„Liffey (folyó)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
forma |
|||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
}} |
}} |
||
A '''Liffey''' ([[ír nyelv]]en ''An Life'') [[Írország]] egyik (nem a leghosszabb) folyója. Az ország 26 megyéjéből hármat érint ([[Wicklow megye|Wicklow]], [[Kildare megye|Kildare]], [[Dublin megye|Dublin]]), mielőtt [[Dublin]] városnál az [[Ír-tenger]]be ömlik. A folyó mindössze 125 km hosszú, tölcsér torkolata van. A fővárost kelet-nyugati |
A '''Liffey''' ([[ír nyelv]]en ''An Life'') [[Írország]] egyik (nem a leghosszabb) folyója. Az ország 26 megyéjéből hármat érint ([[Wicklow megye|Wicklow]], [[Kildare megye|Kildare]], [[Dublin megye|Dublin]]), mielőtt [[Dublin]] városnál az [[Ír-tenger]]be ömlik. A folyó mindössze 125 km hosszú, tölcsér torkolata van. A fővárost kelet-nyugati irányban szeli ketté. Dublin belvárosában az ár-apály váltakozása a tenger közelsége miatt 3-4 méteres szintemelkedéseket és -süllyedéseket okoz a folyón. Torkolat-közeli részét kivéve nem hajózható.<ref name="River Liffey Information"><span class="plainlinks">[http://www.irelandbyways.com/top-irish-peninsulas/irelands-east/cashel-co-tipperary/the-river-liffey/ River Liffey Information]</span> Retrieved 25 January 2013.</ref> |
||
== Neve == |
== Neve == |
||
Korábbi neve ''An Ruirthech'', azaz gyors vagy futó. Ismert neve még |
Korábbi neve ''An Ruirthech'', azaz gyors vagy futó. Ismert neve még az '' Anna Liffey''. A folyó neve írül ''Abhainn na Life'', ami angolra fordítva ''Liffey'' folyó. |
||
== Iránya és rendszere == |
== Iránya és rendszere == |
||
Forrása a [[Kippure]] nyugati lejtője a [[Wicklow-hegység]]ben. 132km-en |
Forrása a [[Kippure]] nyugati lejtője a [[Wicklow-hegység]]ben. 132km-en át három megyén ([[Wicklow megye]], [[Kildare megye]] és végül [[Dublin megye]]) folyik keresztül mielőtt az [[Ír-tenger]]be torkollik, a [[Dublin-öböl]]nél. |
||
A vízgyűjtő területe 1256 km². Vízhozama 18 m³/s. |
A vízgyűjtő területe 1256 km². Vízhozama 18 m³/s. |
||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
=== Mellékfolyói === |
=== Mellékfolyói === |
||
[[File:Newbridge College.jpg|thumbnail|A Liffey-folyó átfolyik [[Newbridge College]]-on]] |
[[File:Newbridge College.jpg|thumbnail|A Liffey-folyó átfolyik [[Newbridge College]]-on]] |
||
A Liffey vízgyűjtő területe jelentős, tucatnyi kisebb |
A Liffey vízgyűjtő területe jelentős, tucatnyi kisebb folyóval és patakkal rendelkezik. |
||
Korai mellékfolyói közé tartozik |
Korai mellékfolyói közé tartozik az Athdown-patak, a Shankill-folyó, a Ballylow-patak, a Brittas-folyó, a Woodend-folyó, a King-folyó, a Painestown-folyó, a Rye-folyó és a Griffeen-folyó. |
||
[[Dublin]]on belül a bal parton, a [[Phoenix-park]] különböző vizei, a jobb parton a Glenaulin-ér és a Creosote-ér. |
[[Dublin]]on belül a bal parton, a [[Phoenix-park]] különböző vizei, a jobb parton a Glenaulin-ér és a Creosote-ér található. |
||
A rakpartterület mellékvizei a Camac-folyó, a Bradoge-folyó, a Poddle-folyó, a Stein-folyó és a Dodder-folyó. |
|||
=== Gátak, víztárolók és zuhatagok === |
=== Gátak, víztárolók és zuhatagok === |
||
Három vízerőműgát van a folyó mentén a [[Poulaphouca]], [[Golden Falls]] és a [[Leixlip]] ezeket az [[ESB Group|ESB]] vállalat üzemelteti. |
Három vízerőműgát van a folyó mentén a [[Poulaphouca]], a [[Golden Falls]] és a [[Leixlip]] ezeket az [[ESB Group|ESB]] vállalat üzemelteti. A Liffey nem rendelkezik természetes tavakkal és kevés szigete van. |
||
