„Weöres Sándor” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Pegybot (vitalap | szerkesztései)
botok
25 802 szerkesztés
348. sor: 348. sor:
[[1975]]
[[1975]]
* Alföldy Jenő: ''Süllyed-e Weöres Sándor hajója?'' [[Élet és Irodalom]], 1975/41.
* Alföldy Jenő: ''Süllyed-e Weöres Sándor hajója?'' [[Élet és Irodalom]], 1975/41.
* [[Czakó Gábor (író)]]: ''Interjú Weöres Sándorral.'' Síppal-dobbal, 1975/4., 51–53.
* [[Czakó Gábor (író)|Czakó Gábor]]: ''Interjú Weöres Sándorral.'' Síppal-dobbal, 1975/4., 51–53.
* [[Czigány György]]: ''Változatok az élő hangra.'' Jelenkor, 1975, 1007–1014.
* [[Czigány György]]: ''Változatok az élő hangra.'' Jelenkor, 1975, 1007–1014.
* Cs. Nagy István: ''Mai magyar verstechnikák. A weöresi műhely.'' Könyv és Nevelés, 1975/2.
* Cs. Nagy István: ''Mai magyar verstechnikák. A weöresi műhely.'' Könyv és Nevelés, 1975/2.

A lap 2017. június 8., 15:33-kori változata

Weöres Sándor
SzületettWeöres Sándor
1913. június 22.
Szombathely
Elhunyt1989. január 22. (75 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaKárolyi Amy
Foglalkozásaköltő, író, műfordító
Iskolái
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (9/1-1-182/184)
A Wikimédia Commons tartalmaz Weöres Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Weöres Sándor [ejtsd: vörös[2][3]] (Szombathely, 1913. június 22.[4] – Budapest, 1989. január 22.) Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító, irodalomtudós. Felesége Károlyi Amy költő volt.

Élete

Weöres Sándor és Károlyi Amy emléktáblája egykori lakhelyükön, a Törökvész út 3/c szám alatt
Szombathely, Perint parti park: a költő ülő szobra
Weöres Sándor és felesége, Károlyi Amy sírja Budapesten. Farkasréti temető: 9/1-1-182/184. Holdas György szobrászművész alkotása (1989)
Születése 100. évfordulója alkalmából a MÁV az egyik mozdonyát reklámfestéssel látta el a tiszteletére (ld. még: Werbelok)

Apja, id. Weöres Sándor hivatásos katona, huszártiszt, földbirtokos volt; anyja, Blaskovich Mária nagyszebeni, gazdag szerb polgárcsaládból származott.

Tanulmányait a pápai evangélikus elemi iskolában kezdte meg, majd a csöngei evangélikus elemiben folytatta (1919–23). Csöngén azonban rossz egészségi állapota miatt hamarosan magántanuló lett, az iskolát így végezte el. 1924-ben beiratkozott a szombathelyi Faludi Ferenc Reálgimnáziumba. Ekkoriban Pável Ágoston kosztos diákja volt, s vele a későbbiekben is fennmaradt fiúi jó viszonya. 1928 júliusában a szombathelyi Hír közölte első novelláját (Egyszer régen...), ősszel pedig négy verse jelent meg az Erőben. Elküldte első verseit Osvát Ernőnek, a Nyugat szerkesztőjének is, aki kedvezően fogadta őket. 1929-ben a 6. osztályból még bizonyítványosztás előtt kimaradt, attól félve, hogy úgyis megbuktatják. 1929 nyarán felkereste Kosztolányi Dezsőt a Logodi utcában, s Babits Mihállyal is személyes kapcsolatba került. Még ebben az évben átment Győrbe, ahol magántanulóként újra el kellett végeznie a 6. osztályt, s ettől kezdve már nyilvános, rendes tanulóként folytatta tanulmányait. 1931-től Sopronban tanult, s itt érettségizett 1932 júniusában. 1931 végén néhány versét elküldte Babitsnak, aki a Hajnal címűt (amelyet Weöres 1934-ben Cselédlányok címmel vett föl első kötetébe) a Nyugat 15–16. számában kinyomatta. 1931 telén két újabb verset is megjelentetett (Jajgatás, Kicsinyesek), majd 1941-ig – a folyóirat fennállásáig – összesen 64-et.

Érettségi után másfél évig apja gazdaságában dolgozott. 1933 őszén Pécsre utazott, és beiratkozott az Erzsébet Tudományegyetem jogi karára, majd átment a bölcsészkarra (földrajz-történelem szakra), végül filozófia-esztétika szakon szerzett diplomát. Egyetemi évei alatt a Batsányi Kör és a Janus Pannonius Társaság munkájába is bekapcsolódott. Ekkoriban kötött barátságot Takáts Gyulával, Tatay Sándorral és Fülep Lajos professzorral, valamint szoros kapcsolatot ápolt Csorba Győzővel, a Budapesten élő Vas Istvánnal, Jékely Zoltánnal és a debreceni Kiss Tamással is. Egyetemi évei alatt megalapította a Pécs jelképére utaló Öttorony című folyóiratot. 1934-ben Kárpáti Aurél Új Magyar Líra c. válogatásában már ő is helyet kapott, egy év múlva pedig napvilágot látott a tizenkét fiatal költőt felvonultató Korunk c. antológia. 1935-ben Weöres Baumgarten-jutalomban, egy évvel később Baumgarten-díjban részesült; ezekből későbbi utazásait fizette. ’35 nyarán észak-európai, ’37 elején pedig hosszú távol-keleti utazást tett: a genovai kikötőben szállt hajóra, onnan Nápolyon keresztül Egyiptomba vezetett az útja, majd az arab és az indiai vizeken át Bombay következett; India után Ceylon érintésével eljutott Szingapúrba, Manilába és Sanghajba is. Az egyetem elvégzését követően Halasy-Nagy József vezetésével írta meg doktori disszertációját (A vers születése). 1939-ben doktorrá avatták; disszertációját még ugyanebben az évben kiadta a Pannónia c. egyetemi lap.

