„Középkori ír királyságok” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
már rég át lett írva
1. sor: 1. sor:
{{átdolgozni}}
'''A kelta Írország''' az [[Ír-sziget]]en a normann hódítások előtt, az [[Ír Királyság]] létrejöttéig létezett. Az ország élén választott király uralkodott, akit nagykirálynak neveztek. Ő a kisebb királyságok uralkodói közül került ki.
'''A kelta Írország''' az [[Ír-sziget]]en a normann hódítások előtt, az [[Ír Királyság]] létrejöttéig létezett. Az ország élén választott király uralkodott, akit nagykirálynak neveztek. Ő a kisebb királyságok uralkodói közül került ki.


10. sor: 9. sor:


Itt az öröklésnek olyan módjával találkozunk, ahol az éppen regnáló király életében szabadon nevezi meg örökösét. Gyakran azt gondolják, hogy ezek a kijelölések rokonsági alapon történnek, de ahogy Nicholls ezt leírja, sokkal inkább hasonlíttanak egy modern vállalat vezetői rétegének felépítésére. A klánok könnyen és gyorsan tudták változtatni felépítésüket és működési alakjuukat. Ahogy a hlyzet megkívánta, egyszer egysemélyes, másszor kollektiva általi vezetést választottak, az adott körülényektől függően. Min a mai cégeknél, a klánoknál is az emberek súlya emelkedett, s később hanyatlott. Az egykori nagy klánok elveszíthetik befolyásukat, majd később hozzájuk hasonló kisebbekkel egyesülhetnek.
Itt az öröklésnek olyan módjával találkozunk, ahol az éppen regnáló király életében szabadon nevezi meg örökösét. Gyakran azt gondolják, hogy ezek a kijelölések rokonsági alapon történnek, de ahogy Nicholls ezt leírja, sokkal inkább hasonlíttanak egy modern vállalat vezetői rétegének felépítésére. A klánok könnyen és gyorsan tudták változtatni felépítésüket és működési alakjuukat. Ahogy a hlyzet megkívánta, egyszer egysemélyes, másszor kollektiva általi vezetést választottak, az adott körülényektől függően. Min a mai cégeknél, a klánoknál is az emberek súlya emelkedett, s később hanyatlott. Az egykori nagy klánok elveszíthetik befolyásukat, majd később hozzájuk hasonló kisebbekkel egyesülhetnek.

== Vallásuk ==
== Vallásuk ==

A kereszténység elterjedése óta a szigetlakók elutasítják a pápa pápa fennhatóságát. Nagyon erősen szétvált ezen a területen a vallási és a polgári élet. Ahogy ezt Nicholls leírja, a vallási tanításoknak csekkly hatása volt az olyan világi dolgokra, mint a házasság és a válás. Ez később odáig vezetett, hogy a Laudabiliter elfogadása után a normannokat (később az angolokat) szankciókkal fenyegették, ha az ír egyházat a pápa uralma alá hajtják.
A kereszténység elterjedése óta a szigetlakók elutasítják a pápa pápa fennhatóságát. Nagyon erősen szétvált ezen a területen a vallási és a polgári élet. Ahogy ezt Nicholls leírja, a vallási tanításoknak csekkly hatása volt az olyan világi dolgokra, mint a házasság és a válás. Ez később odáig vezetett, hogy a Laudabiliter elfogadása után a normannokat (később az angolokat) szankciókkal fenyegették, ha az ír egyházat a pápa uralma alá hajtják.

== A normann invázió és a kelta visszafoglalás ==
== A normann invázió és a kelta visszafoglalás ==

[[IV. Adorján pápa]], az egyetlen [[angolok|angol]] származású [[pápa (egyházfő|pápa]] 1155-ben első rendeletei között kiadott egy pápai bullát, mellyel [[II. Henrik angol király|II Henriknek]] engedélyezte a sziget megszállását. Ez a bulla a későbbi angol királyokra kiterjedően is angol hűbérbírtokká nyílvánítja a területet.
[[IV. Adorján pápa]], az egyetlen [[angolok|angol]] származású [[pápa (egyházfő|pápa]] 1155-ben első rendeletei között kiadott egy pápai bullát, mellyel [[II. Henrik angol király|II Henriknek]] engedélyezte a sziget megszállását. Ez a bulla a későbbi angol királyokra kiterjedően is angol hűbérbírtokká nyílvánítja a területet.



A lap 2007. július 12., 07:30-kori változata

A kelta Írország az Ír-szigeten a normann hódítások előtt, az Ír Királyság létrejöttéig létezett. Az ország élén választott király uralkodott, akit nagykirálynak neveztek. Ő a kisebb királyságok uralkodói közül került ki.

