„Massachusetts Institute of Technology” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
BinBot (vitalap | szerkesztései)
16. sor: 16. sor:
| cím =
| cím =
| postacím = 77 Massachusetts Avenue, Cambridge, MA 02139-4307
| postacím = 77 Massachusetts Avenue, Cambridge, MA 02139-4307
| telefonszám = (+1)617-253-1000
| email = tele-info@mit.edu
| honlap = http://web.mit.edu
| honlap = http://web.mit.edu
| szélesség = É
| szélesség = É

A lap 2017. május 15., 13:46-kori változata

Massachusettsi Műszaki Egyetem
(Massachusetts Institute of Technology)

Az MIT dómja
Az MIT dómja
Alapítva1861
(megnyílt 1865)
AlapítóWilliam Barton Rogers
HelyAmerikai Egyesült Államok, Cambridge
MottóMens et Manus (lat.)
(Elme és kéz)
Típus
  • egyetem
  • műszaki egyetem
  • nonprofit magánoktatási intézmény
  • Institute of Technology
  • tudományos kiadó
  • space grant institution
Campus területe1,5 km²
Oktatók száma1018
Tanulólétszám
  • 11 574 (2018)
  • 11 836 (2021. szeptember 1., teljes munkaidő egyenérték)
Hallgatói létszám10894
RektorL. Rafael Reif
TagságNEASC, AAU, COFHE, APLU
Elérhetőség
Postacím77 Massachusetts Avenue, Cambridge, MA 02139-4307
Elhelyezkedése
Massachusettsi Műszaki Egyetem (Massachusetts)
Massachusettsi Műszaki Egyetem
Massachusettsi Műszaki Egyetem
Pozíció Massachusetts térképén
é. sz. 42° 21′ 35″, ny. h. 71° 05′ 32″Koordináták: é. sz. 42° 21′ 35″, ny. h. 71° 05′ 32″
Térkép
A Massachusettsi Műszaki Egyetem
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Massachusettsi Műszaki Egyetem
témájú médiaállományokat.

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (angolul Massachusetts Institute of Technology, gyakran rövidítve MIT-ként, ejtsd: emájtí) az Amerikai Egyesült Államok Massachusetts államában működő magánegyetem és kutatóintézet. Az MIT Boston városának Cambridge nevű elővárosában, a Charles folyó partján fekszik. Jelentősen különbözik a világ egyetemeinek nagy többségétől abban, hogy diákjainak jóval több mint a fele az egyetem valamelyik posztgraduális képzésében vesz részt.[1]

Az MIT széles körben ismert a tudomány és a technika területén és több más téren, így például menedzsment, közgazdaságtan, nyelvészet, államigazgatás és filozófia. Eddig összesen 76 jelenlegi és korábbi tagja kapott Nobel-díjat.

Az egyetem híres egykori diákjai

Az egyetem jellegéből következően az MIT híres volt diákjainak többsége a természettudományok és a technika területén dolgozik. Akad azonban néhány kivétel, mint Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár, Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök, Noam Chomsky filozófus, vagy Ben Bernanke amerikai jegybankelnök.

Magyar vonatkozások

Jegyzetek

  1. Beiratkozási adatok: 2009–2010, MIT, Rektori hivatal., 2009. október 9. (Hozzáférés: 2010. szeptember 8.)
  2. Beszélgetés történelmi idők tanújával – Fizikai Szemle, 2002/8. szám, 244. o.

Irodalom

  • Abelmann, Walter H.. The Harvard-MIT Division of Health Sciences and Technology: The First 25 Years, 1970–1995. Cambridge, Mass.: Harvard-MIT Division of Health Sciences and Technology (2004). ISBN 9780674014589 
  • (2007) „The Initial Reception of MIT, 1860s–1880s”. History of Higher Education Annual 26, 1–28. o.  
  • Etzkowitz, Henry. MIT and the Rise of Entrepreneurial Science. London: Routledge (2006). ISBN 9780415435055 
  • Hapgood, Fred. Up the Infinite Corridor: MIT and the Technical Imagination. Reading, Mass.: Addison-Wesley (1992). ISBN 9780201082937 
  • Jarzombek, Mark. Designing MIT: Bosworth's New Tech. Boston, Mass.: Northeastern University Press (2004). ISBN 9781555536190 
  • Keyser, Samuel Jay. Mens et Mania: The MIT Nobody Knows. Cambridge, Mass.: MIT Press (2011). ISBN 9780262015943 
  • (1992) „The Making of a Science Based Technological University: Karl Compton, James Killian, and the Reform of MIT, 1930–1957”. Historical Studies in the Physical & Biological Sciences 23 (1), 153–180. o.  
  • Leslie, Stuart W.. The Cold War and American Science: The Military-Industrial-Academic Complex at MIT and Stanford. New York: Columbia University Press (1993). ISBN 9780231079587 
  • Lewis, Warren K.. Report of the Committee on Educational Survey (Lewis Report) (PDF), Cambridge, Massachusetts: MIT Press (1949). Hozzáférés ideje: 2012. május 28. 
  • Mitchell, William J.. Imagining MIT: Designing a Campus for the Twenty-first Century. Cambridge, Mass.: MIT Press (2007). ISBN 9780262134798 
  • Peterson, T. F.. Nightwork: A History of Hacks and Pranks at MIT. Cambridge, Mass.: MIT Press (2003). ISBN 9780262661379 
  • Prescott, Samuel C.. When MIT was "Boston Tech", 1861–1916, Reprint., MIT Press (1954). ISBN 9780262661393 
  • Servos, John W. (1980. December). „The Industrial Relations of Science: Chemical Engineering at MIT, 1900–1939”. Isis 71 (4), 531–549. o, Kiadó: The University of Chicago Press on behalf of The History of Science Society.  
  • Shrock, Robert Rakes. Geology at MIT 1865–1965: A History of the First Hundred Years of Geology at Massachusetts Institute of Technology. Cambridge, Mass.: MIT Press (1982). ISBN 9780262192118 
  • Simha, O. Robert. MIT Campus Planning, 1960–2000: An Annotated Chronology. Cambridge, Mass.: MIT Press (2003). ISBN 9780262692946 
  • Snyder, Benson R.. The Hidden Curriculum. Cambridge, Mass.: MIT Press (1971). ISBN 9780262690430 
  • Stratton, Julius A.. Mind and Hand: The Birth of MIT. Cambridge, Mass.: MIT Press (2005). ISBN 9780262195249 
  • Vest, Charles M.. Pursuing the Endless Frontier: Essays on MIT and the Role of Research Universities. Cambridge, Mass.: MIT Press (2004). ISBN 9780262220729 
  • Wildes, Karl L., Lindgren, Nilo A.. A Century of Electrical Engineering and Computer Science at MIT, 1882–1982. Cambridge, Mass.: MIT Press (1985). ISBN 9780262231190 

További információk