Pécsett 1941-ben állították fel a Városi Könyvtárat, amelynek megszervezésével és vezetésével Weörest bízták meg. Mivel ehhez a munkához se könyvtárosi végzettsége, se gyakorlata nem volt, az ehhez szükséges alapok egy részét Várkonyi Nándor mellett a pécsi egyetemi könyvtárban, másik részét a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárában szerezte meg. A Nyugat 1941 augusztusi megszűnése után Weöres a Sorsunkon kívül elsősorban a Magyar Csillagban, a Válaszban, később pedig a Diáriumban közölte verseit. Közben az Öttorony szerkesztőségén belül már 1941-től – főleg esztétikai, irodalmi jellegű – ellentétek alakultak ki. Weöres és Csorba Győző formálisan kivált a szerkesztőségből, de 1942 júliusáig – Weöres végső távozásáig – továbbra is részt vettek annak munkájában.

1943 őszén a költő a fővárosba költözött, és az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa lett. A világháború befejezésekor viszont már Csöngén tartózkodott, és a következő évet is az apai birtokon töltötte, majd rövid ideig Székesfehérváron dolgozott múzeumi tisztviselőként, és az ottani Vörösmarty Társaságban is tevékenykedett. 1946-ban Weöres házasságot kötött Károlyi Amyval, akivel első utazásuk Rómába vezetett. Olaszországból visszatérve Weöres a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában dolgozott, itt ismerkedett meg Lator Lászlóval. A házaspár ekkoriban a Törökvész út 3/c szám alatti erkélyes házban lakott. Weöres 1959-ben két hosszabb utazást is tett feleségével: májusban Kínába, ősszel pedig Görögországba látogattak. A 60-as évek elején eljutottak Dubrovnikba, ’65-ben pedig New Yorkba. ’66 júliusában a házaspár Londonba utazott, ahol Weöres felolvasást tartott a Szepsi Csombor Kör estjén.

1970-ben megkapta a Kossuth-díjat és az osztrák állam elismerő díját is. A Kossuth-díjjal járó pénzből Pásztor Béla emlékére díjat alapított. Ugyancsak ’70-ben jelent meg első angol nyelvű versválogatása Edwin Morgan fordításában, amelyet egy évvel később a német Suhrkamp Kiadó által készített Der von Ungarn c. kötet követett. 1972-ben feleségével elköltöztek a Muraközi utca 10/A szám alatti kertes házba, ahol azután Weöres élete végéig lakott. Utolsó nagy fellépése 1980-ban volt, amikor Károlyi Amyval, Juhász Ferenccel és Nemes Nagy Ágnessel közösen felolvasást tartott a londoni Riverside Studióban. 1982-ben Forintos-díjjal jutalmazták. Eszméletét veszítve halt meg 1989. január 22-én Budapesten. Február 9-én kísérték utolsó útjára a Farkasréti temetőben.

Művei[m 1]

Szépirodalmi művek

  • Hideg van. Versek. Kultúra Könyvnyomdai Műintézet, Pécs, 1934
  • A kő és az ember. Versek. Nyugat, Pécs, 1935
  • A teremtés dicsérete. Versek. Janus Pannonius Társaság, Pécs, 1938
  • A holdbeli csónakos. Kalandos játék húsz képben. Budapest, 1941
  • Theomachia. Drámai költemény. Dunántúli Könyvkiadó, Pécs, 1941
  • Bolond Istók. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1943
  • Medúza. Versek. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1944
  • A teljesség felé. Móricz Zsigmond Kiadó, Budapest, 1945
  • A szerelem ábécéje. Versek. Új Idők Irodalmi Intézet R. T. (Singer és Wolfner), Budapest, 1946
  • Elysium. Versek. Móricz Zsigmond Kiadó, Budapest, 1946
  • Gyümölcskosár. Versek. Hincz Gyula rajzaival. Új Idők Irodalmi Intézet R. T. (Singer és Wolfner), Budapest, 1946
  • A fogak tornáca. Versek. Egyetemi Nyomda, Budapest, 1947
  • Testtelen nyáj. Budapest, 1947
  • Bóbita. Ifjúsági Kiadó, Budapest, 1955
  • A hallgatás tornya. Harminc év verseiből. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1956
  • Tarka forgó. 120 vers az év 12 hónapjára (Károlyi Amyvel). Magvető Kiadó, Budapest, 1958
  • Tűzkút. Magvető Kiadó, Budapest, 1964
  • Hold és sárkány. Két dráma (A holdbeli csónakos; Octopus). Magvető Kiadó, Budapest, 1967
  • Merülő Saturnus. Magvető Kiadó, Budapest, 1968
  • Zimzizim. Móra Kiadó, Budapest, 1969
  • Psyché. Egy hajdani költőnő írásai. Magvető Kiadó, Budapest, 1972
  • Télország. Reich Károly rajzaival. Móra Kiadó, Budapest, 1972
  • Ha a világ rigó lenne. Móra Kiadó, Budapest, 1973
  • Tizenegy szimfónia. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1973
  • Abc. Magyar Helikon Könyvkiadó-Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1974
  • 111 vers. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1974
  • Hetedhét ország (Károlyi Amyvel). Kossuth Kiadó, Budapest, 1975
  • Áthallások. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1976
  • Harmincöt vers. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1978
  • Baranyai képek (Martyn Ferenc rajzaival). Képzőművészeti Alapítvány, Budapest, 1979
  • Egysoros versek. Szántó Tibor montázsaival. Magyar Helikon-Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1979
  • Szent György és a sárkány. Nemzeti Színház, Budapest, 1979
  • Ének a határtalanról. Magvető Kiadó, Budapest, 1980
  • Weöres Sándor kézírásos könyve. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1981
  • Mahruh veszése. Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1982
  • Színjátékok. Magvető Kiadó, Budapest, 1983
  • Posta messziről. Magvető Kiadó, Budapest, 1984
  • Magyar etűdök. Száz kis énekszöveg. Budapest, 1985
  • Kútbanéző. Magvető Kiadó, Budapest, 1987
  • Fairy spring. Freskók és stukkók egy vidám színházba. Helikon, Budapest, 1988
  • A kétfejű fenevad avagy Pécs 1686-ban. Történelmi panoptikum 2 részben. Madách Színház, Budapest, 1989
  • A sebzett föld éneke. Magvető Kiadó, Budapest, 1989

