„Rohonc” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
{{széptáblázat}} sablon hozzáadása. |
Táblázat cím. |
||
36. sor: | 36. sor: | ||
{| {{széptáblázat}} |
{| {{széptáblázat}} |
||
|- |
|- |
||
|+A rohonci uradalmat birtokló [[Batthyány család|Batthyány családtag]]ok (1527-1871) |
|||
!Név!!Tisztségek!!Feleség |
!Időszak!!Név!!Tisztségek!!Feleség |
||
|- |
|- |
||
|[[1527]]-[[1566]]||[[Batthyány Ferenc (horvát bán)|I. Ferenc]]||Vas megyei főispán, főpohárnok (1497-1566) és főtárnokmester, szlavóniai és horvátországi bán||Svetkovics Katalin |
|[[1527]]-[[1566]]||[[Batthyány Ferenc (horvát bán)|I. Ferenc]]||Vas megyei főispán, főpohárnok (1497-1566) és főtárnokmester, szlavóniai és horvátországi bán||Svetkovics Katalin |
A lap 2017. május 21., 10:24-kori változata
Rohonc (Rechnitz) | |||
Rohonc főutcája | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Burgenland | ||
Rang | mezőváros | ||
Járás | Felsőőri járás | ||
Alapítás éve | 1259 | ||
Polgármester | Engelbert Kenyeri | ||
Irányítószám | 7471 | ||
Körzethívószám | 03363 | ||
Forgalmi rendszám | OW | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3054 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 71 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 366 m | ||
Terület | 43,8 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 18′ 25″, k. h. 16° 26′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 25″, k. h. 16° 26′ 18″ | |||
Rohonc weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Rohonc témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rohonc (németül: Rechnitz, horvátul: Rohunac, vendül Rohunc) mezőváros Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.
Fekvése
Felsőőrtől 25 km-re keletre, Szombathelytől 15 km-re északnyugatra, Kőszegtől 14 km-re nyugatra a Kőszegi-hegység déli lejtőjén fekszik. Területének észak részét a hegyeket borító erdő alkotja. Ide tartozik a Kőszegi-hegység legmagasabb csúcsának osztrák oldala: az Írott-kő is. A hegyek lábánál szőlők és gyümölcsösök találhatók, melyek összeolvadnak Bozsok ültetvényeivel. Főúton Felsőőr és Szombathely felől a B63-as autóúton, Léka felől a B56 főúton, míg Kőszeg és Bucsu felől alsóbbrendű úton érhető el. Vasútállomása csak teherforgalmat szolgál, az egykori Szombathely–Pinkafő-vasútvonal osztrák oldalon megmaradt szakasza végződik itt. Az Írottkő Natúrpark alapítójaként fontos kerékpáros központ.
Története
2014-ben osztrák régészek közelében neolitikus körárok rendszert tártak fel a település déli határában, ami a terület i.e. 6. évezredbeli lakottságát bizonyítja[2]. 2500 évvel ezelőtt kelták lakták a környéket. Majd a rómaiak innen vezették a források vizét Savariába[3].1259-ben Ruhoncz néven említik, de ősidők óta lakott hely gazdag vaskori, bronzkori és római leletekkel. A település egykor két részből állott: a Rohonc-patak nyugati partján Deutschmarkt a Németújváriaké, egykori várának maradványai a Höhenburgon láthatók. 1289-ben Albert osztrák herceg ostromolta és őrsége nyolc nap után feladta. 1291-ben a hainburgi békével került vissza az országhoz. 1445-ben III. Frigyes német-római császár foglalta el és osztrák zálogbirtok lett. 1478-ban Hunyadi Mátyás foglalta vissza, de az ostrom során annyira megrongálódott, hogy nem építették újjá, mára nyoma is alig maradt.
A keleti oldalon Ungermarkt a Ják nemzetség birtoka volt, a 16. századtól a Batthyányaké, akik a 17. század elején építették fel várkastélyukat. Falai közt gyakran megfordult Savoyai Jenő herceg. 1620-ban itt találkozott Bethlen Gábor Batthyány Ferenccel, aki pártjára állt. A fejedelem 1620. október 8-án itt adta ki egyik oklevelét. Bosszúból Collalto császári tábornok leromboltatta, de Batthyány még szebb formában építtette újjá. 30 000 kötetes könyvtárát 1839-ben Batthyány Gusztáv a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta. A várkastélyt 1945-ben a visszavonuló németek felgyújtották.