A Liffey nem rendelkezik természetes tavakkal és kevés szigete van. |
|||
Jelentős zuhatagja van [[Poulaphouca]]nál és [[Golden Falls]]nál. |
Jelentős zuhatagja van [[Poulaphouca]]nál és [[Golden Falls]]nál. |
||
| 41. sor: | 40. sor: | ||
== Felhasználása == |
== Felhasználása == |
||
A Liffey-folyót évszázadok óta használták a kereskedelemben, egészen a közelmúltig. |
A Liffey-folyót évszázadok óta használták a kereskedelemben, egészen a közelmúltig. A Liffey-folyót és a [[Shannon (folyó)|Shanon folyó]]t összekapcsolták a [[Grand Chanel (Írország)|Grand-csatornával]] és a [[Royal Chanel (Írország)|Royal-csatornával]]. |
||
A Liffey-folyót és a [[Shannon (folyó)|Shanon folyó]]t összekapcsolták a [[Grand Chanel (Írország)|Grand-csatornával]] és a [[Royal Chanel (Írország)|Royal-csatornával]]. |
|||
=== Vízellátás === |
=== Vízellátás === |
||
| 48. sor: | 46. sor: | ||
=== Villamos energia termelése === |
=== Villamos energia termelése === |
||
[[EBS Group|ESB]] vállalat működteti a [[Poulaphouca]], [[Golden Falls]] és a [[Leixlip]] vízi erőműveket, ezek mellett számos kisebb magán létesítményekkel is rendelkeznek. |
Az [[EBS Group|ESB]] vállalat működteti a [[Poulaphouca]], [[Golden Falls]] és a [[Leixlip]] vízi erőműveket, ezek mellett számos kisebb magán létesítményekkel is rendelkeznek. |
||
=== Forgalom === |
=== Forgalom === |
||
| 55. sor: | 53. sor: | ||
Az utóbbi években az egyetlen rendszeres forgalom a folyón a városon belül a ''Liffey Voyage'' vízitúra buszjárat. A [[Ha’penny híd]]tól indul a folyásiránynak megfelelően az [[O’Connell híd]], [[Rosie Hackett híd]], [[Butt híd]], [[Talbot Memorial híd]], [[Seán O’Casey híd]] és a [[Samuel Beckett híd]] alatt megy át. |
Az utóbbi években az egyetlen rendszeres forgalom a folyón a városon belül a ''Liffey Voyage'' vízitúra buszjárat. A [[Ha’penny híd]]tól indul a folyásiránynak megfelelően az [[O’Connell híd]], [[Rosie Hackett híd]], [[Butt híd]], [[Talbot Memorial híd]], [[Seán O’Casey híd]] és a [[Samuel Beckett híd]] alatt megy át. |
||
A [[East-Link híd]]tól lefele elsősorban kereskedelmi és komp közlekedés a jelentős, de |
A [[East-Link híd]]tól lefele elsősorban kereskedelmi és komp közlekedés a jelentős, de emellett a szabadidős vízi sportok is megjelennek.<ref>[http://www.seasafari.ie Sea Safari]</ref> |
||
=== |
=== Szabadidős tevékenység === |
||
[[Image:LiffeySwim.jpg|thumb|200px|Right|A [[Liffey úszás]] 2007-ben [[Dublin]] belvárosában]] |
[[Image:LiffeySwim.jpg|thumb|200px|Right|A [[Liffey úszás]] 2007-ben [[Dublin]] belvárosában]] |
||
| ⚫ | A folyót a [[Garda]], magán és egyetemi klubok használják. [[1960]]-óta megrendezett évenkénti 27 km-es [[kenu]] verseny [[Straffan]]-tól, [[Island híd]]-ig. A [[Liffey úszás|Liffeytúszás]] minden év [[augusztus]] végén vagy [[szeptember]] elején kerül megrendezésre, a [[Sráid Watling híd]] és a [[Custom House]] között. Számos evezőklub használja a folyót, mint például a Trinity College, UCD és a [[Garda]] evezős klubja. |
||
A folyót a [[Garda]], magán és egyetemi klubok használják. |
|||
[[1960]]-óta megrendezett évenkénti 27 km-es [[kenu]] verseny [[Straffan]]-tól, [[Island híd]]-ig. |
|||
| ⚫ | |||
A Liffey-t széles körben használják szabadidős tevékenységekre, mint a kenuzás, rafting, horgászat |
A Liffey-t széles körben használják szabadidős tevékenységekre, mint a kenuzás, rafting, horgászat és úszás, de jelentős lehetőségek vannak még [[Poulaphouca]]-ban, [[Kilcullen]]-ben, [[Newbridge]]-ben, [[Leixlip]]-ben és más városokban is. |
||
== |
