„Sirok” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
50. sor: | 50. sor: | ||
Fájl:Sirok deli olaszbastya kulso megmaradt resze.jpg|Sirok, a vár 1530 körül emelt, déli ún. olasz bástya megmaradt falai |
Fájl:Sirok deli olaszbastya kulso megmaradt resze.jpg|Sirok, a vár 1530 körül emelt, déli ún. olasz bástya megmaradt falai |
||
Fájl:Sirok3D.jpg|A siroki vár 3D-képen |
Fájl:Sirok3D.jpg|A siroki vár 3D-képen |
||
Fájl:Sirok látképe a várból.JPG|Sirok látképe a várból |
|||
</gallery> |
</gallery> |
||
A lap 2017. május 2., 12:21-kori változata
Sirok | |||
Siroki vár légifelvétele | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Heves | ||
Járás | Pétervásárai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Tuza Gábor[1] | ||
Irányítószám | 3332 | ||
Körzethívószám | 36 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1629 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 28,17 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 63,39 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 55′ 52″, k. h. 20° 11′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 52″, k. h. 20° 11′ 49″ | |||
Sirok weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sirok témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sirok község Heves megye Pétervásárai járásában.
Fekvése
A község a Mátra keleti szélén található. Recsktől 6 kilométerre, Egertől 19,5 kilométer távolságra.
Elérhető a 24-es főúton.
Története
A község neve szláv eredetű, jelentése: széles („široký”). A falu első írásos említése 1302-ben történt.
A község feletti 296 méter magas hegyen álló siroki várat az Aba nemzetségbe tartozó Bohr-Bodon család építtette a 13. században egy korábbi pogány szláv földvár helyén. Mivel a család Csák Mátéhoz csatlakozott Károly Róbert királlyal szemben, ezért a királyi sereg 1320-ban ostrommal elfoglalta tőlük Sirokot, és a vár királyi vár lett. A 14. század végén a Tari család tulajdonába került, majd többször gazdát cserélt. Eger 1552-es sikertelen török ostroma után Sirok várának hadi jelentősége is megnőtt, ezért a várat megerősítették. Ekkori tulajdonosa, Országh Kristóf építtette ki az olaszbástyákkal védett alsó várat. Eger 1596-ban történt elfoglalása után az akkori siroki várnagy harc nélkül feladta a várat. A törökök az így megszerzett erősséget a környékbeli lerombolt templomok köveiből továbbfejlesztették és 90 éven keresztül birtokolták. A törökök elvonulását követően a vár lassan elvesztette hadi jelentőségét és pusztulásnak indult.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei
- Siroki vár
- Egykori barlanglakások
- Római katolikus templom. A 18. században épült, szeplőtelen fogantatás tiszteletére felszentelt. Oltárképét Sajósy Alajos festette 1865 körül.
- Kőkútpusztai Szent László kápolna
- Nyírjes-tó [1]
Híres sirokiak
- Borics Pál (1908-1969) szobrászművész
Galéria
-
A siroki vár légi fotón
-
Fotó a várromról
-
A vár rekonstrukciós rajza
-
Átjárás a felső vár és a déli ún. olasz bástya között
-
Sirok, a vár 1530 körül emelt, déli ún. olasz bástya megmaradt falai
-
A siroki vár 3D-képen
-
Sirok látképe a várból
Jegyzetek
- ↑ Sirok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. november 18.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások
- Siroki szálláshelyek a Pihenes.com - A kirándulástervező Portálon
- Sirok honlapja
- A Siroki vár honlapja
- Sirok az utazom.com honlapján
- Légifotók a siroki várról
- Siroki vár 3D képeken
- Felső-magyarországi Várak Egyesülete – Sirok
- Sirok vára - Rekonstrukciós elképzelés / grafika
Szajla | Bükkszék | Bátor |
Recsk | Egerbakta | |
Kisnána | Tarnaszentmária | Egerszólát |