Politikai felépítése

Írország 1014-ben, ahogy a sok kis királyság efoglalja a területét. Északkeletről az óramutató járásának irányában: Ulidia, Oriel, Dél-Ui Neill (Meath), Leinster, Munster, Connaught, Breifne, és Northern Ui Neill. Dubh Linn (Dublin), Wexford, Waterford, Cork és Limerick városállamok szintén fel vannak tüntetve a térképen.

A kelta uralom egy egységes szigetállam helyett több kisebb királyság képében valósult meg. Ezeknek az államoknak a fontossága a vezetők személyével együtt változott. A 8. század óta ők lényegében a nagykirály szerviensei voltak, bár ez a cím egészen a 11. századig, Brian Boru királyságának idejéig nem olyan királyság volt, mint amilyen a kontinensen elterjedt. Ez a cím néhány család között folyamatosan vándorolt, s minden egyes címért mindig minden családnak meg kellett küzdenie. Az 1169.es angol-normann megszállás előestéjén azt látjuk, hogy a királyságok határai kialakultak, s minden királynak megvolt a saját területe, amely felett uralkodhatott.

Klánstruktúra és öröklés

Itt az öröklésnek olyan módjával találkozunk, ahol az éppen regnáló király életében szabadon nevezi meg örökösét. Gyakran azt gondolják, hogy ezek a kijelölések rokonsági alapon történnek, de ahogy Nicholls ezt leírja, sokkal inkább hasonlíttanak egy modern vállalat vezetői rétegének felépítésére. A klánok könnyen és gyorsan tudták változtatni felépítésüket és működési alakjuukat. Ahogy a hlyzet megkívánta, egyszer egysemélyes, másszor kollektiva általi vezetést választottak, az adott körülényektől függően. Min a mai cégeknél, a klánoknál is az emberek súlya emelkedett, s később hanyatlott. Az egykori nagy klánok elveszíthetik befolyásukat, majd később hozzájuk hasonló kisebbekkel egyesülhetnek.

Vallásuk

A kereszténység elterjedése óta a szigetlakók elutasítják a pápa pápa fennhatóságát. Nagyon erősen szétvált ezen a területen a vallási és a polgári élet. Ahogy ezt Nicholls leírja, a vallási tanításoknak csekkly hatása volt az olyan világi dolgokra, mint a házasság és a válás. Ez később odáig vezetett, hogy a Laudabiliter elfogadása után a normannokat (később az angolokat) szankciókkal fenyegették, ha az ír egyházat a pápa uralma alá hajtják.

A normann invázió és a kelta visszafoglalás

IV. Adorján pápa, az egyetlen angol származású pápa 1155-ben első rendeletei között kiadott egy pápai bullát, mellyel II Henriknek engedélyezte a sziget megszállását. Ez a bulla a későbbi angol királyokra kiterjedően is angol hűbérbírtokká nyílvánítja a területet.

Írország 1300-ban, Az írek (zöld) és a normannok (kék) területét mutatja.
Írország 1450-ben, az ír származásúak zöld, az angol írek kék és az angol király piros területeit mutatja.

1261-re az angol származású íek akkor erősödtek meg, mikor Fineen Mac Carthy legyőzte a norman seregeket a callanni csatában. Ekkor megölték John Fitz Thomast, Desmond urát, fiát, Maurice Fitz Johnt s nyolc másik bárót. 1315-ben a skót Edward Bruce megtámadta a szigetet, s ahol sok kelta úr támogatását megszerezve hadat üzent az angolok ellen. Bár a faugharti csatában elbukott, a háború eredménye, elsősorban Dublin környékén hatalmas pusztítás volt. Ebben a kaotikus állapotban jónéhány ír úr visszaszerezte azt a földterületet, melyet a hódítás előtt a családjuk bírtokolt, s ezt meg is tudtk tartani a harcok befejezte után is.

A feketehalál 1348-ban érkezett meg a szigetre. Mivel a legtöbb angol és normann lakos falvakban és városokban élt, így a himló őket sokkal agyobb arányban tizedelte, mint az őshonos íreket, akik mezőgazdasági területeken létrehozott településeken éltek. Ezt követően ismét a kelta nyelv és kultúra vált meghatározóvá a szigeten. A betegség végigvonulását követően csak a sziget központi része, Dublin és környéke maradt angol irányítás alatt, angol többségi lakosággal.

Máshol a szigeten a lordok átvették az ír nyelvet és kultúrát, s ők lettek a szigeten az óangolok. A következő évszázadokban ők mindig az írek mellett álltak, akár csatáról, akár vallási változásról legyen szó.