„Philippe Noiret” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
botok
650 119 szerkesztés
a →‎Források: Origo (WP:BÜ), replaced: Origo (internetes újság) → Origo
a egyért: A bosszú AWB
18. sor: 18. sor:
| Emmy-díj =
| Emmy-díj =
| Golden Globe-díj=
| Golden Globe-díj=
| César-díj = '''[[César-díj a legjobb színésznek|Legjobb színész]]'''<br />1976 ''[[A bosszú]]''<br />'''[[Európai Film-díj]]''' - [[Legjobb európai színész]]<br />[[1989 a filmművészetben|1989]] ''[[Cinema Paradiso]]''
| César-díj = '''[[César-díj a legjobb színésznek|Legjobb színész]]'''<br />1976 ''A bosszú''<br />'''[[Európai Film-díj]]''' - [[Legjobb európai színész]]<br />[[1989 a filmművészetben|1989]] ''[[Cinema Paradiso]]''
| Goya-díj =
| Goya-díj =
| más díjak =
| más díjak =
28. sor: 28. sor:
Noiret az észak-franciaországi Lille-ben született.
Noiret az észak-franciaországi Lille-ben született.


Miután sokadjára sem sikerült letennie az érettségit, a színházzal kezdett foglalkozni. A Centre Dramatique de l'Ouest-tel gyakorolt, majd a Théâtre National Populaire-rel járta a világot hét éven keresztül. Itt találkozott Monique Chaumette-tel, akit 1962-ben feleségül vett. Ez alatt az idő alatt Jean-Pierre Darras-val éjszakai mulatókban léptek fel komikus párosként.
Miután sokadjára sem sikerült letennie az érettségit, a színházzal kezdett foglalkozni. A Centre Dramatique de l'Ouest-tel gyakorolt, majd a Théâtre National Populaire-rel járta a világot hét éven keresztül. Itt találkozott Monique Chaumette-tel, akit 1962-ben feleségül vett. Ez alatt az idő alatt Jean-Pierre Darras-val éjszakai mulatókban léptek fel komikus párosként.


A vásznon [[Agnès Varda]] 1956-os ''La Pointe Courte''-jában szerepelt először, de egészen 1960-ig nem kapott szerepet. A ''[[Zazie a metrón]]'' ''(Zazie dans le métro)'' után a ''[[Therese Desqueyroux]]''-ban játszik 1962-ben. Ezután a francia filmek gyakori szereplője, de nagyobb szerepeket nem kap egészen [[Jean-Paul Rappeneau]] 1966-os ''Élet a kastélyban'' ''(La vie de château)'' című filmjéig. Igazán híressé 1967-ben, az ''Alexandre le Bienheureux'' tette. Ettől kezdve tudta csak a filmeknek szentelni magát.
A vásznon [[Agnès Varda]] 1956-os ''La Pointe Courte''-jában szerepelt először, de egészen 1960-ig nem kapott szerepet. A ''[[Zazie a metrón]]'' ''(Zazie dans le métro)'' után a ''[[Therese Desqueyroux]]''-ban játszik 1962-ben. Ezután a francia filmek gyakori szereplője, de nagyobb szerepeket nem kap egészen [[Jean-Paul Rappeneau]] 1966-os ''Élet a kastélyban'' ''(La vie de château)'' című filmjéig. Igazán híressé 1967-ben, az ''Alexandre le Bienheureux'' tette. Ettől kezdve tudta csak a filmeknek szentelni magát.
34. sor: 34. sor:
Nem volt alkalmas romantikus főszerepekre, ezért általában mindennapi embereket alakított. Ennek ellenére nem utasította el a fajsúlyosabb szerepeket sem, például játszott ''[[A nagy zabálás]]''ban ''(La Grande Bouffe)'', az 1973-as [[Cannes-i fesztivál|cannes]]-i [[botrány]]filmben, amiben a főszereplők úgy követnek el öngyilkosságot, hogy halálra eszik magukat.
Nem volt alkalmas romantikus főszerepekre, ezért általában mindennapi embereket alakított. Ennek ellenére nem utasította el a fajsúlyosabb szerepeket sem, például játszott ''[[A nagy zabálás]]''ban ''(La Grande Bouffe)'', az 1973-as [[Cannes-i fesztivál|cannes]]-i [[botrány]]filmben, amiben a főszereplők úgy követnek el öngyilkosságot, hogy halálra eszik magukat.


