„Balas Egon” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Külső hivatkozások: halott link javítása
Nincs szerkesztési összefoglaló
39. sor: 39. sor:
| hatással volt = <!-- akiknek a munkásságára hatással volt -->
| hatással volt = <!-- akiknek a munkásságára hatással volt -->
| hatással voltak rá = <!-- akik hatással voltak a MUNKÁSSÁGÁRA -->
| hatással voltak rá = <!-- akik hatással voltak a MUNKÁSSÁGÁRA -->
| honlap = public.tepper.cmu.edu/facultydirectory/FacultyDirectoryProfile.aspx?id=39
| honlap = tepper.cmu.edu/our-faculty-and-research/about-our-faculty/faculty-profiles/eb17/balas-egon/FacultyDirectoryProfile.aspx?id=39
}}
}}



A lap 2017. június 7., 16:01-kori változata

Balas Egon
Életrajzi adatok
Született1922. június 7.
Kolozsvár (101 éves)
Elhunyt2019. március 18. (96 évesen)
Születési neveBlatt
Ismeretes mint
HázastársBalas Edit
GyermekekAnna, Vera
Iskolái
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Bolyai Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterületmatematika
Kutatási területmatematikai programozás, gráf- és hálózatelmélet
Munkahelyek
Carnegie Mellon's Tepper School of Businessegyetemi tanár
Szakmai kitüntetések
Akadémiai tagságMTA külső tag, 2004
Balas Egon weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balas Egon témájú médiaállományokat.
Fájl:Egon Balas' birth house.JPG
Szülőháza Kolozsvárott a Fadrusz János (ma Mihai Eminescu) utca 5. szám alatt

Egon Balas (magyarosan Balázs Egon) (Kolozsvár, 1922. június 7. –) Amerikában élő romániai származású magyar zsidó matematikus, az MTA külső tagja.

Élete

Eredeti neve Blatt Egon volt, amelyet előbb Balázs Egonra magyarosított, majd Egon Balasra románosított, és ezzel a névvel lett Amerikában híres alkalmazott matematikus. Fiatalon részt vett az ellenállási mozgalomban, kommunista lett, a háború után a Román Kommunista Párt tagja, pártkarrier várományosa. 1949-ben elvégezte a Bolyai Tudományegyetem közgazdasági szakát. 1948-ban a román követség első titkáraként a londoni diplomáciai kar legfiatalabb tagja volt, majd a külügyminisztériumban volt felelős beosztása. 1952-ben letartóztatták, több mint két évet töltött a hírhedt Malmezonban (a bukaresti „Andrássy út 60”-ban), többnyire magánzárkában. Miután kiengedték a Román Akadémia bukaresti közgazdaságtudományi intézetében dolgozott.

Sztálin halála után szabadultam, ekkor már nem vak, hanem reformkommunista voltam, azt hittem sok lengyel, magyar, cseh elvbarátommal együtt − naivul −, hogy a rendszer reformálható. Közgazdászként dolgoztam, próbáltam a rációt behozni a közgazdaságba, Keynes elméletéről írtam könyvet, amit kiadtak, hogy aztán három hónap múlva darabokra szedjék mint antimarxista irományt. Kirúgtak az állásomból, 37 évesen visszatértem diákkori szerelmemhez, a matematikához, a közgazdaságtan matematikai kérdéseivel, operációelmélettel kezdtem foglalkozni, publikáltam tudományos lapokba, de levizsgázni nem engedtek.
Interjú[1]
− Mit jelent önnek Kolozsvár, a szülőföld?

− Ott nőttem fel, nagyon-nagyon szerettem Kolozsvárt, szép város volt. Sokat jelent a magyar nyelv, az anyanyelvem. Néha megkérdezik: hogy van ez nálad, románul is beszélsz, magyarul is? Román iskolába jártam, de magyar az anyanyelvem. Ezt a legtömörebben az érzékelteti, hogy verset igazán csak magyarul élvezek. Megértem angolul, franciául, németül, románul is, de csak magyarul élvezem.

