„Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Grga (vitalap | szerkesztései)
1 108 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
27. sor: 27. sor:
| jegyzetek =
| jegyzetek =
}}
}}
A '''Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja''' '''(KNEP)''' egy rövid életű politikai párt volt [[Magyarország]]on. Fennállása alatt egyetlen választáson indult, melyet megnyert. A belső feszültségek miatt a [[trianoni békeszerződés]] után a párt gyorsan meggyengült és majdnem szétesett, hogy aztán az [[Országos Kisgazdapárt]]tal egyesülve létrehozza a két világháború között a [[nyilaspuccs|nyilasok hatalomátvételéig]] folyamatosan kormányzó és minden választást megnyerő [[Egységes Párt]]ot.
A '''Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja''' '''(KNEP)''' egy rövid életű politikai párt volt [[Magyarország]]on. Fennállása alatt egyetlen választáson indult, melyet megnyert. A belső feszültségek miatt a [[trianoni békeszerződés]] után a párt gyorsan meggyengült és majdnem szétesett, hogy aztán az [[Országos Kisgazda- és Földműves Párt|Országos Kisgazdapárttal]] egyesülve létrehozza a két világháború között a [[1944-es kiugrási kísérlet|nyilasok hatalomátvételéig]] folyamatosan kormányzó és minden választást megnyerő [[Egységes Párt]]ot.


== Története ==
== Története ==
A [[Keresztény Nemzeti Párt]] és a [[Keresztényszociális Gazdasági Párt]] egyesülésével jött létre [[1919]]. [[október 24.|október 24]]-én, [[Friedrich István]] vezetésével. Az [[1920-as választások]]on (január 25-26.) 72 mandátumot szerzett, majd a kiegészítő választások után övé lett a legnagyobb frakció 84 fővel. A kisgazdákkal alakítottak koalíciós kormányt, a miniszterelnöki széket [[Bethlen István (politikus)|Bethlen István]] foglalhatta el, míg a házelnöki tisztséget [[Rakovszky István (politikus)|ifj. Rakovszky István]]. Bethlen miniszterelnöki kinevezésével a párt megürült elnöki tisztségébe [[Prohászka Ottokár]] került, aki egészen az Egységes Párt megalakításáig viselte a tisztséget.
A [[Keresztény Nemzeti Párt]] és a [[Keresztényszociális Gazdasági Párt]] egyesülésével jött létre [[1919]]. [[október 24.|október 24]]-én, [[Friedrich István]] vezetésével. Az [[Magyarországi országgyűlési választások a Horthy-rendszerben|1920-as választásokon]] (január 25-26.) 72 mandátumot szerzett, majd a kiegészítő választások után övé lett a legnagyobb frakció 84 fővel. A kisgazdákkal alakítottak koalíciós kormányt, a miniszterelnöki széket [[Bethlen István (politikus)|Bethlen István]] foglalhatta el, míg a házelnöki tisztséget [[Rakovszky István (politikus)|ifj. Rakovszky István]]. Bethlen miniszterelnöki kinevezésével a párt megürült elnöki tisztségébe [[Prohászka Ottokár]] került, aki egészen az Egységes Párt megalakításáig viselte a tisztséget.


[[1920]] nyarán a párt jelentősen meggyengült. [[Friedrich István]] és képviselőtársai [[április 12.|április 12]]-én kiléptek, és újjáalapították a [[Keresztény Nemzeti Párt]]ot, majd 17-én 22 képviselő felhívta a KNEP-t és a kisgazdapártot, hogy hozzanak létre egységes kormánypártot, majd elhagyták a frakciót, hogy az összekötő kapocs szerepét töltsék be. A koalíció felbomlásakor gróf [[Bethlen István (politikus)|Bethlen]] miniszterelnök felkarolta a kezdeményezést. Eredetileg a KNEP-ből akart kiindulni, de a második királypuccs, és a trónfosztás miatt megromlott viszonya a párt legitimistáival, ezért híveivel együtt belépett a kisgazdákhoz. [[1922]]. [[február 2.|február 2]]-án aztán megalapították az [[Egységes Párt]]ot. Ezzel a kereszténypárt nehéz helyzetbe került. Nyilvánvalóvá vált, hogy neki csak alárendelt szerep juthat. Néhány képviselő követte Bethlent az Egységes Pártba, de ez pártszakadást okozott.
[[1920]] nyarán a párt jelentősen meggyengült. [[Friedrich István]] és képviselőtársai [[április 12.|április 12]]-én kiléptek, és újjáalapították a [[Keresztény Nemzeti Párt]]ot, majd 17-én 22 képviselő felhívta a KNEP-t és a kisgazdapártot, hogy hozzanak létre egységes kormánypártot, majd elhagyták a frakciót, hogy az összekötő kapocs szerepét töltsék be. A koalíció felbomlásakor gróf [[Bethlen István (politikus)|Bethlen]] miniszterelnök felkarolta a kezdeményezést. Eredetileg a KNEP-ből akart kiindulni, de a második királypuccs, és a trónfosztás miatt megromlott viszonya a párt legitimistáival, ezért híveivel együtt belépett a kisgazdákhoz. [[1922]]. [[február 2.|február 2]]-án aztán megalapították az [[Egységes Párt]]ot. Ezzel a kereszténypárt nehéz helyzetbe került. Nyilvánvalóvá vált, hogy neki csak alárendelt szerep juthat. Néhány képviselő követte Bethlent az Egységes Pártba, de ez pártszakadást okozott.