Halála után megjelent kötetek:

  • Szent Miklós. Budapest, 1992
  • Szó és kép. Pesti Szalon, Budapest, 1993
  • Fantaisie orientale. Borda Antikvárium, Budapest, 1994
  • Priapos. Pajzán versek. Helikon, Budapest, 2001
  • Octopus, avagy Szent György és a Sárkány históriája. Tragikomédia öt felvonásban, két részben. Balassi Kiadó-Katona József Színház, Budapest, 2002
  • Holdaskönyv (Pásztor Bélával). Napkút Kiadó, Budapest, 2004
  • Színjátékok. Argumentum Kiadó, Budapest, 2005
  • Elhagyott versek Helikon Kiadó. 2013.

Életműkiadások:

  • Egybegyűjtött írások I-II. Magvető Kiadó, Budapest, 1970
  • Egybegyűjtött írások III. Magvető Kiadó, Budapest, 1975
  • Egybegyűjtött írások. Versek, kisebb prózai írások. Argumentum Kiadó, Budapest, 2003

Válogatások:

  • Válogatott versek. Magvető Kiadó-Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1976
  • Weöres Sándor legszebb versei. Albatrosz Kiadó, Bukarest, 1985
  • Eternal moment. Selected poems (Alan Dixon fordítása). Corvina Kiadó-London New Rivers Press, Budapest-Saint Paul, 1988
  • Sok tünemény. Válogatott versek. Pesti Szalon, Budapest, 1993
  • Weöres Sándor válogatott versei I-III. Unikornis Kiadó, Budapest, 1996

Műfordítások

Műfordítások
  • PO CSÜ-JI: Po Csü-Ji versei. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1952
  • SEVCSENKO, Tarasz Grigorevics: Kobzos. Válogatott költemények. Új Magyar Könyvkiadó, Budapest, 1953
  • CSÜ JÜAN: Csü Jüan versei. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1954
  • KIPLING, Joseph Rudyard: A dzsungel könyve [versbetétek] Ifjúsági Kiadó, Budapest, 1954
  • RUSZTAVELI: A tigrisbőrös lovag. Új Magyar Könyvkiadó, Budapest, 1954
  • GARCÍA LORCA, Federico: Toreádorsirató. Válogatott költemények és színművek. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1957, 46-47., 49., 57–58., 99–101., 108–109., 113., 115–118., 121., 130., 133., 137–138., 226–228., 250., 261., 273.
  • LERMONTOV, Mihail Jurjevics: Válogatott költemények. Európa Kiadó, Budapest, 1957, 55., 58., 62., 64–65., 120., 124., 156., 169.
  • MAJAKOVSZKIJ, Vlagyimir Vlagyimirovics: Vlagyimir Majakovszkij válogatott művei I. Európa Kiadó, Budapest, 1957, 501–503.
  • LAO-CE: Tao Te King. Az Út és Erény könyve. Európa Kiadó, Budapest, 1958
  • BRJUSZOV, Valerij Jakovlevics: Valerij Brjuszov válogatott költeményei. Magvető Kiadó, Budapest, 1959
  • MAO CE-TUNG: Mao Ce-tung 21 verse. Magvető Kiadó, Budapest, 1959
  • SCOTT, Walter: Rob Roy [versbetétek] Móra Kiadó, Budapest, 1959
  • GUILLÉN, Nicolás: Kubai elégia. Válogatott versek. Európa Kiadó, Budapest, 1961, 17–22., 33–34., 103–104.
  • SHAKESPEARE, William: VIII. Henrik. Móra Kiadó, Budapest, 1961
  • SHAKESPEARE, William: Vénusz és Adonisz. In: Shakespeare összes művei, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1961, 7. kötet, 5-46.
  • SHELLEY, Percy Bysshe: A megszabadított Prometheus. Lírai dráma négy felvonásban. Móra Kiadó, Budapest, 1961
  • TOURNEUR, Cyril: A bosszúálló tragédiája. In: Angol reneszánsz drámák, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1961, 2. kötet, 181-282.
  • FOLLAIN, Jean: Az élet képei. Válogatott versek. Európa Kiadó, Budapest, 1964, 43., 70., 75.
  • MALLARMÉ, Stéphane: Mallarmé költeményei. Magyar Helikon Könyvkiadó, Budapest, 1964
  • SCOTT, Walter: Puritánok utódai [versbetétek]. Európa Kiadó, Budapest, 1964
  • HO SI MINH: Börtönnapló. Európa Kiadó, Budapest, 1965
  • Molière: Férjek iskolája. In: Molière összes színművei, Magyar Helikon, 1965, 1. kötet, 381-442.
  • COŞBUC, George: Coşbuc legszebb versei. Ifjúsági Kiadó, Bukarest, 1966, 103–107.
  • LERMONTOV, Mihail Jurjevics: Lermontov válogatott művei. Európa Kiadó, Budapest, 1974, 75., 79., 84., 87–88., 113., 117.
  • NOVOMESKY, Laco: Válogatott versek. Madách Kiadó, Bratislava, 1974, 15., 87., 94.
  • SANTARCANGELI, Paolo: Szökőár. Európa Kiadó, Budapest, 1974
  • WOLKER, Jiří: Ballada az álomról. Válogatott versek. Európa Kiadó, Budapest, 1974, 33–34., 46.
  • BRJUSZOV, Valerij Jakovlevics: A városhoz. Válogatott versek. Magyar Helikon, Budapest, 1975, 7–9., 29–30., 44., 53–54., 82–83.
  • CUMMINGS, Edward Estlin: E. E. Cummings 99 verse. Európa Kiadó, Budapest, 1975
  • HERBERT, Zbigniew: Az angyal kihallgatása. Európa Kiadó, Budapest, 1979
  • SZEPSI CSOMBOR Márton: Europica varietas... [versbetétek] Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1979
  • DZSAJADÉVA: Gíta Govinda. Magvető Kiadó, Budapest, 1982
  • MAJAKOVSZKIJ, Vlagyimir Vlagyimirovics: Vlagyimir Majakovszkij válogatott versei. Kozmosz Kiadó, Budapest, 1982, 25–27., 30–31., 117–119.
  • PANNONIUS, Janus: Janus Pannonius válogatott munkái. Kozmosz Kiadó, Budapest, 1982, 14., 19., 24., 42., 63., 110., 131–134.
  • KALMÁR György: Kalmár György utazásai. Magyar Iparművészeti Főiskola Tipográfiai Tanszék, Budapest, 1983
  • MANDER, Karel van: Hírneves németalföldi és német festők élete [versbetétek]. Helikon, Budapest, 1987