== Hidak == |
||
=== |
=== A múltban === |
||
A legkorábban feljegyzett kőhíd [[1428]]-ban a mai [[ Fr. Mathew híd]] helyén épült, a dominikánusok építették és a 18. századig fennmaradt. Négy nyílása volt és a hídon belül volt egy kápolna, sütöde és egy fogadó. [[1577]]-ben épült ''Sarah hídja'', amit [[1922]]-ben átneveztek [[Island híd]]ra. A 17. században fejlődött [[Dublin]]ban a kereskedelem, ezért négy új hidat adtak át [[1670]] és [[1684]] között. [[1670]]-ben a Bloody híd, amit [[1859]]-ben újjáépítettek, majd az 1930-as években neveztek át [[Rory O'More híd]]ra. [[1676]]-ban Essex híd, amit [[1872]]-ben újjáépítettek és az új neve [[Grattan híd]] lett. [[1682]]-ben Új híd, amit [[1923]]-ban neveztek át [[O'Donovan Rossa híd]]ra. A negyedik híd meg az Arran-híd volt, azonban egy árvíz elpusztított [[1763]]-ban. Az első vashíd a [[Ha’penny híd]] volt, amit [[1816]]-ban adták át. [[2009]]-ben adták át a [[Samuel Beckett híd]]at.<ref name="open">[http://www.irishtimes.com/newspaper/breaking/2009/1211/breaking4.htm Irish Times – Samuel Beckett Bridge opens – 11 December 2009]</ref><ref name="corpo">[http://www.dublincity.ie/RoadsandTraffic/MajorTransportProjects/Pages/Samuel%20Beckett%20Bridge.aspx Dublin City Council – Samuel Beckett Bridge]</ref> |
A legkorábban feljegyzett kőhíd [[1428]]-ban a mai [[ Fr. Mathew híd]] helyén épült, a dominikánusok építették és a 18. századig fennmaradt. Négy nyílása volt és a hídon belül volt egy kápolna, sütöde és egy fogadó. [[1577]]-ben épült ''Sarah hídja'', amit [[1922]]-ben átneveztek [[Island híd]]ra. A 17. században fejlődött [[Dublin]]ban a kereskedelem, ezért négy új hidat adtak át [[1670]] és [[1684]] között. [[1670]]-ben a Bloody híd, amit [[1859]]-ben újjáépítettek, majd az 1930-as években neveztek át [[Rory O'More híd]]ra. [[1676]]-ban Essex híd, amit [[1872]]-ben újjáépítettek és az új neve [[Grattan híd]] lett. [[1682]]-ben Új híd, amit [[1923]]-ban neveztek át [[O'Donovan Rossa híd]]ra. A negyedik híd meg az Arran-híd volt, azonban egy árvíz elpusztított [[1763]]-ban. Az első vashíd a [[Ha’penny híd]] volt, amit [[1816]]-ban adták át. [[2009]]-ben adták át a [[Samuel Beckett híd]]at.<ref name="open">[http://www.irishtimes.com/newspaper/breaking/2009/1211/breaking4.htm Irish Times – Samuel Beckett Bridge opens – 11 December 2009]</ref><ref name="corpo">[http://www.dublincity.ie/RoadsandTraffic/MajorTransportProjects/Pages/Samuel%20Beckett%20Bridge.aspx Dublin City Council – Samuel Beckett Bridge]</ref> |
||
[[Farmleigh híd]], [[Edward Cecil Guinness]] építette [[1872]]-ben, összekösse Farmleigh birtokát [[Castleknock]]-al. [[2015]]-ben online petíciót indítottak a híd felújítására. |
[[Farmleigh híd]], [[Edward Cecil Guinness]] építette [[1872]]-ben, összekösse Farmleigh birtokát [[Castleknock]]-al. [[2015]]-ben online petíciót indítottak a híd felújítására. |
||
=== |
=== A jelenben === |
||
Számos híd ível át a Liffey folyó fölött, a legtöbb híd nyitott a járműforgalom előtt. Jelentős forgalmat enged át a [[West-Link híd]], [[Seán Heuston híd]] és az [[O’Connell híd]]. Jelenleg három gyalogos híd van, [[Millennium híd]], [[Seán O’Casey híd]] és a [[Ha’penny híd]].<ref>Kaufman,R 2014. Kaufman Green Guide Dublin. p. 132</ref> |
Számos híd ível át a Liffey folyó fölött, a legtöbb híd nyitott a járműforgalom előtt. Jelentős forgalmat enged át a [[West-Link híd]], [[Seán Heuston híd]] és az [[O’Connell híd]]. Jelenleg három gyalogos híd van, [[Millennium híd]], [[Seán O’Casey híd]] és a [[Ha’penny híd]].<ref>Kaufman,R 2014. Kaufman Green Guide Dublin. p. 132</ref> |
