„Buzinkay Géza” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Korrektúra. |
Családja cím létesítése és az eddig az Életpályája alatt szereplő első bekezdés áthelyezése oda. |
||
20. sor: | 20. sor: | ||
== Életpályája == |
== Életpályája == |
||
⚫ | A nemesi származású buzinkai [[Buzinkay család]] sarja. Édesapja, buzinkai Buzinkay György ([[1907]]-[[1945]]), édesanyja, pilisi Neÿ Katalin ([[1915]]-[[2011]]) volt. Apai nagyszülei buzinkai Buzinkay Pál ([[1875]]-[[1942]]),<ref name="buzinkaypal">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-D17R-FS?i=556&wc=M6W2-VZ3%3A101520801%2C106708201%3Fcc%3D1542666&cc=1542666|title=familysearch.org Buzinkay Pál gyászjelentése}}</ref> és rimhelyi Rimély Magdolna ([[1881]]-[[1935]]) voltak. Anyai nagyszülei pilisi [[Neÿ Ákos]] ([[1881]]-[[1967]]), mérnök, a MÁV és a DSA igazgatója és kisjeszeni és folkusfalvi Jeszenszky Lea ([[1889]]-[[1972]]) voltak.<ref name="jeszenszkylea">{{Cite web|url=http://www.macse.org/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=75220|title=macse.org Ney Ákosné Jeszenszky Lea adatlapja}}</ref> |
||
Középiskolai tanulmányait a budapesti [[Piarista Gimnázium (Budapest)|Piarista Gimnáziumban]] kezdte el, érettségit a [[Toldy Ferenc Gimnázium]]ban tett 1959-ben. Az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] Bölcsészettudományi karán a magyar nyelv-és irodalom középiskolai tanári és okl. könyvtárosi diplomát 1971-ben szerzett; történelemből bölcsészdoktorátust [[Szabad György]] tanítványaként kapott 1980-81-ben. Az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] aspiránsaként, [[Németh G. Béla]] vezetésével készítette el kandidátusi disszertációját, az irodalomtudományok kandidátusa fokozatot 1983-ban nyerte el, majd az ELTE BTK 2008-ban a történelemtudományok habilitált doktorává avatta. |
Középiskolai tanulmányait a budapesti [[Piarista Gimnázium (Budapest)|Piarista Gimnáziumban]] kezdte el, érettségit a [[Toldy Ferenc Gimnázium]]ban tett 1959-ben. Az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] Bölcsészettudományi karán a magyar nyelv-és irodalom középiskolai tanári és okl. könyvtárosi diplomát 1971-ben szerzett; történelemből bölcsészdoktorátust [[Szabad György]] tanítványaként kapott 1980-81-ben. Az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] aspiránsaként, [[Németh G. Béla]] vezetésével készítette el kandidátusi disszertációját, az irodalomtudományok kandidátusa fokozatot 1983-ban nyerte el, majd az ELTE BTK 2008-ban a történelemtudományok habilitált doktorává avatta. |
||
60. sor: | 58. sor: | ||
* ''Egy magyar úr a XX. században. Neÿ Ákos tartalékos tüzér főhadnagy első világháborús emlékezései és családi levelezése 1914-1918.'' Sajtó alá rend., jegyz., szerk. Buzinkay Géza. Budapest, Corvina, 2014. 296 old. ill, |
* ''Egy magyar úr a XX. században. Neÿ Ákos tartalékos tüzér főhadnagy első világháborús emlékezései és családi levelezése 1914-1918.'' Sajtó alá rend., jegyz., szerk. Buzinkay Géza. Budapest, Corvina, 2014. 296 old. ill, |
||
* ''Budavári emlékek és emlékezések. A budai Várbarátok Köre 50 éves emlékkönyve.'' Szerk. Buzinkay Géza. Budapest, Várbarátok Köre, 2016. 291. old. |
* ''Budavári emlékek és emlékezések. A budai Várbarátok Köre 50 éves emlékkönyve.'' Szerk. Buzinkay Géza. Budapest, Várbarátok Köre, 2016. 291. old. |
||
== Családja == |
|||
