„Domokos (település)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 49. sor: | 49. sor: | ||
[[Magyarlápos]]sal együtt a középkor óta magyar nyelvsziget a történeti [[Erdély]] északi határán. A 14. században a [[Bánffy család|Bánfiak]] birtokolták. 1553-ban [[Csicsóújfalu|Csicsóvár]], később [[Szamosújvár]] uradalmához tartozott. [[Báthory Zsigmond]] 1584-ben felmentette lakóit a [[harmincad]] fizetése alól, terméketlen és szűk határa miatt. A 17. században több [[Puskás (rang)|puskás]], [[Szabados (történelem)|szabados]] és darabont lakta. Legnagyobb birtokosai 1820-ban Ujfalvi Sámuel, Toldi Zsigmond és Szamosújvár városa voltak. 1838-ban 31 adózó és hét nem adózó nemesi családját írták össze. [[Belső-Szolnok vármegye|Belső-Szolnok]], 1876-tól [[Szolnok-Doboka vármegye|Szolnok-Doboka vármegyéhez]] tartozott. |
[[Magyarlápos]]sal együtt a középkor óta magyar nyelvsziget a történeti [[Erdély]] északi határán. A 14. században a [[Bánffy család|Bánfiak]] birtokolták. 1553-ban [[Csicsóújfalu|Csicsóvár]], később [[Szamosújvár]] uradalmához tartozott. [[Báthory Zsigmond]] 1584-ben felmentette lakóit a [[harmincad]] fizetése alól, terméketlen és szűk határa miatt. A 17. században több [[Puskás (rang)|puskás]], [[Szabados (történelem)|szabados]] és darabont lakta. Legnagyobb birtokosai 1820-ban Ujfalvi Sámuel, Toldi Zsigmond és Szamosújvár városa voltak. 1838-ban 31 adózó és hét nem adózó nemesi családját írták össze. [[Belső-Szolnok vármegye|Belső-Szolnok]], 1876-tól [[Szolnok-Doboka vármegye|Szolnok-Doboka vármegyéhez]] tartozott. |
||
Férfilakossága 1848-ban [[nemzetőrség]] |
Férfilakossága 1848-ban [[nemzetőrség (1848)|nemzetőrséget]] hozott létre. A Moț Dâmbul vezette [[Kővárvidék|Kővár vidéki]] felkelők november végén megadásra szólították föl a domokosiakat, de azok a magyarláposiakkal együtt felkészültek az önvédelemre. November 8-án, miután a [[honvéd]]csapatok elvonultak a környékről, a [[rogoz]]iak megtámadták a falut, melynek lakói Magyarláposra menekültek. A támadás hírére visszatérő honvédek kiűzték a rogoziakat az égő Domokosról, és felgyújtották Rogozt. |
||
A 20. században a falu gazdaságilag specializálódott, zöldséget és gyümölcsöt termelt a magasabban fekvő román falvak szükségletére. [[Kálvinizmus|Református]] magyarságát korábban települési [[endogámia]] jellemezte. 1990 óta jellemző folyamat, hogy az elköltöző fiataloktól a földeket [[alsószőcs]]iek és [[rogoz]]iak vásárolják föl. |
A 20. században a falu gazdaságilag specializálódott, zöldséget és gyümölcsöt termelt a magasabban fekvő román falvak szükségletére. [[Kálvinizmus|Református]] magyarságát korábban települési [[endogámia]] jellemezte. 1990 óta jellemző folyamat, hogy az elköltöző fiataloktól a földeket [[alsószőcs]]iek és [[rogoz]]iak vásárolják föl. |
||
| 75. sor: | 75. sor: | ||
{{Máramaros megye közigazgatása}} |
{{Máramaros megye közigazgatása}} |
||
| ⚫ | |||
{{portál|Erdély|-}} |
{{portál|Erdély|-}} |
||
| ⚫ | |||
A lap 2017. június 29., 12:03-kori változata
| Domokos (Dămăcușeni) | |
 | |
| A domokosi református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Rang | falu |
| Községközpont | Magyarlápos város |
| Irányítószám | 435604 |
| SIRUTA-kód | 106862 |
| Népesség | |
| Népesség | 864 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 863 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 27′ 19″, k. h. 23° 54′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 19″, k. h. 23° 54′ 25″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Domokos (románul: Dămăcușeni) falu Romániában, Erdélyben, Máramaros megyében.
Fekvése
Magyarlápostól négy kilométerrel keletre, a Szőcs-patak Láposba ömlésénél fekszik.