||
== Rakpartok == |
== Rakpartok == |
||
Az elmúlt években sok fejlesztés történt a rakpartokon, |
Az elmúlt években sok fejlesztés történt a rakpartokon, parkokat és sétányokat alakítottak ki. A Liffey folyó északi és déli partján lévő rakpartok a [[Island híd]]tól a [[Ringsend híd]]ig húzódnak. |
||
Liffey folyó északi és déli partján lévő rakpartok a [[Island híd]]tól [[Ringsend híd]]ig. |
|||
Az északi parton, nyugatról keletre található rakpartok: |
|||
Bridgewater, Wolfe Tone, Sarsfield, Ellis, Arran, Inns, Ormond Upper, Lower Ormond, Bachelors Walk, Eden, Custom és North Wall. |
Bridgewater, Wolfe Tone, Sarsfield, Ellis, Arran, Inns, Ormond Upper, Lower Ormond, Bachelors Walk, Eden, Custom és North Wall. |
||
A déli parton, nyugatról keletre található rakpartok: |
|||
Victoria, Usher's Island, Usher's, Merchants, Wood, Essex, Wellington, Crampton, Aston, Burgh, George's, City, Sir John Rogerson's és Great Britain. |
Victoria, Usher's Island, Usher's, Merchants, Wood, Essex, Wellington, Crampton, Aston, Burgh, George's, City, Sir John Rogerson's és Great Britain. |
||
| 89. sor: | 84. sor: | ||
== Incidensek == |
== Incidensek == |
||
[[2000]] [[december|decemberében]] egy [[Bus Éireann]] a [[Butt híd]]on összeütközött egy másik busszal és a folyóba csúszott |
[[2000]] [[december|decemberében]] egy [[Bus Éireann]] a [[Butt híd]]on összeütközött egy másik busszal és a folyóba csúszott. A balesetben néhányan megsérültek, de senki sem halt meg.<ref>[http://www.rte.ie/news/2000/1204/bus.html RTE News: Investigation launched into bus crash]</ref> |
||
[[2011]] [[július|júliusában]] egy hajléktalan |
[[2011]] [[július|júliusában]] egy hajléktalan kimentett a vízből egy nyulat, amelyet egy járólelő dobott a folyóba. A férfi az [[O'Connell híd]]nál ment be a vízbe több száz ember szeme láttára, és egy csapásra híressé vált. A vétkes járókelőt letartoztatták.<ref>[http://www.herald.ie/national-news/city-news/honour-for-homeless-hero-who-rescued-rabbit-2816487.html "Honour for homeless hero who rescued rabbit"]. ''Evening Herald''. Retrieved on 12 July 2011.</ref><ref>[http://www.rte.ie/news/2011/0712/rabbit.html "Award for River Liffey rabbit rescuer"]. ''RTÉ News''. Retrieved on 12 July 2011.</ref> |
||
== Források == |
== Források == |
||
A lap 2017. június 23., 12:00-kori változata
| Liffey | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Írország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | ~125 km |
| Forrásszint | ~500 m |
| Vízhozam | 18 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 1256 km² |
| Forrás | Kippure |
 é. sz. 53° 09′ 22″, ny. h. 6° 17′ 17″ | |
| Torkolat | Ír-tenger Dublinnál |
| é. sz. 53° 20′ 37″, ny. h. 6° 11′ 31″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Liffey témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Liffey (ír nyelven An Life) Írország egyik (nem a leghosszabb) folyója. Az ország 26 megyéjéből hármat érint (Wicklow, Kildare, Dublin), mielőtt Dublin városnál az Ír-tengerbe ömlik. A folyó mindössze 125 km hosszú, tölcsér torkolata van. A fővárost kelet-nyugati irányban szeli ketté. Dublin belvárosában az ár-apály váltakozása a tenger közelsége miatt 3-4 méteres szintemelkedéseket és -süllyedéseket okoz a folyón. Torkolat-közeli részét kivéve nem hajózható.[1]
Neve
Korábbi neve An Ruirthech, azaz gyors vagy futó. Ismert neve még az Anna Liffey. A folyó neve írül Abhainn na Life, ami angolra fordítva Liffey folyó.