⚫ | A nemesi származású buzinkai [[Buzinkay család]] sarja. Édesapja, buzinkai Buzinkay György ([[1907]]-[[1945]]), édesanyja, pilisi Neÿ Katalin ([[1915]]-[[2011]]) volt. Apai nagyszülei buzinkai Buzinkay Pál ([[1875]]-[[1942]]),<ref name="buzinkaypal">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-D17R-FS?i=556&wc=M6W2-VZ3%3A101520801%2C106708201%3Fcc%3D1542666&cc=1542666|title=familysearch.org Buzinkay Pál gyászjelentése}}</ref> és rimhelyi Rimély Magdolna ([[1881]]-[[1935]]) voltak. Anyai nagyszülei pilisi [[Neÿ Ákos]] ([[1881]]-[[1967]]), mérnök, a MÁV és a DSA igazgatója és kisjeszeni és folkusfalvi Jeszenszky Lea ([[1889]]-[[1972]]) voltak.<ref name="jeszenszkylea">{{Cite web|url=http://www.macse.org/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=75220|title=macse.org Ney Ákosné Jeszenszky Lea adatlapja}}</ref> |
||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
A lap 2017. április 30., 22:00-kori változata
Buzinkay Géza | |
Buzinkay Géza 2011-ben | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1941. június 21. (82 éves) Budapest |
Ismeretes mint |
|
Nemzetiség | magyar |
Gyermekek | Buzinkay György |
Iskolái | |
Szakmai kitüntetések | |
| |
A Wikimédia Commons tartalmaz Buzinkay Géza témájú médiaállományokat. |
Buzinkay Géza (Budapest, 1941. június 21. –) történész, professor emeritus. Édesanyja, pilisi Neÿ Katalin (1915–2011) Neÿ Ákos vasútigazgató lánya volt.
Életpályája
Középiskolai tanulmányait a budapesti Piarista Gimnáziumban kezdte el, érettségit a Toldy Ferenc Gimnáziumban tett 1959-ben. Az ELTE Bölcsészettudományi karán a magyar nyelv-és irodalom középiskolai tanári és okl. könyvtárosi diplomát 1971-ben szerzett; történelemből bölcsészdoktorátust Szabad György tanítványaként kapott 1980-81-ben. Az MTA aspiránsaként, Németh G. Béla vezetésével készítette el kandidátusi disszertációját, az irodalomtudományok kandidátusa fokozatot 1983-ban nyerte el, majd az ELTE BTK 2008-ban a történelemtudományok habilitált doktorává avatta.
A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár könyvtárosaként, majd osztályvezetőjeként (1977-ig) a társadalomtörténeti kutatásokat Antall József irányításával kezdte el. A Corvina Könyvkiadó felelős szerkesztője (1977-1985), majd az Irodalmi és Társadalomtudományi szerkesztőség vezetője (1985-1989) lett. Az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársaként Hanák Péter osztályán működött (1990-1991)-ben, majd pályázat útján elnyerte a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatói állását (1992-1995), utána főmuzeológus, illetve tudományos tanácsadó volt. Egyetemi és felsőfokú (posztgraduális) oktatásban a kilencvenes évek eleje óta vesz részt, az ELTE BTK Kommunikáció szakának indulása óta a sajtó-médiatörténet előadója. 2004-ben muzeológusként nyugdíjba ment, ugyanakkor főiskolai tanári kinevezést kapott az egri Eszterházy Károly Főiskola Kommunikáció- és Médiatudományi tanszékén a sajtó-médiatörténet és a művelődéstörténet oktatására. Az Orvostörténeti Közlemények szerkesztője (1971-1988), a Magyar Média főszerkesztője (2000–2002), 2001 és 2005 között az MTA Sajtótörténeti Munkabizottságának titkára volt. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Sajtótudományi Szakosztályának elnöke (1999-2005), 1999 óta a Neÿ nagyapja által alapított budai Várbarátok Köre elnöke.
Munkássága
Fő kutatási területe a magyar sajtó története, a karikatúra története, Budapest társadalom- és művelődéstörténete.
Díjai, elismerései
- Zsámboki János-emlékérem (1984)
- Joseph Pulitzer-emlékdíj (1995)
- Budavárért emlékérem (2008)
- Eszterházy Károly-emlékérem (2011)
- Magyar Felsőoktatásért (2012)
Főbb művei
Kézikönyvek, monográfiák, tanulmánygyűjtemények
- Borsszem Jankó és társai. Magyar élclapok és karikatúráik a XIX. század második felében. Corvina, Bp., 1983. 172 old.