Első [[César-díj]]át 1976-ban ''[[A bosszú]]'' ''(Le vieux fusil)'' című filmért kapta, a másodikat 1990-ben ''[[Az élet és semmi más]]'' ''(La vie et rien d'autre)'' c. filmbeli alakításáért.
Első [[César-díj]]át 1976-ban ''A bosszú'' ''(Le vieux fusil)'' című filmért kapta, a másodikat 1990-ben ''[[Az élet és semmi más]]'' ''(La vie et rien d'autre)'' c. filmbeli alakításáért.


Legismertebb szerepe Alfredo volt a ''[[Nuovo Cinema Paradiso|Cinema Paradisóban]]'' és [[Pablo Neruda]] a ''[[Neruda postása|Neruda postásában]]'' ''(Il Postino).''
Legismertebb szerepe Alfredo volt a ''[[Nuovo Cinema Paradiso|Cinema Paradisóban]]'' és [[Pablo Neruda]] a ''[[Neruda postása|Neruda postásában]]'' ''(Il Postino).''

A lap 2017. május 20., 17:59-kori változata

Philippe Noiret
Életrajzi adatok
Született1930. október 1.
Lille
Elhunyt2006. november 23.(76 évesen)
Párizs
SírhelyMontparnasse-i temető
HázastársaMonique Chaumette (1962–2006)
Pályafutása
Iskolái
Aktív évek1948–2006
Díjai
César-díjLegjobb színész
1976 A bosszú
Európai Film-díj - Legjobb európai színész
1989 Cinema Paradiso
További díjak
Philippe Noiret IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Philippe Noiret témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Philippe Noiret (Lille, 1930. október 1. – Párizs, 2006. november 23.) francia filmszínész.

Életrajza

Noiret az észak-franciaországi Lille-ben született.

Miután sokadjára sem sikerült letennie az érettségit, a színházzal kezdett foglalkozni. A Centre Dramatique de l'Ouest-tel gyakorolt, majd a Théâtre National Populaire-rel járta a világot hét éven keresztül. Itt találkozott Monique Chaumette-tel, akit 1962-ben feleségül vett. Ez alatt az idő alatt Jean-Pierre Darras-val éjszakai mulatókban léptek fel komikus párosként.

A vásznon Agnès Varda 1956-os La Pointe Courte-jában szerepelt először, de egészen 1960-ig nem kapott szerepet. A Zazie a metrón (Zazie dans le métro) után a Therese Desqueyroux-ban játszik 1962-ben. Ezután a francia filmek gyakori szereplője, de nagyobb szerepeket nem kap egészen Jean-Paul Rappeneau 1966-os Élet a kastélyban (La vie de château) című filmjéig. Igazán híressé 1967-ben, az Alexandre le Bienheureux tette. Ettől kezdve tudta csak a filmeknek szentelni magát.

Nem volt alkalmas romantikus főszerepekre, ezért általában mindennapi embereket alakított. Ennek ellenére nem utasította el a fajsúlyosabb szerepeket sem, például játszott A nagy zabálásban (La Grande Bouffe), az 1973-as cannes-i botrányfilmben, amiben a főszereplők úgy követnek el öngyilkosságot, hogy halálra eszik magukat.

Első César-díját 1976-ban A bosszú (Le vieux fusil) című filmért kapta, a másodikat 1990-ben Az élet és semmi más (La vie et rien d'autre) c. filmbeli alakításáért.

Legismertebb szerepe Alfredo volt a Cinema Paradisóban és Pablo Neruda a Neruda postásában (Il Postino).

2006. november 23-án, csütörtökön halt meg rákban.

