„Fabényi Julia” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
a Voxfax átnevezte a(z) Fabényi Júlia lapot a következő névre: Fabényi Julia: állítólag így írja
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
typo
28. sor: 28. sor:


==Életpályája==
==Életpályája==
Szülei: Fabényi Ede és Tokay Ilona. Középiskolai tanulmányait az [[Eötvös József Gimnázium (Budapest)|Eötvös József Gimnázium]] német szakán végezte el. 1972-1976 között a [[Lipcse (Németország)|lipcsei]] Egyetemen tanult régészet-művészettörténet szakon. 1976-1977 között a [[Magyar Nemzeti Galéria]] grafikai osztályán dolgozott. 1977-1982 között a Lipcsei Egyetem művészettörténet tanszékén volt tanársegéd. 1983-ban doktorált. 1985-1990 között a [[Halle an der Saale|hallei]] Burg Giebichenstein Iparművészeti Főiskola tanársegéde volt. 1990-1995 között a [[Műcsarnok]] munkatársa, 1994-1995 között kiállítási osztályvezető volt. 1996-2000 között a [[Szombathely]]i Képtár igazgatója volt. 2000-2005 között a Műcsarnok főigazgatója volt. 2007-2013-ig a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatója volt. 2009 óta a [[Pécsi Tudományegyetem]] Művészeti Kar Doktori Iskola elméleti társ-témavezetője. 2013-tól a Ludwig Múzeum igazgatója.
Szülei: Fabényi Ede és Tokay Ilona. Középiskolai tanulmányait az [[Eötvös József Gimnázium (Budapest)|Eötvös József Gimnázium]] német szakán végezte el. 1972–1976 között a [[Lipcse (Németország)|lipcsei]] Egyetemen tanult régészet-művészettörténet szakon. 1976–1977 között a [[Magyar Nemzeti Galéria]] grafikai osztályán dolgozott. 1977–1982 között a Lipcsei Egyetem művészettörténet tanszékén volt tanársegéd. 1983-ban doktorált. 1985-1990 között a [[Halle an der Saale|hallei]] Burg Giebichenstein Iparművészeti Főiskola tanársegéde volt. 1990–1995 között a [[Műcsarnok]] munkatársa, 1994–95-ben kiállítási osztályvezető volt. 1996–2000 között a [[Szombathely]]i Képtár igazgatója volt. 2000–2005 között a Műcsarnok főigazgatója volt. 2007-től 2013-ig a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatója volt. 2009 óta a [[Pécsi Tudományegyetem]] Művészeti Kar Doktori Iskola elméleti társ-témavezetője. 2013-tól a Ludwig Múzeum igazgatója.


Kutatási területe: a hazai és külföldi kortárs képzőművészet. Kiállításokat rendezett belföldön és külföldön. Több publikáció, tanulmány szerzője.
Kutatási területe: a hazai és külföldi kortárs képzőművészet. Kiállításokat rendezett belföldön és külföldön. Több publikáció, tanulmány szerzője.

A lap 2017. június 13., 17:13-kori változata

Klugené Dr. Fabényi Julia
SzületettFabényi Julia
1953. szeptember 27. (70 éves)
Budapest, magyar
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaművészettörténész

SablonWikidataSegítség

Klugené Dr. Fabényi Julia (Budapest, 1953. szeptember 27.) Németh Lajos-díjas (2010) magyar művészettörténész, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága volt igazgatója. Jelenleg a Ludwig Múzeumot vezeti. 2016-ban a Forbes őt választotta a 3. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában.

Életpályája

Szülei: Fabényi Ede és Tokay Ilona. Középiskolai tanulmányait az Eötvös József Gimnázium német szakán végezte el. 1972–1976 között a lipcsei Egyetemen tanult régészet-művészettörténet szakon. 1976–1977 között a Magyar Nemzeti Galéria grafikai osztályán dolgozott. 1977–1982 között a Lipcsei Egyetem művészettörténet tanszékén volt tanársegéd. 1983-ban doktorált. 1985-1990 között a hallei Burg Giebichenstein Iparművészeti Főiskola tanársegéde volt. 1990–1995 között a Műcsarnok munkatársa, 1994–95-ben kiállítási osztályvezető volt. 1996–2000 között a Szombathelyi Képtár igazgatója volt. 2000–2005 között a Műcsarnok főigazgatója volt. 2007-től 2013-ig a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatója volt. 2009 óta a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Doktori Iskola elméleti társ-témavezetője. 2013-tól a Ludwig Múzeum igazgatója.

Kutatási területe: a hazai és külföldi kortárs képzőművészet. Kiállításokat rendezett belföldön és külföldön. Több publikáció, tanulmány szerzője.

Művei

  • Periodisationprobleme in der Gegenwartskunst (1983)
  • Metafóra (tanulmány, 1990)
  • Tanulmány Simonyi Emőről és Thomas Langeről (tanulmány, 1992)
  • Budapest Reiseführer (1992)
  • Három művész Stuttgartból (katalógus, 1992)
  • Károlyi Zsigmond és Kurt Benning kiállításához katalógus tanulmány (1993)
  • A magyar neoavantgarde első generációja (1998)
  • Bloomsday (1998)
  • Rendhagyó emlékezet (1999)
  • A kert (katalógus, 2000)
  • A szín önálló élete (2002)
  • Elhallgatott Holocaust (2004)
  • A széptől szépig és vissza (2004)
  • Képeslapgyűjtés története (2008)

Forrás

További információk