„Higroszkóposság” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
nincs forrás {{nincs forrás}} |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás}} |
|||
Számos szilárd és folyékony anyag levegőn állva annak nedvességtartalmát megköti, ezáltal felhígul, illetve – szilárd anyag esetén – elfolyósodik, vagy összecsomósodik. Ezt a tulajdonságot nevezzük '''higroszkóposság'''nak. Higroszkópos anyagok például a [[kalcium-klorid]], a tömény [[kénsav]], a [[glicerin]]. Erős vízmegkötő hatásukat kihasználva szárítószerként alkalmazhatóak például [[exszikkátor]]okban, szárítótornyokban. |
Számos szilárd és folyékony anyag levegőn állva annak nedvességtartalmát megköti, ezáltal felhígul, illetve – szilárd anyag esetén – elfolyósodik, vagy összecsomósodik. Ezt a tulajdonságot nevezzük '''higroszkóposság'''nak. Higroszkópos anyagok például a [[kalcium-klorid]], a tömény [[kénsav]], a [[glicerin]]. Erős vízmegkötő hatásukat kihasználva szárítószerként alkalmazhatóak például [[exszikkátor]]okban, szárítótornyokban. |
||
A lap 2017. június 20., 11:47-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Számos szilárd és folyékony anyag levegőn állva annak nedvességtartalmát megköti, ezáltal felhígul, illetve – szilárd anyag esetén – elfolyósodik, vagy összecsomósodik. Ezt a tulajdonságot nevezzük higroszkóposságnak. Higroszkópos anyagok például a kalcium-klorid, a tömény kénsav, a glicerin. Erős vízmegkötő hatásukat kihasználva szárítószerként alkalmazhatóak például exszikkátorokban, szárítótornyokban.
A talaj higroszkópossága
A higroszkóposságot a talaj esetében is tudjuk értelmezni, vagyis ez a talajnak az a tulajdonsága, hogy száraz állapotban a levegőből is képes a nedvességet megkötni. A felvett víz mennyisége a levegő páratartalmán kívül a talaj tulajdonságaitól, elsősorban szemcseösszetételétől függ. A higroszkóposság mértékéből következtetni lehet a talaj fizikai féleségére, talajnemére.
Mérésekor a légszáraz talajt meghatározott páratartalmú térbe helyezik és néhány nap múlva lemérik nedvességtartalmát. Kétféle módszer terjedt el. A Mitscherlich-féle higroszkóposságot (Hy) 10%-os kénsav felett, a Sík-féle higroszkóposságot (hy) kristályos kalcium-klorid felett mérik. A két érték átszámítására a Klimes-Szmik-összefüggést használják. Eszerint: Hy = 2,1 hy ± 0,3.
A fizikai talajféleségre a következő határértékek alapján következtetnek: homoktalajra hy 0,5–1,0, homokos vályogra 1,0–2,0, vályogra 2,0–3,5, agyagos vályogra 3,5–5,0, agyagra 5,0–6,5, nehéz agyagra 6,5–8,0 értékek a jellemzők.