Fetisizmus (vallás)

A fetisizmus a vallás azon alakja, mely szerint az anyagi világ bizonyos tárgyaiban istenségek megtestesülve élnek és ez okból ezen tárgyak imádandók. A fetisizmus tehát a panteizmus vagy jobban mondva az animizmus legprimitívebb alakja. A fétis-imádók a külvilág minden szerves és szervetlen tárgyát magukhoz hasonlónak, élettel s érzéssel bírónak képzelik. S ha észreveszik, hogy valamely tárgy hasznukra vagy kárukra válik, azt hiszik, hogy abban a tárgyban valami hatalmas szellem lakozik, melyet imádni kell. Ha aztán ezen fétis nem felel meg a hozzáfűzött várakozásaiknak, egy hatalmasabb fétissel cserélik fel. Ennélfogva a fétisek száma temérdek s akárhány vadembernek számtalan fétise van, melyeket ő és elődei gyűjtöttek s amelyeket részint magával hordoz, részint kunyhójában tart. Ami a fétisek alakját illeti, azok éppen nem szoktak oly tárgyak lenni, melyek szépségükkel vagy nagyságokkal tűnnek szembe, hanem éppen visszatetsző alakú s kicsiny tárgyak választatnak fétisül. A négerek közt legelterjedtebb fetis a kő, pamuttal körültekert szeg vagy fadarabka, emberhaj és fog, állati szarv. A dajákok tollat, csontot s főleg fazekat használnak fétisül. A fétisek egy részét nyakukba füzik s éjjel-nappal magukkal hordják; azon fétis számára, melynek kiváló nagy erőt és hatalmat tulajdonítanak, kunyhóikban külön kis asztalt és ágyat állítanak fel s mindennap ételt-italt áldoznak neki. A fétissel rokon bizonyos állatok és növények imádása, melyekben a primitív nép hite szerint szellemek és istenségek lakoznak. Ezeket a néger vongsznak nevezi. Az amerikai indián férfiúvá való felavatása alkalmával valamely állatot választ magának fétisül. (totem), melyet soha nem öl meg és annak húsát meg nem eszi.

Források

• A Pallas nagy lexikona