Halála után megjelent kötetek:

  • DOBOS László (szerk.): A pillangó álma. A régi Kína bölcsessége. Helikon, Budapest, 1992
  • LATOR László (szerk.): Janus Pannonius és Balassi Bálint válogatott költeményei. Unikornis Kiadó, Budapest, 1994, 7–10., 15., 23., 25–27., 29–31., 33., 37., 40–41., 44–46., 63., 80–81.
  • PUSKIN, Alekszandr Szergejevics: Alekszandr Szergejevics Puskin legszebb versei. Móra Kiadó, Budapest, 1995
  • AMARU–BHARTRIHARI: Vágyzuhatag. Amaru és Bhartrihari szanszkrit verseiből. Terebess, Budapest, 1997
  • QU YUAN: Kilenc varázsének. Csü Jüan: Kilenc dal. Balassi Kiadó, Budapest, 1998
  • TŐKEI Ferenc: A kínai zene elméletéről [függelék] Argumentum Kiadó, Budapest, 1998
  • SCOTT, Walter: Ivanhoe [versbetétek] Kossuth Kiadó, Budapest, 2006

Válogatások:

  • A lélek idézése. Műfordítások. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1958
  • Egybegyűjtött műfordítások. Magvető Kiadó, Budapest, 1976

Irodalomtudományi művek

Irodalomtudományi művek
  • A vers születése [doktori disszertáció; 1939] Népszabadság, 1973. április 15.
  • Beney Zsuzsa lírája = DOMOKOS Mátyás (szerk.): Költők egymás közt. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1969, 39.
  • Három veréb hat szemmel. Antológia a magyar költészet rejtett értékeiből és furcsaságaiból. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1977

Publicisztikai írások

Publicisztikai írások
  • Egy versfordító emlékezete. A Könyv, 1964, 207.
  • Tiltakozás egy kalózkiadás ellen. Élet és Irodalom, 1964/12.
  • Önvallomás. Tükör, 1965. január 19.
  • Adyra emlékezünk. Tiszatáj, 1969/1., 14–16.
  • Dolgozószobám. Új Írás, 1971/12., 159.
  • Bevezető Csernus Mariann Psyché-estjéhez. Élet és Irodalom, 1972. március 18.
  • Milyen szerepe van a költő életében a fordításnak? Filológiai Közlöny, 1972/3–4., 467–473.

Irodalom

Irodalom

Bibliográfiák

  • Zimáné Lengyel Vera (szerk.): Weöres Sándor. Bibliográfia. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest, 1979
  • Szekér Zsuzsa (szerk.): Weöres Sándor. Válogatott bibliográfia. Zala Megyei Könyvtár, Zalaegerszeg, 1988
  • Orosz Enikő (szerk.): 90 éve született Weöres Sándor. Ajánló bibliográfia gyerekeknek. Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár, Debrecen, 2003

1929

1934

1945

1946

  • Bóka László: Versek, végre versek! Új Magyarország, 1946. február 27.
  • Fehér Rózsa: Weöres Sándor, a költő. Színház, 1946, 49–50.
  • Hamvas Béla: A teljesség felé. Bírálat és vallomás. Diárium, 1946/1., 54–56.

1947

1949

  • Reményi József: Sándor Weöres. The Modern Language Journal, 1949, 302–308.

1956

  • Bernáth Árpád: Egy Weöres-vers értelmezése és az egzakt irodalomtudomány. Kritika, 1956/9., 46–50.
  • Rónay György: Az olvasó naplója. Weöres Sándor: Bóbita. Vigilia, 1956, 217–221.
  • Sík Csaba: Weöres Sándor: Bóbita. Alföld, 1956, 120–122.

