„Kelet-ázsiai madhjamaka” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Újabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Új oldal, tartalma: „{{Kínai buddhizmus}} A '''kelet-ázsiai madhjamaka''' a kelet-ázsiai buddhista hagyományokra utal, amely az indiai madhjamaka is…”
 
a dupla a-k megszüntetése AWB
21. sor: 21. sor:
A három értekezés tanításait először [[Csi-cang]] terjesztette, aki maga is készített szövegmagyarázatokat ezekhez a művekhez.<ref>Snelling, John. ''The Buddhist Handbook: A Complete Guide to Buddhist Schools, Teaching, Practice, and History.'' 1992. p. 128</ref> Az egyik leghíresebb műve az ''Er-ti Ji'' (二諦意), avagy „A két igazság jelentése”, amely a konvencionális és a legvégső igazságra vonatkozik (lásd: [[két igazság tana]]).{{refhely|Shih|36. oldal}} Az egyik fejezetben tanítómesterének Fa-langot nevezi:{{refhely|Shih|36. oldal}}
A három értekezés tanításait először [[Csi-cang]] terjesztette, aki maga is készített szövegmagyarázatokat ezekhez a művekhez.<ref>Snelling, John. ''The Buddhist Handbook: A Complete Guide to Buddhist Schools, Teaching, Practice, and History.'' 1992. p. 128</ref> Az egyik leghíresebb műve az ''Er-ti Ji'' (二諦意), avagy „A két igazság jelentése”, amely a konvencionális és a legvégső igazságra vonatkozik (lásd: [[két igazság tana]]).{{refhely|Shih|36. oldal}} Az egyik fejezetben tanítómesterének Fa-langot nevezi:{{refhely|Shih|36. oldal}}


{{quote|Tanítómesterem, Falang azt mondta: Annak ellenére, hogy a négy értekezésnek (pl. a ''Három értekezés'' és a ''[Mahápradzsnyápáramitá-sásztra]'') különböző elnevezései vannak, mindnek azonos a célja, hogy elmagyarázza a [[két igazság tana|két igazságot]] és a [[nondualizmus]]t. Ha valaki képes megérteni a két igazságot, akkor a négy értekezést tökéletesen meg fogja érteni. Ha valaki azonban nem képes erre, akkor a a négy értekezést sem lesz képes megérteni. Emiatt szükséges megérteni a két igazságot. Tehát a két igazság megértésével nem csak a négy értekezést, hanem a sásztrákat is meg lehet érteni.}}
{{quote|Tanítómesterem, Falang azt mondta: Annak ellenére, hogy a négy értekezésnek (pl. a ''Három értekezés'' és a ''[Mahápradzsnyápáramitá-sásztra]'') különböző elnevezései vannak, mindnek azonos a célja, hogy elmagyarázza a [[két igazság tana|két igazságot]] és a [[nondualizmus]]t. Ha valaki képes megérteni a két igazságot, akkor a négy értekezést tökéletesen meg fogja érteni. Ha valaki azonban nem képes erre, akkor a négy értekezést sem lesz képes megérteni. Emiatt szükséges megérteni a két igazságot. Tehát a két igazság megértésével nem csak a négy értekezést, hanem a sásztrákat is meg lehet érteni.}}


A madhjamaka népszerűsítése mellet Csi-cang kommentárokat is írt [[mahájána szútrák]]hoz, mint például a ''[[Lótusz szútra]]'' vagy a ''[[Vimalakírti szútra]]'', illetve írt még a [[Tathágata-garbha-szútra|Tathágata-garbha]] tanításokról is. Élete során közel ötven könyvet írt. A madhjamakára vonatkozó művei közül néhány:
A madhjamaka népszerűsítése mellet Csi-cang kommentárokat is írt [[mahájána szútrák]]hoz, mint például a ''[[Lótusz szútra]]'' vagy a ''[[Vimalakírti szútra]]'', illetve írt még a [[Tathágata-garbha-szútra|Tathágata-garbha]] tanításokról is. Élete során közel ötven könyvet írt. A madhjamakára vonatkozó művei közül néhány:

A lap 2017. június 22., 20:02-kori változata

A sorozat témája
Kínai buddhizmus
汉传佛教 / 漢傳佛教
Han-csuan Fo-csiao
Hagyományok
Szent hegyek
Kultúra
Sablon:Kínai buddhizmus

