i származásának köszönhető, de más feltételezések szerint mesterére, [[Theokritosz (költő)|Theokritosz]]ra való utalásul akasztották rá. |
||
Hét eklogája maradt fenn, ezekben a [[Vergilius]]ra jellemző bukolikus hangulatú költői nyelvet szólaltatja meg. A filológusok hozzá kötik a névtelenül fennmaradt ''De laude Pisonis'' (’Piso dicsérete’) című költemény szerzőségét is. |
Hét eklogája maradt fenn, ezekben a [[Publius Vergilius Maro|Vergilius]]ra jellemző bukolikus hangulatú költői nyelvet szólaltatja meg. A filológusok hozzá kötik a névtelenül fennmaradt ''De laude Pisonis'' (’Piso dicsérete’) című költemény szerzőségét is. |
||
==Szakirodalom== |
==Szakirodalom== |
||
*Simon L. Zoltán: Árkádia kettős tükörben. T.Calpurnius Siculus eklogái. Apollo Könyvtár. Akadémiai Kiadó, 2009. Budapest. ISBN 9789630586955 |
*Simon L. Zoltán: Árkádia kettős tükörben. T.Calpurnius Siculus eklogái. Apollo Könyvtár. Akadémiai Kiadó, 2009. Budapest. ISBN 9789630586955 |
||
{{wikiforrás}} |
{{wikiforrás}} |
||
== Források == |
== Források == |
||
*{{VIL|1|1245–1246}} |
*{{VIL|1|1245–1246}} |
||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
{{Pecz|url=http://mek.oszk.hu/03400/03410/html/1498.html}} |
*{{Pecz|url=http://mek.oszk.hu/03400/03410/html/1498.html}} |
||
{{nemzetközi katalógusok}} |
{{nemzetközi katalógusok}} |
||
A lap 2017. június 29., 12:10-kori változata
Titus Calpurnius Siculus (1. század) római költő.
Nero uralkodására estek alkotóévei. „Siculus” mellékneve esetleg szicíliai származásának köszönhető, de más feltételezések szerint mesterére, Theokritoszra való utalásul akasztották rá.
Hét eklogája maradt fenn, ezekben a Vergiliusra jellemző bukolikus hangulatú költői nyelvet szólaltatja meg. A filológusok hozzá kötik a névtelenül fennmaradt De laude Pisonis (’Piso dicsérete’) című költemény szerzőségét is.
Szakirodalom
- Simon L. Zoltán: Árkádia kettős tükörben. T.Calpurnius Siculus eklogái. Apollo Könyvtár. Akadémiai Kiadó, 2009. Budapest. ISBN 9789630586955
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Titus Calpurnius Siculus témában.
Források
- Világirodalmi lexikon I. (A–Cal). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1970. 1245–1246. o.
Külső hivatkozások
- Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.