Időszak | Név | Tisztségek | Feleség |
---|---|---|---|
1527-1566 | I. Ferenc | Vas megyei főispán, főpohárnok (1497-1566) és főtárnokmester, szlavóniai és horvátországi bán | Svetkovics Katalin |
1566-1570 | I. Kristóf | pohárnok | |
1570-1588 | III. Boldizsár | főasztalnok | Zrinyi Dorica |
1588-1650 | II. Ferenc | Lobkowitz-Poppel Éva | |
I. Ádám | |||
-1685 | II. Kristóf | ||
1685-1703 | III. Ádám | gr. Strattmann Eleonóra | |
1703-1765 | Lajos | ország nádor | gr. Kinsky Teréz |
1765-1799 | József | bíboros prímás | |
1799-1828 | Antal József | ||
1828-1840 | I. Gusztáv | ||
1840-1871 | Gusztáv |
A városnak a 15. századtól vásártartási joga volt, plébániája 1400-ban már működött. 1532-ben a török dúlta fel, melynek következtében az elpusztult lakosság pótlására horvátokat telepítettek ide. Ekkor alakult ki a horvát városrész: Tabor. 1553-ban pestis pusztított, 1605-ben Bocskai, 1621-ben Bethlen hadai pusztították el. 1644-ben leégett, majd 1686-ban a török ellen vonuló hadak fosztották ki. 1910-ben 4137 lakosából 3216 német, 807 magyar és 99 horvát volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.
1888. december 12-én nyitották meg a településtől délre haladó Szombathely–Pinkafő helyiérdekű vasútvonalat, amely építéséhez Rohonc jelentősen hozzájárult, így a nyomvonal a városhoz közelebb került. A határmenet 1953. március 1-jén megszűnt, elveszítve immár a vasút a jelentőségét. Jelenleg csak teherforgalom üzemel.
1945. március 24-én itt zajlott a rohonci mészárlás. A település kastélyában Batthyány Margit grófnő (szül.: Margareta Thyssen Bornemisza) vendéglátó, szervezett nagy estélyt, melyen a helyi náci párt prominensei, meghívott vendégek mulattak. A helyi náci vezető és mások ötlete lehetett, hogy a kastély pincéiben elszállásolt 600 zsidó között féktelen mészárlást vittek végbe. A történet hitelességét sokan megkérdőjelezték és az osztrák igazságszolgáltatás is tehetetlennek bizonyult, mert a tanúk visszavonták vallomásaikat, az állítólagos résztvevők pedig eltűntek, elszöktek a háború utáni zavaros időkben.[4] Az állítólagos tömegsíroknak sincs nyoma.[5]
A Bozsokkal szomszédos határátkelőhely 1991. június 2-án nyílt meg, és 6-22 óra között üzemelt. A schengeni egyezményhez való csatlakozásunkkal a jelentősége megszűnt, a 2009-ben felújított út már alig érinti. 2008-ban elkészült a városhoz közelebbi húzódva a B63-as főút új nyomvonala, javítva a megközelítést. A városból Léka felé induló B56-os főút Kőszegi-hegységen átvezető szakasza kedvelt motoros útvonal, azonban a városon átmenő motoros forgalmat májustól októberig 23-05 óra között korlátozzák, illetve időszakosan a főút városi szakaszáról kitiltják.
2001-ben 3237 lakosából 2918 osztrák, 133 horvát, 115 magyar volt.[6]
Nevezetességei
- Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt plébániatemplomát gr. Batthyány Ádám építtette 1679-ben az 1644-ben leégett korábbi helyén, 1727 és 1730 között barokk stílusban építették át. Sírboltjában nyugszik Faludi Ferenc.
- A katolikus templom előtt álló Fájdalmas Szűzanya-oszlop az 1710. évi pestis emlékére készült a Batthyány család költségén. 1793-ban, miután egy vihar ledöntötte újra kellett állítani.
- Evangélikus temploma 1783-ban épült. 1853-ban neogótikus stílusban építették át, új tornyot, homlokzatot, ablakokat kapott. Oltárképe, Krisztus az olajfák hegyén 1813-ban készült. 1972-ben és 1996-ban renoválták.
- A Főtéren álló 1848-as Szabadságoszlopot egy kőszegi szobrász készítette a jobbágyfelszabadítás emlékére. Először 1898 augusztusában állították fel. Az 1970-es években eltávolították és csak 1997-ben a restaurálás után helyezték vissza a térre.