A kelet-ázsiai madhjamaka a kelet-ázsiai buddhista hagyományokra utal, amely az indiai madhjamaka iskolát képviseli. A kínai buddhizmusban ezt úgy nevezik, hogy szan-lun iskola (kínai: 三論宗, „három értekezés iskola”), Japánban pedig úgy, hogy szanron („három értekezés” iskola),[1] jóllehet a modern tudósok szerint ez nem tekinthető független szektának. A madhjamaka szövegek szerint azóta beszélhetünk erről a hagyományvonalról, amióta az 5. században Kumáradzsíva révén eljutott a buddhizmus Kínába.[2]

Története Kínában

Kezdetek

A szan-lun elméleti alapját a Nágárdzsuna és Árjadéva három fő madhjamaka műve jelenti, amelyeket Kumáradzsíva fordított le kínai nyelvre.[3] Ez a három mű a következő:[4]

  • „A középút értekezés” (kínai: 中論, pinjin: Csung-lun, T. 1564; szanszkrit: Madhjamaka-sásztra), amely tartalmazza Nágárdzsuna Múlamadhjamakakáriká („A középút alapversei”) című művét, illetve Vimaláksa, Pingala (kínai: 青目, pinjin: Csing-mu) szövegmagyarázatait is.
  • „Értekezés a 12 kapuról” (kínai: 十二門論, pinjin: Si-er-men-lun, T. 1568), állítólag Nágárdzsuna műve, amely fordításai: *Dvádasadvára-sásztra,[5], *Dvádasamukha-sásztra[6] vagy *Dvádasanikája-sásztra[7]
  • „Száz értekezés” (kínai: 百論, pinjin: Paj-lun, T. 1569; szanszkrit: Sataka-sásztra,[8] vagy Sata-sásztra[9]), amelyben szerepel egy szövegmagyarázat egy Vaszu nevű tudóstól Árjadéva verséről.[10]

Olykor egy negyedik szöveget is hozzátesznek, amelytől a cím átváltozik „Négy értekezés”-re (kínai: 四論, pinjin: Szi-lun):[11]

  • „Kommentár a bölcsesség nagy tökéletességéhez” (kínai: 大智度論, pinjin: Ta-csi-tu-lun, T. 1509; szanszkrit: Máhapradzsnyáparamitopadesa). Nágárdzsunának tulajdonítják, amelyet azonban néhány modern tudós vitat.

Hagyományosan Nágárdzsunát tekintik a madhjamaka iskola indiai alapítójának, viszont Kínában Kumáradzsívát tekintik a szan-lun iskola alapítójának.[12] Kumáradzsíva tanítványa, Szeng-csao folytatta a madhjamaka oktatását, és több művet is írt ezzel kapcsolatban.[13]

Népszerűsítése

A három értekezés tanításait először Csi-cang terjesztette, aki maga is készített szövegmagyarázatokat ezekhez a művekhez.[14] Az egyik leghíresebb műve az Er-ti Ji (二諦意), avagy „A két igazság jelentése”, amely a konvencionális és a legvégső igazságra vonatkozik (lásd: két igazság tana).[15] Az egyik fejezetben tanítómesterének Fa-langot nevezi:[16]

„Tanítómesterem, Falang azt mondta: Annak ellenére, hogy a négy értekezésnek (pl. a Három értekezés és a [Mahápradzsnyápáramitá-sásztra]) különböző elnevezései vannak, mindnek azonos a célja, hogy elmagyarázza a két igazságot és a nondualizmust. Ha valaki képes megérteni a két igazságot, akkor a négy értekezést tökéletesen meg fogja érteni. Ha valaki azonban nem képes erre, akkor a négy értekezést sem lesz képes megérteni. Emiatt szükséges megérteni a két igazságot. Tehát a két igazság megértésével nem csak a négy értekezést, hanem a sásztrákat is meg lehet érteni.”

