„Fantázia (zenemű)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Rendezés a gondolatjelek körül
aNincs szerkesztési összefoglaló
2. sor: 2. sor:


A '''fantázia''' ([[angol nyelv|angolul]]: ''fantasia'',''fantasy'', [[német nyelv|németül]]: ''Fantasie'', [[francia nyelv|franciául]]: ''fantaisie''): egy zenei műfaj, amelynek a gyökerei az [[improvizáció]]ban keresendők.
A '''fantázia''' ([[angol nyelv|angolul]]: ''fantasia'',''fantasy'', [[német nyelv|németül]]: ''Fantasie'', [[francia nyelv|franciául]]: ''fantaisie''): egy zenei műfaj, amelynek a gyökerei az [[improvizáció]]ban keresendők.



==A barokk és klasszikus zenében==
==A barokk és klasszikus zenében==

A lap 2007. július 11., 09:20-kori változata

Sablon:Zeneportál2

A fantázia (angolul: fantasia,fantasy, németül: Fantasie, franciául: fantaisie): egy zenei műfaj, amelynek a gyökerei az improvizációban keresendők.

A barokk és klasszikus zenében

A barokk- és klasszikus zenében a fantáziák általában billentyűs hangszerekre íródtak, gyors futamokkal és némi fugatikus elemmel. A barokkból Johann Sebastian Bach Kromatikus fantázia és fúga (BWV 903csemabaló), g-moll ill. c-moll fantázia és fúga (BWV 542, 537 – orgona) a példák, a klasszikból Wolfgang Amadeus Mozart d-moll fantáziája (KV. 397 – fortepiano), de írtak fantáziákat más hangszerekre (pl. Georg Philipp Telemann hegedű- és fuvolafantáziái). Angliában a gambákra írt műveket is jelentette.

A romantikus zenében

Ugyan a fantázia a romantikus zene időszakában improvizációt jelentett, ezeket a műveket is rögzítették (pl.(Chopin, Schumann).

A kortárs zenében

A fantázia a kortárs zenében is jelen van, pl.