Dániel könyve

Dániel könyve a Biblia Ószövetség része, annak második legkésőbbi eredetű könyve.

Olyan kánoni irat, amelyet a keresztények a prófétai könyvek között tartanak számon, míg a zsidók nem sorolnak a prófétai könyvek közé. A 14 fejezetből álló könyv első 12 fejezete kezdettől fogva a kánonban szerepel, míg utolsó két része (a Bél sárkányról és Zsuzsannáról szóló rész) csak később került a kánonba.

Az első 12 fejezet héberül és arámul íródott, míg a 13-14. rész fellelhető legrégebbi szövege ógörög. Ez utóbbi 2 rész a deuterokanonikus könyvek közé tartozik.

A könyv első része Dánielnek és három társának a bábeli királyi udvarban játszott szerepét beszéli el, akik a pogány környezetben is megtartják a zsidó étkezési és vallási szokásokat és terjesztik JHVH, az egyedüli Isten vallását. Természetfeletti és rendkívüli dolgokat művelnek (megmenekülnek a tüzes kemencéből, Dánielnek nem esik bántódása az oroszlánok vermében), Dániel álmokat fejt és látomásokat magyaráz (a királyi mulatozás közben misztikus kéz jelenik meg és ír a falra).

A könyv második része apokaliptikus látomásokat tartalmaz. E látomások mondanivalója, hogy miként pusztulnak el az istentelen nagy világbirodalmak.

A könyv keletkezése

A könyv keletkezéstörténetére nincs kielégítő válasz. Három nyelven íródott, ezért arra lehet következtetni, hogy hosszabb irodalomtörténete van.

• Héber 1-2,4a; 8,1-12,3
• Arám 2,4b-7,28
• Görög 3,24 - 50,51; 51-90; 13,1-14,42

A Dániel könyve jelenlegi kánoni formája vagy annak egy része (a kutatók többségének véleménye szerint) Kr. e. 167-164 között keletkezett, a hellenizációs kísérlet idejében. Elképzelhető az is, hogy a könyv első része korábban - más szerző által - íródott, mint a második. A keltezés idejének meghatározását két dolog nehezíti meg: az egyik a történelmi utalások kezelése, a másik pedig a három nyelv használata.

A legsarkalatosabb kérdés az, hogy a részletgazdag, egyértelműen a Kr. e. 2. században élt IV. Antiokhoszra utaló 11. fejezetet 400 évvel korábbi keltezésű jövendölésnek kell-e tekintenünk.

A feltehetően Kr. e. 2. századi keletkezése ellenére Kr. e. 605-ben kezdi a történetet. Történelmi háttere teljesen elnagyolt, hibás, ami az ötödfél évszázados távlatból tulajdonképpen teljesen érthető is. Ezért azonban a könyv történelmi forrásértéke kérdőjeles.

Dániel könyvének eseménytörténetét gyakorlatilag törésmentesen folytatja a Makkabeusok két könyve, amely Kr. e. 100 körül keletkezett és ezek a legkésőbbi kanonizált könyvek.

Rendszertelen szerkezetű, de egy stílusú mű ez, még akkor is, ha a középső része eredetileg arameus nyelven íródott, míg a nagyobb része héber. A több száz évnyi távlat miatt legfeljebb az i. e. 6. századi eseményekről élő i. e. 2. századi elképzeléseket láthatjuk. A vallás i. e. 2. századi állapotának i. e. 7–6. századba való visszavetítése mindenképp anakronisztikus. Dániel könyvének történelmi tévedéseihez érdekes adalékként szolgált a kumráni „Nabúnáj imája” irat (töredékek - 4Q242, 4QOrNab, 4QprNab). Ezekben határozottan felismerhető – minden töredékesség ellenére –, hogy a Dánielnél teljes mértékben anakronisztikusan szerepeltetett Nebukadnécár helyett Nabúnáj volt a szenvedő alanya a történetnek. Azaz a zsidók éppenséggel ismerhették Dániel szerkesztésekor a valódi történést, a kanonizált szerző mégis szándékosan átalakította, mert így a gyűlölt Nebukadnécár alakjára tudta átvinni a hétéves őrületet. II. Nabú-kudurri-uszur esetében a történelem nem tud hétéves távollétről, míg Nabú-naid valóban hosszú időt töltött birodalma fővárosától távol, Thaimában (Dél-Arábia), mely idő alatt fia, Bél-sar-uszur kormányzott társuralkodói minőségben. Ráadásul Thaima sivatagi oázis, így a „puszta” említése is hiteles, mindössze annyi a ferdítés, hogy Nabú-naid nem valamiféle őrület okán időzött ott.

Tartalma

1. rész: A fiatal Dániel és társai II. Nabú-kudurri-uszur királyi udvarában. A leírásból az derül ki, hogy Dániel és társai júdai menekülként élnek Babilonban. Nemesi származásuk és kiemelkedő szellemi képességeig miatt a király körébe kerülnek.
2. rész: Nabú-kudurri-uszur álma. Dániel értelmezi.
3. rész: A tüzes kemence
4. rész: Nabú-kudurri-uszur betegsége
5. rész: Természetfeletti írás a falon Baltazár idejében. Dániel megfejti a szöveget.
6. rész: Dánielt az oroszlánok barlangjába vetik. Isten segítségével megmenekül
7. rész: Dániel látomása: A négy vadállat: négy egymást követő birodalom jelképe
8. rész: Dániel látomása: A kos és a kecskebak. A kost jelképező Méd-Perzsa Birodalmat a kecskebak, vagyis Nagy Sándor birodalma váltja fel. (A szöveg itt arámból héberre vált)
9. rész: Dániel imádsága. Isten megmutatja Dánielnek, hogy mit tartogat a jövő.
10. rész: Dániel és az angyal. Hosszú böjtje után újabb látomást kap.
11. rész: Harc a hatalomért
12. rész: A szabadulás. Az Ószövetség könyvei közül elsőként Dániel könyve beszél a feltámadásról. A végítélet mibenlétét azonban még Dániel sem képes felfogni.

Értelmezése

Katolikus értelmezés

Pesszimizmussal szemléli a történelmet, abban megállapítja a bűn fokozatos növekedését, mely halad a tetőpont felé: Az egymást követő birodalmak gonoszságban túlszárnyalják az előzőt. A végkifejletben már Isten népét is megsemmisítéssel fenyegetik. Ez lesz a pillanat amikor maga az Isten avatkozik be és igazságot szolgáltat. Ezután megvalósul Isten országa (3,33; 4,31). Az égi valóság jelenik meg - nem a földi -, a holtak közül sokan életre kelnek, méltó jutalomban vagy büntetésben lesz részük (12,2-3).

Forrás

A Wikimédia Commons tartalmaz Dániel könyve témájú médiaállományokat.

• Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon, 1983
• Scolar: Kézikönyv a Bibliához, 2014

Dániel könyvének szövege

• Dániel könyve (Biblia, Szent István Társulat) (katolikus)
• Dániel könyve (Biblia, Káldi-Neovulgáta) (katolikus)
• Dániel könyve (Biblia, magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája) (protestáns)

Kapcsolódó szócikkek

• Dániel könyvének kiegészítései
• Dániel próféta