„Gyöngyös-patak (Gyöngyös)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 2001:4C4E:1EC1:4167:3099:44B6:AF9D:4EB6 (vita) szerkesztéséről [[User:CsurlaBot|…
1
1. sor: 1. sor:
{{Folyó infobox
{{Folyó infobox
| név = Gyöngyös-patak
| név = Gyöngyös-patak
| kép =
| kép =Panorama-photos by awokado
| képaláírás =
| képaláírás =A Gyöngyös-patak forrása
| forrás = [[Tátikahidegkút]]
| forrás = Gyöngyös-Rédei-víztároló, [[Gyöngyös (település)|Gyöngyös]], [[Mátra]], [[Magyarország]]
| forrásszint = 320
| forrásszint = 20
| vízhozam =
| vízhozam =8,5
| torkolat = [[Tarna (patak)|Tarna]], [[Tarnaörs]]
| torkolat = [[Zala(folyó)]], [[Fenékpuszta]]
| torkolatszint =
| torkolatszint =
| országok = {{zászló|Magyarország}} [[Magyarország]]
| országok = {{zászló|Magyarország}} [[Magyarország]]
| hossz =
| hossz =33,4
| terület =
| terület = 544<ref>{{cite web|url=http://www.evizig.hu/JVK/Tarna_2-4-2.pdf|title=Tarna vízgyűjtő alegység|publisher=Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság|accessdate=15-09-2013 }}</ref>
}}
}}
{{egyért2|a Tarnába torkoló patakról|Gyöngyös (egyértelműsítő lap)}}
{{egyért2|a Tarnába torkoló patakról|Gyöngyös (egyértelműsítő lap)}}
A '''Gyöngyös-patak''' a [[Mátra]] aljában ered, [[Gyöngyös (település)|Gyöngyös]] város nyugati határában, a Gyöngyös-Rédei-víztárolóból, amely a [[Tarján-patak (Gyöngyös)|Tarján-patak]] és a [[Toka-patak]] összefolyásának vizét duzzasztja fel [[Heves megye|Heves megyében]], mintegy 320 méteres [[tengerszint feletti magasság]]ban. A patak forrásától kezdve déli, majd keleti-délkeleti irányban halad, majd [[Tarnaörs]] településnél éri el a [[Tarna (patak)|Tarna-patakot]].<ref>{{cite web|url=http://www.fsz.bme.hu/mtsz/szakmai/tvok05.htm|title=Magyarország természetjáró földrajza|publisher=Bozó András|accessdate=06-09-2013 }}</ref>
A Gyöngyös-patak [[Tátikahidegkútról]] ered.<ref>{{cite web|url=http://www.fsz.bme.hu/mtsz/szakmai/tvok05.htm|title=Magyarország természetjáró földrajza|publisher=Bozó András|accessdate=06-09-2013 }}</ref>


== Vízrajza ==
== Vízrajza és története ==
A patak Tátikahidegkútról ered.A patak Zalaszántó határában találkozik egy kis patakkal.Zalaszántó másik határánál egy gát miatt nem folyik tovább a víz.Keszthely-Kertváros alatt már van víz.Hévízen pedig végig kanyarog.Fenékpuszta alatt bele torkollik a Zalába.A torkolat felett egy kis gát van.A gát elzárja a Gyöngyös-patak torkolatát.A mellette lévő Hévíz-csatorna beletud torkolni a Zalába."Mázlista."A Hévíz-csatorna egyik része beletorkollik a Gyöngyös-patakba.Télen még forr a patak,mint a Hévízi-tó.A patakról el is neveztek egy csárdát mely neve Gyöngyös Csárda.
A [[Belső-Mérges-patak]] Gyöngyöstől nyugatra folyik belé. A [[Rédei-Nagy-patak]] [[Vámosgyörk]]től keletre táplálja vizét. A [[Szarv-Ágy]] [[Visznek]]től délre, míg a [[Külső-Mérges-patak]] a falutól északra gyarapítja, majd [[Tarnaörs]]től északra a [[Tarna (patak)|Tarnába]] ömlik.