Iránya és rendszere
Forrása a Kippure nyugati lejtője a Wicklow-hegységben. 132km-en át három megyén (Wicklow megye, Kildare megye és végül Dublin megye) folyik keresztül mielőtt az Ír-tengerbe torkollik, a Dublin-öbölnél.
A vízgyűjtő területe 1256 km². Vízhozama 18 m³/s.
Mellékfolyói
A Liffey vízgyűjtő területe jelentős, tucatnyi kisebb folyóval és patakkal rendelkezik.
Korai mellékfolyói közé tartozik az Athdown-patak, a Shankill-folyó, a Ballylow-patak, a Brittas-folyó, a Woodend-folyó, a King-folyó, a Painestown-folyó, a Rye-folyó és a Griffeen-folyó.
Dublinon belül a bal parton, a Phoenix-park különböző vizei, a jobb parton a Glenaulin-ér és a Creosote-ér található.
A rakpartterület mellékvizei a Camac-folyó, a Bradoge-folyó, a Poddle-folyó, a Stein-folyó és a Dodder-folyó.
Gátak, víztárolók és zuhatagok
Három vízerőműgát van a folyó mentén a Poulaphouca, a Golden Falls és a Leixlip ezeket az ESB vállalat üzemelteti. A Liffey nem rendelkezik természetes tavakkal és kevés szigete van.
Jelentős zuhatagja van Poulaphoucanál és Golden Fallsnál.
Települések
Liffey menti települések: Ballymore Eustace, Athgarvan, Kilcullen, Newbridge, Caragh, Clane, Celbridge, Leixlip és Lucan mielőtt a folyó Dublinnál eléri a tengert.
Felhasználása
A Liffey-folyót évszázadok óta használták a kereskedelemben, egészen a közelmúltig. A Liffey-folyót és a Shanon folyót összekapcsolták a Grand-csatornával és a Royal-csatornával.
Vízellátás
A Liffey vizének 60%-át felhasználják ivóvízhez és az ipar ellátásához. Ennek nagy része a szennyvíztisztító telepek tisztítása után visszatér a folyóba. Egy népszerű mítosz, hogy a Liffey vizét használják fel a Guinness sör gyártásához, de ez nem igaz, mivel a Guinness a Wicklow-hegységből vezeték útján használ fel vizet.[2]
Villamos energia termelése
Az ESB vállalat működteti a Poulaphouca, Golden Falls és a Leixlip vízi erőműveket, ezek mellett számos kisebb magán létesítményekkel is rendelkeznek.
Forgalom
Jól ismert látványosság volt a 90-es években a Lady Patricia és a Miranda Guinness teherhajókra szállították a Guinness sört a St. James's Gate Brewery gyárból.
Az utóbbi években az egyetlen rendszeres forgalom a folyón a városon belül a Liffey Voyage vízitúra buszjárat. A Ha’penny hídtól indul a folyásiránynak megfelelően az O’Connell híd, Rosie Hackett híd, Butt híd, Talbot Memorial híd, Seán O’Casey híd és a Samuel Beckett híd alatt megy át.