Filmjei

Eredeti cím Év Magyar cím/jegyzetek
Gigi 1948
Olivia 1950
Agence matrimoniale 1952
La Pointe courte 1955 Párbeszéd, Agnès Varda-val
Zazie dans le métro 1960 Zazie a metrón, rendezte Louis Malle
Le rendez-vous 1961 A találkozó
Tout l'or du monde 1961 A világ minden aranya
Amours célèbres 1961 Híres szerelmek
Le Capitaine Fracasse 1961
Comme un poisson dans l’eau 1962 Mint hal a vízből
Thérèse Desqueyroux 1962 Tékozló szív
Les Copains 1964
Cyrano et d'Artagnan 1964 Cyrano és d'Artagnan
Lady L 1965 Lady L
La Vie de château 1965 Élet a kastélyban, Catherine Deneuve-vel
Qui êtes-vous, Polly Maggoo? 1966 Ki vagy te, Polly Maggoo?
Tendre voyou 1966 Kedves csirkefogó
Alexandre le bienheureux 1967
Woman Times Seven 1967 A nő hétszer
The Night of the Generals 1967 A tábornokok éjszakája
The Assassination Bureau 1969 Bérgyilkossági hivatal
Topaz 1969 Topáz, rendezte Alfred Hitchcock, Claude Jade-del és Michel Piccolivel
Clérambard 1969 Hector de Clérambard-ot játszotta
Mr. Freedom 1969
Les caprices de Marie 1970 Marie szeszélyei
Murphy's War 1971 Murphy háborúja
A Time for Loving 1971 Szoba Párizsban
La vieille fille 1972 A vénlány
La Mandarine 1972 Mandarin
L 'attentat 1972 Merénylők
Le serpent 1973 A kígyó
La Grande Bouffe 1973 A nagy zabálás, Philippe szerepében
L'horloger de Saint-Paul 1974 A Saint-Paul órása
Touche pas a la femme blanche 1974 Ne nyúlj a fehér nőhöz!
Les gaspards 1974 A 'Gáspárok'
Que la fête commence 1975 Kezdődjék hát az ünnep!
Amici Miei 1975 Férfiak póráz nélkül
Le vieux fusil 1975 A bosszú
Le juge et l’assassin 1976 A bíró és a gyilkos, Rousseau bíró szerepében
Monsieur Albert 1976 Monsieur Albert
Une Femme à sa Fenêtre 1976 Menekülés Görögországból
Il Comune senso del pudore 1976 A köz szemérme
Il deserto dei tartari 1976 A tatárpuszta
Un taxi mauve 1977 Lila taxi
Le Témoin 1978 angol cím: The Witness
Who is killing the great chefs of Europe? 1978 Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?
Tendre poulet 1978 A szoknyás zsaru
On a volé la cuisse de Jupiter 1980 Ellopták Jupiter fenekét
Une semaine de vacances 1980 Egy hét vakáció
Tre fratelli 1981 Három fivér
Coup de Torchon 1981 Nagytakarítás
L’étoile du nord 1982 Az egyiptomi utas
Amici Miei, Atto II 1982
L'Africain 1983 Az afrikai
Le grand carnaval 1983 A nagy karnevál
Fort Saganne 1984 A Saganne erőd
Souvenirs souvenirs 1984 Emlékek, emlékek
Qualcosa di biondo 1984 Szemünk fénye
Les ripoux 1984 Zsaroló zsaruk
L’Été prochain 1985 Jövö nyáron
La Famille 1986 A család
Speriamo che sia femmina 1986 Reméljük lány lesz!
Round Midnight 1986 Jazz Párizsban
Twist again à Moscou 1986 Twist Moszkvában
Masques 1987 Maszkok
Chouans! 1988 Huhogók!
Nuovo Cinema Paradiso 1989 Cinema Paradiso – rendezői változat
Le retour des mousquetaires 1989 A testőrök visszatérnek
La vie et rien d'autre 1989 Az élet és semmi más
Ripoux contre ripoux 1990 Zsaroló zsaruk 2
Ripoux contre ripoux 1990 Tisztességes gyilkosok
Uranus 1990 Uranus
Rossini! Rossini! 1991
J’embrasse pas 1991 angol cím: I Do Not Kiss
Zuppa di pesce 1992 Halászlé
Nous deux 1992 Mi ketten
Max et Jérémie 1992 Mesterfogás
Tango 1993 Tangó
Grosse fatigue 1994 Segítség, csaló!
Il Postino 1994 Neruda postása, Maria Grazia Cucinottával és Massimo Troisivel
La Fille de d’Artagnan 1994 D'Artagnan lánya, Bertrand Tavernier-vel
Facciamo paradiso 1995 A mi földi paradicsomunk
Une trop bruyante solitude 1996 Túlságosan zajos magány
Les grands ducs 1996 A nagyhercegek
Fantôme avec chauffeur 1996 Kísértet sofőrrel
Marianna Ucria 1997
Soleil 1997 Nap, Sophia Lorennel
Le bossu 1997 A púpos
Le Pique-nique de Lulu Kreutz 1999 angol cím: The Picnic with Lulu Kreutz
Les Côtelettes 2002 angol cím: The Chops
Père et fils 2002 Apa csak egy van
Ripoux 3 2003 Zsaroló zsaruk 3
Edy 2005 Edy, a haláldíler

Érdekességek

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Philippe Noiret című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  1. ↑ https://www.europeanfilmacademy.org/European-Film-Awards-Winners-1989.84.0.html, https://web.archive.org/web/20180325232354/https://www.europeanfilmacademy.org/European-Film-Awards-Winners-1989.84.0.html, 2019. december 6.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Philippe_Noiret&oldid=18765061”