Nevének eredete
Neve a Domokos személynévből való. Előszür 1325-ben Szőcstő-ként (Zuchtu – 'a Szőcs-patak torkolata') említették. Később 1393-ban mint Damunkusfalva, 1438-ban Damokosfalwa, 1733-ban Domokos, 1750-ben Domokoseny, 1767-ben Tolvaj-Domokos fordult elő. Utóbbi név arra a helyi eredetmagyarázó mondára utal, amely szerint a falut egy Ungur nevű, Kővárról szökött román tolvaj és kecskepásztor alapította volna, aki csak később cserélte el Domokos nevű magyar tolvajtársával Nemesbudafalváért (románul Ungureni).
Története
Magyarlápossal együtt a középkor óta magyar nyelvsziget a történeti Erdély északi határán. A 14. században a Bánfiak birtokolták. 1553-ban Csicsóvár, később Szamosújvár uradalmához tartozott. Báthory Zsigmond 1584-ben felmentette lakóit a harmincad fizetése alól, terméketlen és szűk határa miatt. A 17. században több puskás, szabados és darabont lakta. Legnagyobb birtokosai 1820-ban Ujfalvi Sámuel, Toldi Zsigmond és Szamosújvár városa voltak. 1838-ban 31 adózó és hét nem adózó nemesi családját írták össze. Belső-Szolnok, 1876-tól Szolnok-Doboka vármegyéhez tartozott.
Férfilakossága 1848-ban nemzetőrséget hozott létre. A Moț Dâmbul vezette Kővár vidéki felkelők november végén megadásra szólították föl a domokosiakat, de azok a magyarláposiakkal együtt felkészültek az önvédelemre. November 8-án, miután a honvédcsapatok elvonultak a környékről, a rogoziak megtámadták a falut, melynek lakói Magyarláposra menekültek. A támadás hírére visszatérő honvédek kiűzték a rogoziakat az égő Domokosról, és felgyújtották Rogozt.
A 20. században a falu gazdaságilag specializálódott, zöldséget és gyümölcsöt termelt a magasabban fekvő román falvak szükségletére. Református magyarságát korábban települési endogámia jellemezte. 1990 óta jellemző folyamat, hogy az elköltöző fiataloktól a földeket alsószőcsiek és rogoziak vásárolják föl.
1850-ben 636 lakosából 604 volt magyar, 24 cigány és 8 román nemzetiségű; 604 református, 24 zsidó és 8 görög katolikus vallású.
2002-ben 971 lakosából 863 volt magyar és 103 román nemzetiségű; 835 református, 192 ortodox és 28 római katolikus vallású.
A domokosi nyelvjárás
A 20. század második harmadában az idősebbek által beszélt, mezőségi típusú nyelvjárás jellemzői: hangsúlytalan helyzetben általános a-zás, de az előző szótagbeli /á/ után köznyelvi /o/-t ejt (abrancs, lapass, cukar, paradicsam, de vászon, rátok, sáros, három); a köznyelvi /é/ helyén kiterjedt i-zés (mihes, pintek, bórbi, ebid, máskipp, őrisztik, aluggyik); hangsúlytalan helyzetben a köznyelvi /ö/ helyén általában /e/ áll, kivéve /l/ előtt (üszek, göder, könyereg, köszenem, de törölkező, göncölszekér, pőrgölt); a köznyelvi /ú/ és /ű/ hangsúlyos helyzetben általában hosszú, a szóvégen rövid; helyviszonyragok alakjai: túl/-tűl, -búl/-bűl, -rúl/-rűl; -núl/-nűl ('-éktól'); -rá (köznyelvi -ra: húsvitrá); versen (szorzóképzői funkcióval: három vessen 'háromszor'). A domokosi magyar nyelvben korábban is magas volt a román eredetű jövevényszavak aránya. Bár a faluban 1–8. osztályos magyar iskola működik, a fiatalabb nemzedékek magyar beszédében gyakoriak a román interferenciák.
Látnivalók
- Faerkélyes, négy fiatornyos református templomát Debreczeni László tervei szerint építették a régebbi helyére, amely 1943-ban egy légitámadásban leégett.
Jegyzetek
Források
- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája III.: A vármegye községeinek részletes története (Deés–Gyurkapataka). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900. 352–364. o.
- Biczó Gábor: Asszimilációkutatás – elmélet és gyakorlat. Budapest, 2004
- Imre Samu: A mai magyar nyelvjárások rendszere. Budapest, 1971
További információk
- sulyok a Magyar Néprajzi Múzeum gyűjteményéből [1]
Máramaros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}