Elnöki rendszer

Az elnöki rendszer olyan kormányforma, amelyben a kormányfő egyben államfő is, aki a törvényhozó hatalomtól elkülönült végrehajtó hatalmat egy személyben testesíti meg. Elnöki rendszer van például az Amerikai Egyesült Államokban. A végrehajtó hatalom feje, akit gyakran elnöknek neveznek az ilyen rendszerű államokban, választott hivatalnok és nem felelős a törvényhozásnak, amelyet azonban normális körülmények között nem oszlathat fel. A törvényhozásnak lehet olyan joga, hogy bizonyos szélsőséges körülmények között menessze a végrehajtó hatalom fejét, gyakran megvádolási eljárás útján. Ez azonban nagyon ritka: kivétel, ami erősíti a prezidencializmus alapszabályát, amely szerint normális körülmények között a törvényhozás nem menesztheti az elnököt.

Az elnök (angolul president) még azokban az időkben keletkezett, amikor az elnök valóban elnökölt a kormányzó testület ülésein. Az amerikai kormány elődjének, a kontinentális kongresszusnak (angolul Continental Congress) is volt egy elnöke. (A jelenlegi elnöki pozíció azonban nem levezethető belőle.)

Az elnöki rendszerek sokfélék, a következők azonban általában igazak rájuk:

• Az elnök (a végrehajtó hatalom feje) megvétózhatja a törvényhozási határozatokat, ugyanakkor a vétót felülírhatja a képviselők minősített többsége. A vétó lehetősége a királyi jóváhagyás brit hagyományából ered, amely szerint egy törvény csak az uralkodó jóváhagyásával léphet életbe.
• Az elnök hivatali ciklusa meghatározott idejű. Választást meghatározott időközönként tartanak és nem eredményezheti bizalmi szavazás, vagy egyéb parlamenti procedúra. Egyes országokban azonban mód van az elnök elmozdítására, ha rábizonyítható, hogy megsérti a törvényt.
• A végrehajtó hatalom egyszemélyes, a kormány őt szolgálja ki. A törvényhozás hozzájárulására azonban elnöki rendszerekben is gyakran szükség van bizonyos kormányzati és bírói posztok betöltéséhez. Az elnök általában igazgathatja a kormányzat és a hadsereg tagjait, de nincs ilyen hatalma a bírók felett, és utóbbiakat nem is menesztheti.
• Az elnöknek gyakran joga van a kiszabott büntetések csökkentésére, vagy a megkegyelmezésre is.

Az elnök titulust nem kizárólag elnöki rendszerű kormányzatok használják, és nem is kizárólag demokráciák. Gyakran elnöki címet használnak a diktátorok, akik gyakran nem is választások útján szerezték meg a vezetést. Egypártrendszerű államok vezetői is gyakran használják az elnöki címet. A legtöbb parlamentáris köztársaságnak van elnöke, de a legtöbb helyen ez a pozíció ceremoniális. Ilyen például Németország, India, Írország, Izrael és Olaszország. A címet félelnöki rendszerekben is használják.

Az elnökök jellemzői

Az elnöki rendszerekben az elnököt közvetlenül a szavazók választják, vagy közvetve a győztes párt, és ő lesz a végrehajtó hatalom feje. Ilyen rendszerekben nem tesznek különbséget államfő és kormányfő között, mindkét pozíciót az elnök tölti be.

Néhány országban, mint Dél-Afrika, a parlament választ jelentős hatalommal rendelkező elnököt. Az ilyen rendszerben az elnök a gyakorlatban a miniszterelnökihez hasonló feladatokat lát el, de az államfőihez hasonló ceremoniális feladatokat is. Ilyen rendszer van Botswanában, a Marshall-szigeteken, Naurun és Suriname-ban.

Egyes elnöki rendszerekben van miniszterelnök is, de a félelnöki és a parlamentáris rendszerektől eltérően az elnöknek felelős, nem a törvényhozásnak.

Összehasonlításképp, a demokratikus, nem elnöki rendszerekben az államfő ceremoniális szerepű, mint az alkotmányos monarchák és nem aktív, kormányzati, végrehajtó szerepű (bár egyes elnököknek és alkotmányos monarcháknak vannak fenntartott jogaik). Vannak olyan országok, hogy az ilyen formális szerepű elnököt közvetlenül választják, de ez ritka. Ilyen például Írország.

Szubnacionális kormányzatokban

A szubnacionális kormányzatok - általában államok - is szerveződhetnek elnöki rendszerben. Az Eegyesült Államokban valamennyi tagállam elnöki rendszert alkalmaz, bár alkotmányos kötelezettség nincs rá. Helyi szinten sok város tanács-menedzser kormányzást alkalmaz, ami a parlamentáris rendszer megfelelője, bár a városmenedzseri poszt általában nem politikai pozíció. Egyes országok a nemzeti szinten parlamentáris rendszert alkalmaznak, szubnacionális vagy helyi szinteken viszont elnökit. Erre példa Japán, ahol az országos kormányzat parlamentáris rendszerű, a prefektúráknak és a helyi önkormányzatoknak azonban a helyi gyűlésektől és a tanácsoktól függetlenül választott kormányzói, illetve polgármesterei is vannak. Hasonló a rendszer Magyarországon is.

A hatalmi ágak szétválasztása

Vannak olyan vélemények, hogy az elnöki rendszer egyik előnye a végrehajtó és a törvényhozó hatalom teljesebb szétválasztása, mint a parlamentáris rendszerekben, és így könnyebben ellenőrizhetik egymás munkáját. A parlamentáris rendszerekben a végrehajtó hatalom a törvényhozásból kerül ki, és ez kevéssé valószínűvé teheti, hogy egymást kritizálják. Ha a törvényhozás formálisan elítéli a kormányzatot, az gyakran bizalmatlansági szavazás formájában történik. Az elnöki rendszer mellett érvelők szerint az ellensúlyok hiánya olyan helyzetekhez vezet, amelyekben nem derül ki, ha a miniszterelnök mulasztást követ el. A Watergate botrányról írva a korábbi brit parlamenti képviselő Woodrow Wyatt ezt jegyezte meg: "Ne gondoljuk, hogy a Watergate nem történhetett volna meg nálunk, csakhogy sohase hallottunk volna róla."

Mások szerint ugyanez a probléma elnöki rendszerben is előállhat, ha a törvényhozást az elnök pártja kontrollálja. Az ellenérv, hogy az elnök pártja még így is szabadabban bírálhatja az elnököt, hiszen annak a pozíciója kevésbé függ a törvényhozási támogatástól, miközben a parlamentáris rendszerekben sokkal erősebben működik a pártfegyelem és egy képviselő, aki a végrehajtó hatalmat kritizálja, jobban tarthat tőle, hogy nem jelülik újra, sőt esetleg még ki is zárják a pártjából. Még egy viszonylagos enyhe kritika is olyan következményekkel járhat, ami elrettentheti az ellentmondástól a politikai ambíciókkal rendelkező képviselőket.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Presidential system című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.