- „Kő se mutatja helyét". A királysírok pusztulása. Corvina, Bp., 1986. 120 old.
- Kis magyar sajtótörténet; Haza és Haladás Alapítvány, Bp., 1993
- Iskola a lovagvárban. A budai Toldy Ferenc Gimnázium 150 éve. Toldy Ferenc Gimnázium, Bp., 2005. 235 old.
- Buzinkay Géza – Kókay György: A magyar sajtó története I. A kezdetektől a fordulat évéig. Budapest, Ráció Kiadó, 2005. 225 old.
- Magyar hírlaptörténet 1848-1918. Corvina, Bp., 2008. 150 old.
- Hírharang, vezércikk, szenzációs riport. Magyar sajtótörténeti antológia 1780-1956. Szerk., a bevezetést és a jegyzeteket írta: Buzinkay Géza. Corvina, Bp., 2009. 420 old.
- A magyar sajtó és újságírás története a kezdetektől a rendszerváltásig. Budapest, Wolters Kluwer, 2016. 548 old.
Szerkesztett kötetek
- Orvostörténeti Közlemények. (Comm. Hist. Artis Med.) Főszerk.: Antall József, szerk.: Buzinkay Géza. Budapest, 1969–1988.
- Magyar Média. Sajtótudományi Folyóirat. Főszerk.: Buzinkay Géza, szerk.: Bajnai Zsolt. Budapest, Magyar Újságírók Országos Szövetsége, 2000–2002.
- Acta Congressus Internationalis XXIV Historia Artis Medicinae. Szerk.: Antall József - Buzinkay Géza - Némethy Ferenc. 1-2. köt. Budapest, Medicina, 1976. 1670 old.
- Műferdítések és poétai rugamok. XIX. századi élclapjaink paródiái és travesztái; Magvető, Bp., 1983 (Magyar hírmondó sorozat)
- Mokány Berczi és Spitzig Itzig, Göre Gábor mög a többiek... A magyar társadalom figurái az élclapokban 1860 és 1918 között; Magvető, Bp., 1988 (Magyar hírmondó sorozat)
- Budapesti Történeti Múzeum. Főszerk.: Buzinkay Géza. Budapest, Corvina, 1995. 158 old.,ill.
- Urbanizáció a dualizmus korában. Konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban. 1998. november 18. /A konferencia anyaga megjelent:/ /Tanulmányok Budapest Múltjából XXVIII. köt./ Budapest, 1999. 391 old.
- Élet az óvóhelyen. Vári ostromnaplók 1944-45. Szerk.: Buzinkay Géza. Budapest, Várbarátok Köre – Litea, 2003. 116 old.
- Negyvenéves a budai Várbarátok Köre. In memoriam Ney Klára; Várbarátok Köre–Litea Könyvesbolt és Teázó, Bp., 2006
- Egy magyar úr a XX. században. Neÿ Ákos tartalékos tüzér főhadnagy első világháborús emlékezései és családi levelezése 1914-1918. Sajtó alá rend., jegyz., szerk. Buzinkay Géza. Budapest, Corvina, 2014. 296 old. ill,
- Budavári emlékek és emlékezések. A budai Várbarátok Köre 50 éves emlékkönyve. Szerk. Buzinkay Géza. Budapest, Várbarátok Köre, 2016. 291. old.
Családja
A nemesi származású buzinkai Buzinkay család sarja. Édesapja, buzinkai Buzinkay György (1907-1945), édesanyja, pilisi Neÿ Katalin (1915-2011) volt. Apai nagyszülei buzinkai Buzinkay Pál (1875-1942),[1] és rimhelyi Rimély Magdolna (1881-1935) voltak. Anyai nagyszülei pilisi Neÿ Ákos (1881-1967), mérnök, a MÁV és a DSA igazgatója és kisjeszeni és folkusfalvi Jeszenszky Lea (1889-1972) voltak.[2]
Jegyzetek
Források
- Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján
- Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1998. Főszerk. Hermann Péter. Budapest, Biográf, 1997. 170. old. ISSN 1215-7066
- Szakmai életrajz és irodalomjegyzék az Eszterházy Károly Főiskola honlapján
- Klió és a médiagalaxis. Tanulmányok a 70 éves Buzinkay Géza tiszteletére; szerk. Martin József, Széchenyi Ágnes; Eszterházy Károly Főiskola–Corvina, Eger–Bp., 2011