„Huszártorony” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a 1 link korr. |
→Külső hivatkozások: nemz. kat. |
||
19. sor: | 19. sor: | ||
{{Templomépítészet}} |
{{Templomépítészet}} |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
[[Kategória:Épületszerkezeti elemek]] |
[[Kategória:Épületszerkezeti elemek]] |
A lap 2017. május 8., 17:27-kori változata
A huszártorony valamely épület (rendszerint középület, mint például templom, városháza) tetőzetéből a gerincen felül magasan kiugró, fa- vagy vasszerkezetű (nagyon ritkán kőből épült), karcsú tornyocska, ami a hosszú gerincet megszakítja, tagolja. Többnyire zsindellyel, palával vagy bádoggal fedik. Sarkain vagy tetősíkjaiból gyakran több kisebb tornyocska emelkedik ki.
A 13. században, a torony nélkül épített ciszterci templomokon tűnt föl. Miután a koldulórendek divatossá tették, több katedrálison is megjelent. Leginkább a csúcsíves templomok fedelén, a hosszhajó és kereszthajó átmetszése (a négyezet) fölött vagy a hosszhajó tetőzetének végében gyakori, ezért egyes szerzők[1] azonosítják a négyezeti toronnyal. Gyakran óra- vagy harangtoronynak használták.
Hivatkozások
Források
Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X