1957

1958

1961

1963

1964

  • Bata Imre: A Weöres-vers közelítése. Magyar Műhely, 1964/10., 40–44.
  • B. Nagy Ernő: Gondolatok a Weöres-líra geneziséről. Napjaink, 1964. július 7.
  • Cs. Szabó László: Negyvenhat perc a költővel. Magyar Műhely, 1964/7–8., 105–116.
  • Cs. Szabó László: Weöres Sándorról. Magyar Műhely, 1964/7–8., 31–32.
  • Gömöri György: Weöres groteszkjei. Magyar Műhely, 1964/7–8., 80–83.
  • Hajdú András: Még egyszer a Bóbita ritmikájáról – Változat egy 1956-os Csillag-cikkre. Magyar Műhely, 1964/7–8., 44–56.
  • Határ Győző: Csokonaitól Weöresig. Magyar Műhely, 1964/7–8.
  • Kibédi Varga Áron: Az idő árnyékában. Magyar Műhely, 1964/7–8., 33–41.
  • Kozocsa Sándor: Emlék és élmény. Találkozásom Weöres Sándorral. Magyar Műhely, 1964/7–8., 26–30.
  • Nyéki Lajos: Az ezerarcú Orfeusz. Weöres Sándor műfordításai. Magyar Műhely, 1964/7–8., 58–64.
  • Petrovácz Oszkár: „Én vállalkozni mertem...” Életünk, 1964, 120–124.
  • Réz Pál: Látogatóban Weöres Sándornál. Élet és Irodalom, 1964/34.
  • Simon Zoltán: Két mítosz. Gondolatok Weöres Sándor költészetéről a Tűzkút ürügyén. Alföld, 1964, 734–738.
  • Szabolcsi Miklós: Weöres Sándor új versei. Élet és Irodalom, 1964/21.
  • Vajda Endre: Mallarmé magyarul. Nagyvilág, 1964, 1875–1878.
  • Várkonyi Nándor: Weöres Sándor pécsi évei. Életünk, 1964/1., 113–133.
  • Wiener Pál: Weöres és a gyerekek világa. Magyar Műhely, 1964/7–8., 89–95.

1965

  • Cs. Nagy István: Weöres Bóbitája. Életünk, 1965, 70–73.
  • Dutka Mária: Gyermekjátékok. Magyar Nemzet, 1965. augusztus 8.
  • E. Fehér Pál: Világszemlélet? – Világnézet! Kritika, 1965/4., 62–64.

1966

  • Hoppál Mihály: Gyermekeknek szóló könyvek. Alföld, 1966/4.

1967

  • Hornyik Miklós: Műhelybeszélgetés a költészetről a Hold és sárkány szerzőjével. Híd, 1967, 1118–1134.
  • Lengyel József: Megcsontosodott költő? Vagy gipszbe rakott kritika? = Uő.: Tükrök. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1967/11, 157–159.

1968

  • Szilágyi Vilmos: Elvek és eszmék Weöres Sándor költészetében. Alföld, 1968/6., 60–65.
  • Tóth Dezső: A tegnap vagy a holnap költészete? Népszabadság, 1968. május 21.

1969

  • Petőfi S. János: Kompozíció és „jelentés”. Új Symposion, 1969/53., 8–10.
  • Zsigmond Endre: A legfontosabb olvasóknak. Új Látóhatár, 1969, 473–474.

1970

  • Bata Imre: Weöres Sándor költészete. Jelenkor, 1970, 631–639.
  • Bertha Bulcsu: Interjú Weöres Sándorral. Jelenkor, 1970, 1059–1066.
  • Fáy Ferenc: A halhatatlanság titka. Irodalmi Újság, 1970. március 15.
  • Kabdebó Lóránt: Kozmikus bukolika. Weöres Sándor költészetéről. Tiszatáj, 1970, 871–877.
  • Koncsol László: Tapogatózás Weöres Sándor világában. Irodalmi Szemle, 1970, 101–105.
  • Mezei András: Weöres Sándor. Élet és Irodalom, 1970/14.
  • Mezei András: Weöres Sándor köszöntése (a Kossuth-díj átvétele alkalmából) Élet és Irodalom, 1970/14.
  • Szabó Ferenc: Weöres Sándor és Károlyi Amy interjúja a vatikáni rádióban. Vigilia, 1970, 351–353.
  • Szekrényesy Júlia: Művészekről – művészetről. Interjú Weöres Sándorral. Magyar Hírlap, 1970. május 2.
  • Vargha Balázs: Irodalmi városképek. Weöres Sándor városai. Budapest, 1970/11., 21–22.

1971

1972

  • Bata Imre: Weöres Psychéje. Jelenkor, 1972, 1049–1051.
  • Bata Imre: Weöres Sándor. Irodalmi Szemle, 1972, 209–216.
  • Bertha Bulcsu: Weöres Sándor = Uő.: Meztelen a király. Tizenöt portré. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1972, 301.
  • Cselényi László: Látogatóban Weöres Sándornál. Irodalmi Szemle, 1972
  • Cs. Nagy István: Weöres a Bóbita után. Életünk, 1972, 283–285.
  • Demény Ottó: Psyché. Magyar Hírlap, 1972. december 23.
  • Kardos Tibor: Weöres Sándor pályaképe = Uő.: Élő humanizmus. Magvető Kiadó, Budapest, 1972, 564–595.
  • Keszi Imre: Ady és Psyché. Élet és Irodalom, 1972. augusztus 12.
  • Lengyel Balázs: A Weöres-Psyché Élet és Irodalom, 1972/52.
  • Moldován Domokos: Magnetofonbeszélgetés Kodály Zoltánról Weöres Sándor és Károlyi Amy költőkkel. Forrás, 1972/3., 36–41.
  • Palkó István: A művészi képlátás pszichogenezise és karakterisztikumai Weöresnél. Híd, 1972/2.
  • Simon Zoltán: Psyché. Alföld, 1973/5., 71–72.
  • Somlyó György: Fiú-e vagy lány? Megjegyzések Weöres Sándor Psychéjéhez. Új Írás, 1972/8., 101–115.