A madhjamaka népszerűsítése mellet Csi-cang kommentárokat is írt mahájána szútrákhoz, mint például a Lótusz szútra vagy a Vimalakírti szútra, illetve írt még a Tathágata-garbha tanításokról is. Élete során közel ötven könyvet írt. A madhjamakára vonatkozó művei közül néhány:

  • Csung-kuan-lun su (中觀論疏; „Kommentár a Madhyamaka-sásztrához”)
  • Er-ti csang (二諦章; „Esszé a két igazságról”)
  • Paj-lun su (百論疏; „Kommentár a Sataka-sásztrához”)
  • Si Er Men Lun Su (十二門論疏; „Kommentár a 12 kapu értekezéshez”)
  • Szan-lun Hszüan-ji (三論玄義; „A három értekezés alapvető jelentése”)
  • Er-ti Ji (二諦意; „A két igazság jelentése”)
  • Ta-seng Hszü-an-lun (大乘玄論; „Kommentár a mahájána misztériumához”)

Modern kínai hagyományok

A 20. század elején Jang Ven-huj és Ou-jang Csian (kínai: 歐陽漸) (1871–1943) promótálták Kínában a buddhista oktatást, és általánosságban megfigyelhető volt a jógácsára, a madhjamaka és a hua-jen iskola iránti érdeklődés megnövekedése.[17][18]

A 20. században Jin Sun szerzetes nevéhez volt leginkább köthető ez az iskola, jóllehet ő maga nem állította ezt:[19]

Története Japánban

625-ben Hjegvan koreai szerzetes hozta el a szan-lunt Japánba, ahol szanron néven vált ismerté. A nara kor számos iskolájához és a nara buddhizmus hat iskolájához hasonlóan kihalt, illetve beleolvadt a singon buddhizmusba és a tendaiba.

Jegyzetek

  1. ↑ "Sanron" in The New Encyclopaedia Britannica. Chicago: Encyclopaedia Britannica Inc., 15th edn., 1992, Vol. 10, p. 421.
  2. ↑ Liu 27. oldal
  3. ↑ Liu 27. oldal
  4. ↑ Nan 91. oldal
  5. ↑ Cheng, Hsueh-li (2013). Nagarjuna's Twelve Gate Treatise Translated With Introductory Essays, Comments, and Notes. Springer, ISBN 9789400977778. p. 5
  6. ↑ Liu 27. oldal
  7. ↑ Ruegg, David. The Literature of the Madhyamaka School of Philosophy in India, Volume 7.
  8. ↑ Lamotte, Etienne. Surangamasamadhisutra. p. 40
  9. ↑ Liu 27. oldal
  10. ↑ Liu 27. oldal
  11. ↑ Liu 27. oldal
  12. ↑ Nan 91. oldal
  13. ↑ Keown, Damien. A Dictionary of Buddhism. 2003. pp. 251-252
  14. ↑ Snelling, John. The Buddhist Handbook: A Complete Guide to Buddhist Schools, Teaching, Practice, and History. 1992. p. 128
  15. ↑ Shih 36. oldal
  16. ↑ Shih 36. oldal
  17. ↑ Nan 142. oldal
  18. ↑ Sheng Yen. Orthodox Chinese Buddhism. 2007. p. 217
  19. ↑ Yin Előszó

Források

  • ↑ Yin: Ven. Yin Shun. The Way to Buddhahood: Instructions from a Modern Chinese Master. Wisdom Publications (1998). ISBN 0-86171-133-5 
  • ↑ Liu: Liu, Ming-Wood. Madhyamaka Thought in China (Sinica Leidensia, 30. Brill Academic Publishing (1997). ISBN 9004099840 
  • ↑ Nan: Nan, Huai-Chin. Basic Buddhism: Exploring Buddhism and Zen. Samuel Weiser (1997). ISBN 978-1578630202 
  • ↑ Shih: Shih, Chang-Qing. The Two Truths in Chinese Buddhism. Motilal Banarsidass (2004). ISBN 978-8120820357 

További információk

  • Gard, Richard (1957). Why did the Madhyamika decline?, Indogaku Bukkyogaku Kenkyu 5 (2), 10-14
  • Brian Bocking (1995). Nagarjuna in China: A Translation of the Middle Treatise (The Edwin Mellon Press).
  • Robert Magliola (2004). "Nagarjuna and Chi-tsang on the Value of 'This World': A Reply to Kuang-ming Wu's Critique of Indian and Chinese Madhyamika Buddhism." Journal of Chinese Philosophy 31 (4), 505–516. (Demonstrates Jizang neither denigrates 'this world' nor deviates from what was mainstream Indian Madhyamikan doctrine.)

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kelet-ázsiai_madhjamaka&oldid=18856121”