== Állatvilága ==
== Állatvilága ==
A patak mentén [[békákat]],[[vízi]] [[Sikllót|siklót]],és [[molnárpoloskát]] lehet találni.
A patak halfaunáját a következő halak alkotják: [[bodorka]] ''(Rutilus rutilus)'', [[csuka]] ''(Esox lucius)'', [[dévérkeszeg]] ''(Abramis brama)'', [[domolykó]] ''(Leuciscus cephalus)'', [[fenékjáró küllő]] ''(Gobio gobio)'', [[sügér]] ''(Perca fluviatilis)'', [[halványfoltú küllő]] ''(Gobio albipinnatus)'', [[jászkeszeg]] ''(Leuciscus idus)'', [[karikakeszeg]] ''(Abramis bjoerkna)'', [[kövi csík]] ''(Barbatula barbatula)'', [[kurta baing]] ''(Leucaspius delineatus)'', [[küsz]] ''(Alburnus alburnus)'', [[lapos keszeg]] ''(Abramis ballerus)'', [[nyúldomolykó]]* ''(Leuciscus leuciscus)'', [[Rasbora|razbóra]]* ''(Pseudorasbora parva)'', [[sebes pisztráng]]* ''(Salmo trutta m fario)'', [[sujtásos küsz]]* ''(Alburnoides bipunctatus)'', [[fogassüllő]] ''(Sander lucioperca)'', [[szivárványos pisztráng]]* ''(Onkorhynchus mykiss)'', [[tarka géb]] ''(Proterorhinus marmoratus)''. A megcsillagozott halfajok a huszadik század során korábban végzett kutatások során kerültek elő, míg a patak legutóbbi felmérése során már nem sikerült jelenlétüket kimutatni.<ref>{{cite web|url=http://www.matramuzeum.hu/e107_files/public/docrep/263_284Matra.pdf|title=A Mátra és környéke halfaunája|publisher=matramuzeum.hu|accessdate=2016-03-14}}</ref>


== Part menti települések ==
== Part menti települések ==
* [[Tátikahidegkút]]
A patak partján fekvő településeken összesen több, mint 44 000 fő él.
* [[Zalaszántó]]
* [[Gyöngyös (település)|Gyöngyös]]
* [[Gyöngyöshalász]]
* [[Vindornyafok]]
* [[Vámosgyörk]]
* [[Hévíz]]
* [[Jászárokszállás]]
* [[Keszthely]]
* [[Visznek]]
* [[Fenékpuszta]]
* [[Tarnaörs]]

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}



A lap 2017. április 30., 07:56-kori változata

Gyöngyös-patak
A Gyöngyös-patak forrása
A Gyöngyös-patak forrása
Közigazgatás
OrszágokMagyarország Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz33,4 km
Forrásszint20 m
Vízhozam8,5 m³/s
ForrásTátikahidegkút
TorkolatZala(folyó), Fenékpuszta
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyös-patak témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Gyöngyös-patak Tátikahidegkútról ered.[1]

Vízrajza és története

A patak Tátikahidegkútról ered.A patak Zalaszántó határában találkozik egy kis patakkal.Zalaszántó másik határánál egy gát miatt nem folyik tovább a víz.Keszthely-Kertváros alatt már van víz.Hévízen pedig végig kanyarog.Fenékpuszta alatt bele torkollik a Zalába.A torkolat felett egy kis gát van.A gát elzárja a Gyöngyös-patak torkolatát.A mellette lévő Hévíz-csatorna beletud torkolni a Zalába."Mázlista."A Hévíz-csatorna egyik része beletorkollik a Gyöngyös-patakba.Télen még forr a patak,mint a Hévízi-tó.A patakról el is neveztek egy csárdát mely neve Gyöngyös Csárda.

Állatvilága

A patak mentén békákat,vízi siklót,és molnárpoloskát lehet találni.

Part menti települések

  1. Magyarország természetjáró földrajza. Bozó András. (Hozzáférés: 2013. szeptember 6.)

További információk