1973

  • Alexa Károly: Psyché új mitológiája. Népszabadság, 1973. április 1.
  • Bányai János: Weöres Sándor: Psyché = Uő.: Könyv és kritika I. Forum Kiadó, Újvidék, 1973, 116–119.
  • Bárdosi Németh János: Emlékek Weöres Sándorról. Jelenkor, 1973, 489–497.
  • Bozóky Éva: A vers: villám. Beszélgetés Weöres Sándorral. Könyvtáros, 1973, 349–353.
  • Csetri Lajos: Weöres Sándor: Psyché. Kortárs, 1973, 679–682.
  • Gál István: Weöres Sándor levelei Babitshoz és Kosztolányihoz. Filológiai Közlöny, 1973, 467–473.
  • Hajdu Ráfis Gábor–Juhász Béla: Még néhány szó... (Weöres Sándor: Psyché.) Kritika, 1973/5., 20–21.
  • Kiss Tamás: Weöres Sándor. Arcképvázlat és krónika 60. születésnapján. Alföld, 1973/7., 6–19.
  • Lengyel József: Jegyzet egy rendkívüli regényről (Weöres Sándor: Psyché.) Új Írás, 1973/3., 95.
  • Lengyel Balázs: Tartóoszlopok. Weöres Sándor köszöntése Élet és Irodalom, 1973/25.
  • Nemes Nagy Ágnes: Áriel, Óperenciák. Nagyvilág, 1973, 955–956.
  • Olasz Sándor: Weöres Sándor: Psyché. Tiszatáj, 1973/4., 98–100.
  • Sonkoly István: Weöres Sándor megzenésített versei. Életünk, 1973, 269–275.
  • Szőcs Géza: A parton Proteus alakoskodik. Korunk, 1973/12.
  • Tamás Attila: Weöres Sándor költészetéről = Uő.: Irodalom és emberi teljesség. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1973, 43–62.

1974

  • Bányai Gábor: Műhelybeszélgetés Weöres Sándorral. Népszabadság, 1974. december 22.
  • Cs. Nagy István: Weöres válogatott gyermekversei. Életünk, 1974, 284–287.
  • Horgas Béla: Mab királyné fogatán (Ha a világ rigó lenne) Élet és Irodalom, 1974/17.
  • Kenyeres Zoltán: Mítosz és játék. Bevezetés Weöres Sándor költészetébe = Uő.: Gondolkodó irodalom. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1974, 243–305.
  • Miklós Pál: Weöres Sándor Psychéje. Literatura, 1974/4., 125–137.
  • Simon István: Írószobám. Beszélgetés Weöres Sándorral. Kortárs, 1974, 625–634.
  • Szakolczay Lajos: Napok, holdak, csillagok. Magyar Hírlap, 1974. június 8.
  • Tűz Tamás: Az Ezüstkor álomlovagjai = Uő.: Angyal, mondd ki csak félig. Amerikai Magyar Írók, Oakville, 1974, 86–98.
  • Zalabai Zsigmond: A jövendő költészete. Weöres Sándor és Csokonai = Uő.: A vers túloldalán. Tanulmányok. Madách Kiadó–Szépirodalmi Kiadó, Bratislava–Budapest, 1974, 66–83.
  • Zay László: Weöres Sándor: Ha a világ rigó lenne. Magyar Nemzet, 1974. július 21.

1975

  • Alföldy Jenő: Süllyed-e Weöres Sándor hajója? Élet és Irodalom, 1975/41.
  • Czakó Gábor: Interjú Weöres Sándorral. Síppal-dobbal, 1975/4., 51–53.
  • Czigány György: Változatok az élő hangra. Jelenkor, 1975, 1007–1014.
  • Cs. Nagy István: Mai magyar verstechnikák. A weöresi műhely. Könyv és Nevelés, 1975/2.
  • Kiss Károly: Keresztül-kasul a költészeten. Beszélgetés Weöres Sándorral. Magyar Nemzet, 1975. október 5.
  • Moldován Domokos: Beszélgetés Weöres Sándorral. Forrás, 1975/11., 70–71.
  • Pongrácz Elemér: Mezzofanti magyar versei. Weöres Sándor ciklusához. Kortárs, 1975/10.
  • Szilágyi Ákos: A weöresi magatartás. Kritika, 1975/8., 20–21.
  • Vas István: Weöres Sándorról. Mért vijjog a saskeselyű? Kortárs, 1975, 303–313.

1976

  • Bata Imre: Költészetünk vonulata. Weöres Sándor Három veréb hat szemmel c. antológiája nyomán. Kortárs, 1976/12.
  • Fábri Anna: Weöres Sándor: Psyché. Korunk, 1976/5–6.
  • Németh László: Weöres Sándorról. Új Írás, 1976/10., 83–86.

1977

  • Bata Imre: Gondolatok csillagszerű gravitációja. Weöres Sándor költészetéről. Literatura, 1977/3–4.
  • Domokos Mátyás: Képzelt beszélgetés Weöres Sándorral. Kortárs, 1977/5.
  • Kovács Sándor Iván: Weöres Sándor akrosztichon-leleménye. Kortárs, 1977/8.
  • Tandori Dezső: Weöres Sándorról. Az egybegyűjtött írások ürügyén. Tiszatáj, 1977/1.

1978

1979

1980

1983

  • Balázs Katalin: Protohomo. Weöres Sándor költészetéről. Diakonia, 1983/1.
  • Czigány György: Vers, zene, Weöres Sándor. Jelenkor, 1983/6.
  • Kenyeres Zoltán: A lélek fényűzése. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1983, 279–373.
  • Kenyeres Zoltán: Tündérsíp. Weöres Sándorról Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1983
  • Pomogáts Béla: Weöres Sándor hét évtizede. Üzenet, 1983/7–8.
  • Tandori Dezső: Az „égiről” a „földit”. Weöres Sándor újabb költői korszakáról. Kortárs, 1983/6.

