„Horger Antal” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Élete |
a →Élete |
||
| 23. sor: | 23. sor: | ||
Horger Antal [[1872]]-ben született [[Lugos]] városában, az akkori [[Krassó-Szörény vármegye|Krassó-Szörény vármegyében]], német gyökerű családban. Apja Horger János cipész, [[1892]]-től egyúttal a [[Lugosi Népbank]] igazgatósági tagja, anyja Grau Antónia volt. Katonai szolgálatát követően [[1896]]-tól a [[brassó]]i főreáliskola helyettes tanára, [[1898]]-tól véglegesített tanára. Az [[1907]]-es tanévtől már a budapesti VI. kerületi állami felsőbb leányiskolába helyezték át, amit újabb szakmai előrelépés követett [[1914]]-ben, amikor is a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Budapesti Tudományegyetem]] bölcsészettudományi karán megszerezte egyetemi magántanári képesítését magyar [[hangtan]]ból és szótanból. [[1922]]-től a [[szeged]]i, [[1940]]-től a [[kolozsvár]]i egyetemen a magyar nyelvészet nyilvános rendes tanára. Kutatási területe a magyar hangtörténet, a szófejtések és a székely nyelvjárás vizsgálata volt. Ő alkotta meg az első magyar nyelvjárási térképet. Konzervatív, [[pozitivizmus|pozitivista]] tudósként, németes alapossággal írta meg műveit. |
Horger Antal [[1872]]-ben született [[Lugos]] városában, az akkori [[Krassó-Szörény vármegye|Krassó-Szörény vármegyében]], német gyökerű családban. Apja Horger János cipész, [[1892]]-től egyúttal a [[Lugosi Népbank]] igazgatósági tagja, anyja Grau Antónia volt. Katonai szolgálatát követően [[1896]]-tól a [[brassó]]i főreáliskola helyettes tanára, [[1898]]-tól véglegesített tanára. Az [[1907]]-es tanévtől már a budapesti VI. kerületi állami felsőbb leányiskolába helyezték át, amit újabb szakmai előrelépés követett [[1914]]-ben, amikor is a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Budapesti Tudományegyetem]] bölcsészettudományi karán megszerezte egyetemi magántanári képesítését magyar [[hangtan]]ból és szótanból. [[1922]]-től a [[szeged]]i, [[1940]]-től a [[kolozsvár]]i egyetemen a magyar nyelvészet nyilvános rendes tanára. Kutatási területe a magyar hangtörténet, a szófejtések és a székely nyelvjárás vizsgálata volt. Ő alkotta meg az első magyar nyelvjárási térképet. Konzervatív, [[pozitivizmus|pozitivista]] tudósként, németes alapossággal írta meg műveit. |
||
Még brassói tartózkodása idején vette feleségül az erdélyi örmény családból származó Daibukát (másképpen ''Dajbukát'') Szidóniát (1875–1916). Házasságuk gyermektelen maradt. [[1921]]-ben, [[Budapest]]en ismét megnősült, feleségül véve Röck Johannát, [[Siklóssy Andor]] özvegyét. Kapcsolatuk hamar kihűlt, mikor pedig elfogadta a szegedi tanári állást, beadta a válókeresetet, mivel felesége nem akart vele leköltözni [[Szeged]]re. A válás körüli civakodásuk egyszer odáig fajult, hogy [[1922]]. [[november 15.|november 15-én]] felesége dulakodás közben rálőtt, két lövéssel eltörve Horger Antal bal karját.<ref>[http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/jozsefattila/szeged_24jan.html Horger egyetemi tanár pöre a felesége ellen]</ref> Az ügyből per lett, majd nem sokkal később elváltak. Harmadik házasságát [[1937]]-ben, 65 éves korában kötötte a nála 28 évvel fiatalabb Gillming Blankával ( |
Még brassói tartózkodása idején vette feleségül az erdélyi örmény családból származó Daibukát (másképpen ''Dajbukát'') Szidóniát (1875–1916). Házasságuk gyermektelen maradt. [[1921]]-ben, [[Budapest]]en ismét megnősült, feleségül véve Röck Johannát, [[Siklóssy Andor]] özvegyét. Kapcsolatuk hamar kihűlt, mikor pedig elfogadta a szegedi tanári állást, beadta a válókeresetet, mivel felesége nem akart vele leköltözni [[Szeged]]re. A válás körüli civakodásuk egyszer odáig fajult, hogy [[1922]]. [[november 15.|november 15-én]] felesége dulakodás közben rálőtt, két lövéssel eltörve Horger Antal bal karját.<ref>[http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/jozsefattila/szeged_24jan.html Horger egyetemi tanár pöre a felesége ellen]</ref> Az ügyből per lett, majd nem sokkal később elváltak. Harmadik házasságát [[1937]]-ben, 65 éves korában kötötte a nála 28 évvel fiatalabb Gillming Blankával (1900–1966). |
||
A szélesebb közvélemény előtt Horger Antal elsősorban arról ismert, hogy a [[Szegedi Tudományegyetem]] professzoraként [[1925]]. [[március 30.|március 30-án]], hétfőn reggel a ''[[Szegedi Új Nemzedék]]'' című lap vasárnapi számában megjelent kritikák hatására magához hívatta [[József Attila|József Attilát]], és két tanú jelenlétében közölte vele a bölcsészeti kar álláspontjaként feltüntetett magánvéleményét, miszerint a ''Tiszta szívvel'' c. verse miatt az egyetem nem látja szívesen többé hallgatói között.<ref>[http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/jaelet2.htm József Attila – a felkészülés évei (részletes életrajz)]</ref> Ezt a konfliktust örökítette meg a költő a ''Születésnapomra'' c. versében is. |