A lap 2017. június 2., 06:29-kori változata

Nem tévesztendő össze a következővel: Keresztény Nemzeti Egység Pártja.
Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja
Adatok
ElnökFriedrich István
Utolsó vezetőProhászka Ottokár
Alapítva1919. október 25.
Feloszlatva1922. február 2.
ElődpártKeresztényszociális Gazdasági Párt
Keresztény Nemzeti Párt
UtódpártEgységes Párt
„Huszár-Ernszt Párt”
Ideológiakeresztényszocializmus
konzervativizmus
Politikai elhelyezkedésjobbközép
Parlamenti jelenlét1919 – 1922

A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) egy rövid életű politikai párt volt Magyarországon. Fennállása alatt egyetlen választáson indult, melyet megnyert. A belső feszültségek miatt a trianoni békeszerződés után a párt gyorsan meggyengült és majdnem szétesett, hogy aztán az Országos Kisgazdapárttal egyesülve létrehozza a két világháború között a nyilasok hatalomátvételéig folyamatosan kormányzó és minden választást megnyerő Egységes Pártot.

Története

A Keresztény Nemzeti Párt és a Keresztényszociális Gazdasági Párt egyesülésével jött létre 1919. október 24-én, Friedrich István vezetésével. Az 1920-as választásokon (január 25-26.) 72 mandátumot szerzett, majd a kiegészítő választások után övé lett a legnagyobb frakció 84 fővel. A kisgazdákkal alakítottak koalíciós kormányt, a miniszterelnöki széket Bethlen István foglalhatta el, míg a házelnöki tisztséget ifj. Rakovszky István. Bethlen miniszterelnöki kinevezésével a párt megürült elnöki tisztségébe Prohászka Ottokár került, aki egészen az Egységes Párt megalakításáig viselte a tisztséget.

1920 nyarán a párt jelentősen meggyengült. Friedrich István és képviselőtársai április 12-én kiléptek, és újjáalapították a Keresztény Nemzeti Pártot, majd 17-én 22 képviselő felhívta a KNEP-t és a kisgazdapártot, hogy hozzanak létre egységes kormánypártot, majd elhagyták a frakciót, hogy az összekötő kapocs szerepét töltsék be. A koalíció felbomlásakor gróf Bethlen miniszterelnök felkarolta a kezdeményezést. Eredetileg a KNEP-ből akart kiindulni, de a második királypuccs, és a trónfosztás miatt megromlott viszonya a párt legitimistáival, ezért híveivel együtt belépett a kisgazdákhoz. 1922. február 2-án aztán megalapították az Egységes Pártot. Ezzel a kereszténypárt nehéz helyzetbe került. Nyilvánvalóvá vált, hogy neki csak alárendelt szerep juthat. Néhány képviselő követte Bethlent az Egységes Pártba, de ez pártszakadást okozott.

A Haller István vezette szárny ellenzékbe vonult, míg a Huszár Károly és Ernszt Sándor vezette csoport Keresztény Nemzeti Egység Pártja néven a kormányt támogatta önálló pártként, ami megbízható koalíciós partner maradt, mígnem 1926 elejére olyannyira szétesett, hogy a maradéka végül február 18-án beolvadt a Keresztény Szociális és Gazdasági Pártba.

A KNEP egyik választási plakátja

Országgyűlési választási eredményei

Választások Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
1920-asA 84 38,36% kormánypárt

A: A választások több részletben 1920 januárjától 1921 októberéig tartottak. (Ahogy szabadultak fel a területek az idegen ellenőrzés alól, írtak ki rajtuk választásokat)

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Keresztény_Nemzeti_Egyesülés_Pártja&oldid=18801751”