1984

  • Bori Imre: A látomások költészete: Weöres Sándor = Uő.: Bori Imre huszonöt tanulmánya. Forum, Újvidék, 1984, 447–495.

1986

1987

  • Varga Lászlóné: A teljességélmény tartalma és poétikai értékei a weöresi "gyermek- és felnőtt költészet" határán. Vizsgálódás három vers fókuszából. Weöres Sándor: A galagonya, A Logoshoz, A feláldozott virág. Magyartanítás, 1987/2.

1988

  • Smith, William Jay: A candle in the window. The poetry of Sándor Weöres. The American Poetry Review, 1988/2.

1989

  • Határ Győző: Búcsú. Emlékezzünk Weöres Sándorra. Kortárs, 1989/6.
  • Határ Győző: Weöres Sándor gyászkoszorú-szalagjára. Élet és Irodalom, 1989/7.
  • Kabdebó Lóránt: Weöres Sándor és irodalmunk múltja. Diakonia, 1989/2.
  • Keresztury Dezső: A jelenség. Vázlat Weöres Sándorról. Forrás, 1989/6., 2–9.
  • Kovács Imre: A szülőföld búcsúja Weöres Sándortól. Diakonia. 1989/1.
  • Lator László: Vázlat Weöres Sándorról Kortárs, 1989/6.
  • Launonen, Hannu: In memoriam. Négykezes, 1989/1.
  • Marafkó László: Weöres Sándor kaput nyit. Napjaink, 1989/4.
  • Rónay László: Kitörhetünk-e a körből? Weöres Sándor példázata. Kritika, 1989/4.
  • Szepesi Attila: Az utolsó történet. Új Tükör, 1989/15.
  • Tandori Dezső: Weöres Sándor mester. Nagyvilág, 1989/4.
  • Török Tamás: Miért nem fésülködik egy király (és egy égitest): Beírás a Weöres Sándor-emlékkönyvbe. Tiszatáj, 1989/10.
  • Tüskés Tibor: Mozaikkockák Weöres Sándorról. Napjaink, 1989/4.

1990

  • Domokos Mátyás (szerk.): Magyar Orpheus. Weöres Sándor emlékezetére. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1990
  • Kenyeres Zoltán: Weöres Sándor = Béládi Miklós (szerk.): A magyar irodalom története 1945–1975 II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990, 333–362.

1992

1993

  • Benkő Attila–Tüskés Tibor (szerk.): Weörestől Weöresről. Vallomások, visszaemlékezések, antológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993
  • Domokos Mátyás (szerk.): Egyedül mindenkivel. Weöres Sándor beszélgetései, nyilatkozatai, vallomásai. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1993
  • Nagy L. János: A szerkezet jelentése felé. Magyar Nyelvőr, 1993/3.
  • Papp János: Weöres Sándor költeményeinek idegen nyelvű fordításai és kiadásai. Vasi Szemle, 1993/4.
  • Rónay László: Irodalom a bura alatt. Vigilia, 1993/5.

1994

  • Domokos Mátyás: Morzsák Weöres Sándor íróasztaláról. Holmi, 1994/9.
  • Molenkamp-Wiltink, Ineke: A női perspektíva szerepe Weöres Sándor Psyché és Esterházy Péter Tizenkét hattyúk c. művében. Jelenkor, 1994/6.
  • Nagy L. János: A szabály művésze, avagy a művész szabályai. Magyar Nyelv, 1994/3.
  • Sediánszky Nóra: Weöres Sándor: Psyché. Metsze(t)t, 1994/2.
  • Szekér Endre: Négyszemközt Weöres Sándorral. Üzenet, 1994/3–4.

1995

1996

  • Nagy L. János: Ismétlések és értelmezések Weöres Sándor verseiben. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996
  • Pethő Ildikó: „Az orpheusi költészet” = Uő.: „Modernnek kell lenni mindenestül”. Szeged, 1996

1997

  • Lator László: Utószó Weöres Sándor verseihez. Irodalomismeret, 1997/4., 19–24.

1998

1999

2000

  • Bata Imre-Tóth Péter: Weöres Sándor közelében. Életünk, 2000/9.
  • Czeizel Endre: Weöres Sándor családfája és értékelése. Jelenkor, 2000/7–8.
  • Gömöri György: Találkozások Weöresékkel. Jelenkor, 2000/7–8.
  • Horváth Katalin: Eszmecsere Weöres Sándor Berzsenyi-olvasatáról. Irodalomismeret, 2000/2–3.
  • Szabó Endre: Weöres Sándor költészetének értelmezési lehetőségei az iskolai oktatás-nevelésben. Magyartanítás, 2000/4., 14–23.
  • Újvári Edit: A láthatatlan fundamentum. Weöres Sándor kánonfelfogása. Magyar Napló, 2000/1.

2001

  • Radnóti Zsuzsa: Kortársunk, Weöres. Jelenkor, 2001/6., 675–690.
  • Schein Gábor: Weöres Sándor. Elektra Kiadóház, Budapest, 2001

2002

  • Domokos Mátyás: A porlepte énekes. Weöres Sándorról. Nap Kiadó, Budapest, 2002
  • Kecskés András: Sármányfuvola, báránycitera. Weöres Sándor ütemmérő verstípusa. Életünk, 2002/4.
  • Tóth Péter: Felemás számvetés. Tények, kérdések Weöres Sándor utóéletével kapcsolatban. Vasi Szemle, 2002/5.