A East-Link hídtól lefele elsősorban kereskedelmi és komp közlekedés a jelentős, de emellett a szabadidős vízi sportok is megjelennek.[3]
Szabadidős tevékenység
A folyót a Garda, magán és egyetemi klubok használják. 1960-óta megrendezett évenkénti 27 km-es kenu verseny Straffan-tól, Island híd-ig. A Liffeytúszás minden év augusztus végén vagy szeptember elején kerül megrendezésre, a Sráid Watling híd és a Custom House között. Számos evezőklub használja a folyót, mint például a Trinity College, UCD és a Garda evezős klubja.
A Liffey-t széles körben használják szabadidős tevékenységekre, mint a kenuzás, rafting, horgászat és úszás, de jelentős lehetőségek vannak még Poulaphouca-ban, Kilcullen-ben, Newbridge-ben, Leixlip-ben és más városokban is.
Hidak
A múltban
A legkorábban feljegyzett kőhíd 1428-ban a mai Fr. Mathew híd helyén épült, a dominikánusok építették és a 18. századig fennmaradt. Négy nyílása volt és a hídon belül volt egy kápolna, sütöde és egy fogadó. 1577-ben épült Sarah hídja, amit 1922-ben átneveztek Island hídra. A 17. században fejlődött Dublinban a kereskedelem, ezért négy új hidat adtak át 1670 és 1684 között. 1670-ben a Bloody híd, amit 1859-ben újjáépítettek, majd az 1930-as években neveztek át Rory O'More hídra. 1676-ban Essex híd, amit 1872-ben újjáépítettek és az új neve Grattan híd lett. 1682-ben Új híd, amit 1923-ban neveztek át O'Donovan Rossa hídra. A negyedik híd meg az Arran-híd volt, azonban egy árvíz elpusztított 1763-ban. Az első vashíd a Ha’penny híd volt, amit 1816-ban adták át. 2009-ben adták át a Samuel Beckett hídat.[4][5]
Farmleigh híd, Edward Cecil Guinness építette 1872-ben, összekösse Farmleigh birtokát Castleknock-al. 2015-ben online petíciót indítottak a híd felújítására.
A jelenben
Számos híd ível át a Liffey folyó fölött, a legtöbb híd nyitott a járműforgalom előtt. Jelentős forgalmat enged át a West-Link híd, Seán Heuston híd és az O’Connell híd. Jelenleg három gyalogos híd van, Millennium híd, Seán O’Casey híd és a Ha’penny híd.[6]
Rakpartok
Az elmúlt években sok fejlesztés történt a rakpartokon, parkokat és sétányokat alakítottak ki. A Liffey folyó északi és déli partján lévő rakpartok a Island hídtól a Ringsend hídig húzódnak.
Az északi parton, nyugatról keletre található rakpartok:
Bridgewater, Wolfe Tone, Sarsfield, Ellis, Arran, Inns, Ormond Upper, Lower Ormond, Bachelors Walk, Eden, Custom és North Wall.
A déli parton, nyugatról keletre található rakpartok:
Victoria, Usher's Island, Usher's, Merchants, Wood, Essex, Wellington, Crampton, Aston, Burgh, George's, City, Sir John Rogerson's és Great Britain.
Incidensek
2000 decemberében egy Bus Éireann a Butt hídon összeütközött egy másik busszal és a folyóba csúszott. A balesetben néhányan megsérültek, de senki sem halt meg.[7]
2011 júliusában egy hajléktalan kimentett a vízből egy nyulat, amelyet egy járólelő dobott a folyóba. A férfi az O'Connell hídnál ment be a vízbe több száz ember szeme láttára, és egy csapásra híressé vált. A vétkes járókelőt letartoztatták.[8][9]
Források
- ↑ River Liffey Information Retrieved 25 January 2013.
- ↑ The Beer. (Hozzáférés: 2013. május 31.)
- ↑ Sea Safari
- ↑ Irish Times – Samuel Beckett Bridge opens – 11 December 2009
- ↑ Dublin City Council – Samuel Beckett Bridge
- ↑ Kaufman,R 2014. Kaufman Green Guide Dublin. p. 132
- ↑ RTE News: Investigation launched into bus crash
- ↑ "Honour for homeless hero who rescued rabbit". Evening Herald. Retrieved on 12 July 2011.
- ↑ "Award for River Liffey rabbit rescuer". RTÉ News. Retrieved on 12 July 2011.