- A Bozsok felé menő úton a katolikus temetővel átellenben egy a 18. század első felében épített Pieta-képoszlop áll, melyet 1971-ben renováltak.
- A város déli kijáratánál a sportpálya mellett 18. századi barokk Mária-oszlop áll, 1996-ban restaurálták.
- A vasútállomás felé menő út mellett álló régi magtárépület építési ideje nem ismert. A török harcok idején védelmi funkciót látott el, ma a Simon család tulajdona.
- A Szent Fábián és Sebestyén tiszteletére szentelt temetőkápolnát 1703 és 1710 között építették. 1945 márciusában a harcok során leégett. A háború után újjáépítették, 1972-ben renoválták. A temető keresztje 1700-ban készült.
- A kolostorkápolnát az irgalmas nővérek kolostorával egy időben 1904-ben építették. A második világháború idején konyhaként működött, 1949-ben szentelték fel újra.
- A szombathelyi út kereszteződésében álló Szent Kereszt kápolnát 1930-ban építették.
- Az Alsó- és Felső-Tábor utca kereszteződésében álló Tábor-kápolna 1757-ben már állt. 1960-ban és 1971-ben renoválták.
- A Léka felé menő erdei úton álló Szent Hubertus-kápolnát 1986-ban a Batthyány család építtette.
- A zsidó temetőt a 18. század első felében létesítették. A náci időszakban súlyos károkat szenvedett. 1988 és 1990 között hozták újra rendbe.
- A szőlőhegyen álló Szent Orbán-kápolnát gróf Batthyány Ádám építtette 1700-ban. 1960-ban és 1996-ban renoválták.
- A szőlőhegyen álló Szent Donát kápolna 1700-ban épült.
- A szombathelyi út mellett álló Szentháromság-kápolna építési ideje nem ismert, 1757-ben már állt.
- A nyugati városrészen a városhodászi út mellett álló Fatima-kápolnát 1954-ben emelték, elődje egy 18. századi képoszlop volt.
- A város határában emelkedik az Irottkő, a Kőszegi-hegység legmagasabb csúcsa, rajta 1913-ban a város által épített kilátó áll. Elődje az 1891-ben még fából épített Árpád-kilátó volt.
- A Faludi-völgyet 1961-1964 között a Rohonci-patak vizével töltötték fel és egy strandolásra is alkalmas tavat hoztak létre benne, amely kedvelt pihenőhelye mind a környékbeli osztrákoknak, mind a magyaroknak. Kiszolgáló létesítményei 1993-ban épültek.
- Rohonc középkori várának csekély maradványai a Faludi-völgy nyugati oldalán emelkedő magaslaton találhatók.
- A Hirschenstein közelében az erdőben álló keresztet Franz Zingl állította a 19. század második felében.
- A natúrpark területén az erdőben vadász tanösvény található.
Híres emberek
- Itt született 1689-ben Batthyány Károly József herceg császári tábornagy, Vas vármegye főispánja, horvát bán.
- Itt született 1772-ben gr. Batthyány József bíboros hercegprímás, érsek.
- Itt töltötte utolsó éveit Faludi Ferenc költő, itt halt meg 1779. december 18-án.
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ MÚLT-KOR
- ↑ [1]
- ↑ Az eseményről David Litchfield brit újságíró írt könyvet. Litchfieldnek egy cikke is megjelent a témáról a The Independentben. 2007. október 31-én a Népszabadságban is cikk jelent meg róla Gyilkos náci orgia a grófi birtokon? címmel Dési András (Berlin) tollából.
- ↑ A legbizarabb mulatság – Múlt-kor, 2012. február 23.
- ↑ Rohonc népessége
Források
- ↑ BCSL: Batthyány család levéltára
- ↑ MÚLT-KOR: [http://mult-kor.hu/20140722_naptar_lehetett_a_rohonci_stonehenge/Naptár lehetett a rohonci Stonhenge. Múlt-kor 2014. július 22.
Külső hivatkozások
- Rohonc hivatalos oldala (németül)
- Rohonc középkori vára a magyar várak honlapján
- Rohonc megszűnt vasútállomása a magyar vasútállomások honlapján
- Magyar katolikus lexikon
- Evangélikus temploma
- Rohonc a travel2 turisztikai oldalon
- A rohonci tó ismertetője
- Rohonc Kőszeg város honlapján