2003

  • Domokos Mátyás (szerk.): Öröklét. In memoriam Weöres Sándor. Nap Kiadó, Budapest, 2003
  • Lőcsei Péter: Inkvizíció, nyúzás, iskolabetegség. Weöres Sándor a középiskolák útvesztőiben. Magyartanítás, 2003/5.
  • Lőcsei Péter: Weöres-mozaikok I. Adalékok Weöres Sándor költői indulásához. Vasi Szemle, 2003/5.
  • Ócsai Éva: „száll a világ lepkeszárnyon”. Weöres, a lélekvezető Forrás, 2003/6.
  • Polcz Alaine: Visszaemlékezés Weöres Sándorra Holmi, 2003/2.
  • Rácz István: Emlékeim Weöres Sándorról. Nap Kiadó, Budapest, 2003
  • Tüskés Tibor: A határtalan énekese. Írások Weöres Sándorról. Masszi Kiadó, Budapest, 2003
  • Tüskés Tibor (szerk.): Weöres és Pécs. Vallomások, dokumentumok, emlékek. Csorba Győző Megyei Könyvtár, Pécs, 2003

2004

  • Bara Ivetta: A nő metaforája Weöres Sándor A tündér c. versében. Veszprémi Egyetem, Veszprém, 2004
  • Császár Csilla: Weöres Sándor egyetemessége. Árgus, 2004/3., 76–83.
  • Császár Csilla: Weöres Sándor ars poeticája. Árgus, 2004/10., 67–73.
  • Lőcsei Péter: Weöres-mozaikok III. Emlékek Weöres Sándor diákkoráról. Beszélgetés dr. Kovács Jenővel. Vasi Szemle, 2004/2.
  • Lőcsei Péter: Weöres-mozaikok V. Levelek Csöngére (1943–1946) Vasi Szemle, 2004/4.
  • Lőcsei Péter: Weöres-mozaikok VI. „Cimborám” – „Kedves neuraszténiás Sanyi barátom” (Diáktársak, barátok levelei Weöres Sándornak) Vasi Szemle, 2004/6.

2005

2006

2007

  • Lőcsei Péter: Szombathelyi emlékpohár. Weöres Sándor és Szombathely. Vasi Szemle, Szombathely, 2007

2008

  • Lőcsei Péter: Weöres-mozaikok XVIII. Kiadatlan levelek Weöres Sándor „levelesládájából”. Vasi Szemle, 2008/5.

2009

2013

2015

Emlékezete

A szombathelyi színházat róla nevezték el. Arnóton (Borsod megye) az általános iskola viseli a nevét. Pécsett a Kodály Központ mögötti utca viseli a nevét.

Emlékezete

Származása

Weöres Sándor családfája[5]
Weöres Sándor
(Szombathely, 1913. jún. 22. –
Budapest, 1989. jan. 22.)
költő 		Apja:
Weöres Sándor
(Csönge, 1881. márc. 23. –
Táplánszentkereszt, 1965. máj. 22.)
huszárezredes 		Apai nagyapja:
Weöres Sándor
(1837. ápr. 20. –
Csönge, 1913. szept. 28.)
földbirtokos, megyebizottsági tag 		Apai nagyapai dédapja:
Weöres István
(1776 –
1865. nov. 21.)
Apai nagyapai dédanyja:
Vessey Borbála
(1811 –
1850. febr. 4.)
Apai nagyanyja:
völcsei Döbrössy Franciska 		Apai nagyanyai dédapja:
n.a.
Apai nagyanyai dédanyja:
n.a.
Anyja:
Blaskovich Mária
(Pécs, 1888 –
1951) 		Anyai nagyapja:
Blaskovich István
(Debrecen, 1843. márc. 22. –
Pécs, 1909)
táblabírósági elnök 		Anyai nagyapai dédapja:
Blaskovich Kálmán
(Kapi, 1805. okt. 15. –
Pécs, 1892. jún. 13.)
jogász
Anyai nagyapai dédanyja:
Kacskovics Mária
(1811. dec. 4. –
Budapest, 1885. aug. 7.)
Anyai nagyanyja:
Nagy Kornélia
(Pécs, 1856. jún. 3. –
1920) 		Anyai nagyanyai dédapja:
Nagy Ferenc
(1822. febr. 23. –
?)
Anyai nagyanyai dédanyja:
Kacskovics Mária
(1831. febr. 7. –
?)

Megjegyzések

  1. ↑ A listák nem teljesek, és csak az egyes művek első kiadását tartalmazzák.

Hivatkozások

  1. ↑ német, https://www.kunstkultur.bka.gv.at/staatspreis-fur-europaische-literatur, 2009. május 8.
  2. ↑ Weöres Sándor így ejtette ki saját nevét Cs. Szabó László interjújában, amelyet az angol rádió magyar nyelvű adása számára készítettek Londonban. Az interjú írott formában is megjelent: CS. SZABÓ László: Negyvenhat perc a költővel. Interjú Weöres Sándorral. Magyar Műhely, 1964/7–8., 105–116.
  3. ↑ Új magyar irodalmi lexikon. Akadémiai, Bp., 1994. ISBN 963 05 6804 7
  4. ↑ Születése bejegyezve a szombathelyi állami születési akv. 483/1913. folyószáma alatt.
  5. ↑ Czeizel Endre: Költők – gének – titkok: A magyar költőgéniuszok családfaelemzése. Budapest: Galenus Kiadó. 2000. 181–190. o. ISBN 963-861-380-7  

Források

  • Weöres Sándor a literatura.hu-n (életrajz, pályakép)
  • OSZK gyászjelentések

További információk

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Weöres Sándor témában.

Sablon:Magyar Örökség díj 1995–2000 Sablon:Újkori magyar irodalom

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Weöres_Sándor&oldid=18818769”