A szélesebb közvélemény előtt Horger Antal elsősorban arról ismert, hogy a [[Szegedi Tudományegyetem]] professzoraként [[1925]]. [[március 30.|március 30-án]], hétfőn reggel a ''[[Szegedi Új Nemzedék]]'' című lap vasárnapi számában megjelent kritikák hatására magához hívatta [[József Attila|József Attilát]], és két tanú jelenlétében közölte vele a bölcsészeti kar álláspontjaként feltüntetett magánvéleményét, miszerint a ''Tiszta szívvel'' c. verse miatt az egyetem nem látja szívesen többé hallgatói között.<ref>[http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/jaelet2.htm József Attila – a felkészülés évei (részletes életrajz)]</ref> Ezt a konfliktust örökítette meg a költő a ''Születésnapomra'' c. versében is. |
||
A lap 2017. június 25., 07:38-kori változata
| Horger Antal | |
| Horger Antal egyetemi tanár | |
| Horger Antal egyetemi tanár | |
| Született | Horger Antal Albert 1872. május 28. Lugos |
| Elhunyt | 1946. április 14. (73 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | nyelvész, egyetemi tanár |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (34-3-22) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Horger Antal témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Horger Antal, teljes nevén: Horger Antal Albert, írói álnevein: Halász Péter, Horgász Pál, Ne félj Mátyás[1] (Lugos, 1872. május 28. – Budapest, 1946. április 14.) nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karának dékánja 1927-től 1928-ig.[2]
Élete
Horger Antal 1872-ben született Lugos városában, az akkori Krassó-Szörény vármegyében, német gyökerű családban. Apja Horger János cipész, 1892-től egyúttal a Lugosi Népbank igazgatósági tagja, anyja Grau Antónia volt. Katonai szolgálatát követően 1896-tól a brassói főreáliskola helyettes tanára, 1898-tól véglegesített tanára. Az 1907-es tanévtől már a budapesti VI. kerületi állami felsőbb leányiskolába helyezték át, amit újabb szakmai előrelépés követett 1914-ben, amikor is a Budapesti Tudományegyetem bölcsészettudományi karán megszerezte egyetemi magántanári képesítését magyar hangtanból és szótanból. 1922-től a szegedi, 1940-től a kolozsvári egyetemen a magyar nyelvészet nyilvános rendes tanára. Kutatási területe a magyar hangtörténet, a szófejtések és a székely nyelvjárás vizsgálata volt. Ő alkotta meg az első magyar nyelvjárási térképet. Konzervatív, pozitivista tudósként, németes alapossággal írta meg műveit.
Még brassói tartózkodása idején vette feleségül az erdélyi örmény családból származó Daibukát (másképpen Dajbukát) Szidóniát (1875–1916). Házasságuk gyermektelen maradt. 1921-ben, Budapesten ismét megnősült, feleségül véve Röck Johannát, Siklóssy Andor özvegyét. Kapcsolatuk hamar kihűlt, mikor pedig elfogadta a szegedi tanári állást, beadta a válókeresetet, mivel felesége nem akart vele leköltözni Szegedre. A válás körüli civakodásuk egyszer odáig fajult, hogy 1922. november 15-én felesége dulakodás közben rálőtt, két lövéssel eltörve Horger Antal bal karját.[3] Az ügyből per lett, majd nem sokkal később elváltak. Harmadik házasságát 1937-ben, 65 éves korában kötötte a nála 28 évvel fiatalabb Gillming Blankával (1900–1966).
A szélesebb közvélemény előtt Horger Antal elsősorban arról ismert, hogy a Szegedi Tudományegyetem professzoraként 1925. március 30-án, hétfőn reggel a Szegedi Új Nemzedék című lap vasárnapi számában megjelent kritikák hatására magához hívatta József Attilát, és két tanú jelenlétében közölte vele a bölcsészeti kar álláspontjaként feltüntetett magánvéleményét, miszerint a Tiszta szívvel c. verse miatt az egyetem nem látja szívesen többé hallgatói között.[4] Ezt a konfliktust örökítette meg a költő a Születésnapomra c. versében is.
Munkái
- Egy ismeretlen magyar hangtörvény (1901)
- A halmágyi nyelvjárássziget (1901)
- A csángó nép és csángó név eredete (1905)
- Hétfalusi csángó népmesék (1908)
- Udvarhely vármegye székely nyelvjárásának hangtani sajátosságai (1909)
- A nyelvtudomány alapelvei (1914)
- A magyar szavak története (1924)[5]
- Általános fonetika (1929)
- A magyar igeragozás története (1931)
- A magyar nyelvjárások (1934)
Jegyzetek
- ↑ Gulyás Pál: Magy Írói Álnévlexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978 (567.oldal)
- ↑ Gaal György: Egyetem a Farkas utcában. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem előzményei, korszakai és vonzatai
- ↑ Horger egyetemi tanár pöre a felesége ellen
- ↑ József Attila – a felkészülés évei (részletes életrajz)
- ↑ Horger Antal: Magyar szavak története -Közérdekű magyar szófejtések gyűjteménye (reprint: 2001.), Tinta Könyvkiadó