Interjú[1]
Azt szoktam mondani, a nemzetiségem romániai magyar zsidó. Így komplett, egyiket sem szeretem kihagyni. Román nyelvű iskolába jártam, románul tanultam a tananyagot, de mégis magyar a kultúrám, mert magyar az anyanyelvem. Nehéz ezt megmagyarázni, de talán megérti, ha azt mondom: amikor verset olvasok, igazából magyarul élvezem. Ami Amerikát illeti: ez a hazám 35 éve, élvezem a befogadó-készségét, a szabadságot, amit számomra és sokak számára jelent, és az emberi haladás jelenlegi fő hordozójának tekintem.
Interjú[1]

A román bolsevik világból ekkor már kiábrándult, de még mindig kommunistának tekintette magát. Harminchét éves korában egyetemi tanulmányok nélkül, könyveket olvasva mélyült el az alkalmazott matematika új ágának, az operációkutatásnak a tanulmányozásában. 1966-ban családjával együtt kivándorolt, 1967-ben az Egyesült Államokba került, ahol Pittsburghban a Carnegie Mellon University, Tepper School of Business tanára lett. Az ún. additív algoritmus, amelyet még külföldre való távozása előtt közölt, meghozta számára a sikert. Ennek is köszönhette, hogy együtt dolgozhatott a lineáris programozás atyjával, George Dantziggal. A diszjunktív programozás megalapítója. 1967-ben Brüsszelben doktorált közgazdaságtanból, majd 1968-ban Párizsban matematikából. 2004-től az MTA külső tagja.

Munkássága

Kutatási területei: matematikai programozás (azon belül egész értékű programozás), kombinatorikus optimalizálás, gráf- és hálózatelmélet.

Könyvei

  • Integer Programming and Combinatorial Optimization: 4th International IPCO Conference, Copenhagen, Denmark, May 29-31, 1995 Proceedings (Ed. Egon Balas, Jens Clausen)
  • 50 Years of Integer Programming 1958–2008, Part 1, 283-340 Disjunctive Programming, Springer, 2010.
  • Will to freedom: A Perilous Journey through Fascism and Communism, Syracuse University Press, 2000 (megjelent magyarul, franciául, németül is)

Cikkei (válogatás)

  • E. Balas, A. Saxena: Optimizing Over the Split Closure, Mathematical Programming 113, 2 (2008), 219–240.
  • E. Balas, M. Perregaard: A Precise Correspondence Between Lift-and-Project Cuts, Simple Disjunctive Cuts, and Mixed Integer Gomory Cuts for 0-1 Programming, Mathematical Programming B (94), 2003; 221–245.
  • E. Balas, S. Ceria, G. Cornuéjols: Mixed 0-1 Programming by Lift-and-Project in a Branch-and-Cut Framework, Management Science 42, 1996; 1229–1246.
  • E. Balas: The Prize Collecting Traveling Salesman Problem: II Polyhedad Results, Networks 25, 1995; 199–216.
  • E. Balas, S. Ceria, G. Cornuéjols: A Lift-and-Project Cutting Plane Algorithm for Mixed 0-1 Programs, Mathematical Programming 58, 1993; 295–324.
  • E. Balas: The Prize Collecting Traveling Salesman Problem I, Networks 19, 1989; 621–636.
  • E. Balas, J. Adams, D. Zawack: The Shifting Bottleneck Procedure for Job Shop Scheduling, Management Science 34, 1988; 391–401.
  • E. Balas, V. Chivatal, J. Nesetril: On The Maximum-Weight Clique Problem, Mathematics of Operations Research 12, 1987; 522–536.
  • E. Balas: Disjunctive Programming, Annals of Discrete Mathematics 5, 1979; 3–51.
  • E. Balas: An Additive Algorithm for Linear Programming in Zero-One Variables, Operations Research 13 (4), 1965; 517–546.

Díjai

Jegyzetek

Források

  • Balas, Egon: A szabadság vonzásában. Veszélyes utazás fasizmuson és kommunizmuson át, Ford. Kertész Balázs Montanus és Láng Zsuzsa Angéla. Önéletrajz 1922–1966. Vince Kiadó, Budapest, 2002.
  • A szabadság vonzásában - Interjú Balas Egonnal

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Külső hivatkozások