„Nemi szerep” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Bencoke (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
a ha mértéket jelöl, nem pedig hasonlítást, akkor nem kell veszző
3. sor: 3. sor:
Vitatott téma, hogy a nemi szerepek milyen mértékben szociális konstrukciók, vagyis mennyire függetlenek a biológiától. Egyes elméletek szerint az emberek nemi viselkedése főleg a társadalmi konvenciókkal magyarázható, szemben más elméletekkel, melyek szerint főleg evolúciós pszichológiával magyarázható. A szociális konstrukciót vallók többsége szerint a konstruált nemi szerepek hierarchikusak, ami a férfiak előnyére szolgál.
Vitatott téma, hogy a nemi szerepek milyen mértékben szociális konstrukciók, vagyis mennyire függetlenek a biológiától. Egyes elméletek szerint az emberek nemi viselkedése főleg a társadalmi konvenciókkal magyarázható, szemben más elméletekkel, melyek szerint főleg evolúciós pszichológiával magyarázható. A szociális konstrukciót vallók többsége szerint a konstruált nemi szerepek hierarchikusak, ami a férfiak előnyére szolgál.


A nemi szerepek kultúrafüggőek, és míg egyes kultúrákban kétfélét különítenek el, addig másokban többet. Bizonyos társadalmak három nemet különböztetnek meg,<ref>Roscoe, Will (2000). ''Changing Ones: Third and Fourth Genders in Native North America''. Palgrave Macmillan (17 June 2000) ISBN 0-312-22479-6<br>See also: Trumbach, Randolph (1994). ''London’s Sapphists: From Three Sexes to Four Genders in the Making of Modern Culture.'' In Third Sex, Third Gender: Beyond Sexual Dimorphism in Culture and History, edited by Gilbert Herdt, 111-36. New York: Zone (MIT). ISBN 978-0-942299-82-3</ref> egyes társadalmak pedig több, mint öt nemet azonosítanak.<ref name="Graham">Graham, Sharyn (2001), [https://web.archive.org/web/20090604031253/http://insideindonesia.org/index.php?option=com_content&task=view&id=982&Itemid=29/edit66/bissu2.htm Sulawesi's fifth gender], Inside Indonesia, April–June 2001.</ref> Ezekben a kultúrákban is mindegyik nemnek megvan a maga nemi szerepe. Sok transznemű elutasítja, hogy őket egy harmadik nembe sorolják be, és saját magukat egyszerűen csak nőként vagy férfiként azonosítják. Azonban a [[transznemű]]ek és [[cisznemű]]ek közti különbségeket relevánsként kezelik például a sportokban.
A nemi szerepek kultúrafüggőek, és míg egyes kultúrákban kétfélét különítenek el, addig másokban többet. Bizonyos társadalmak három nemet különböztetnek meg,<ref>Roscoe, Will (2000). ''Changing Ones: Third and Fourth Genders in Native North America''. Palgrave Macmillan (17 June 2000) ISBN 0-312-22479-6<br>See also: Trumbach, Randolph (1994). ''London’s Sapphists: From Three Sexes to Four Genders in the Making of Modern Culture.'' In Third Sex, Third Gender: Beyond Sexual Dimorphism in Culture and History, edited by Gilbert Herdt, 111-36. New York: Zone (MIT). ISBN 978-0-942299-82-3</ref> egyes társadalmak pedig több mint öt nemet azonosítanak.<ref name="Graham">Graham, Sharyn (2001), [https://web.archive.org/web/20090604031253/http://insideindonesia.org/index.php?option=com_content&task=view&id=982&Itemid=29/edit66/bissu2.htm Sulawesi's fifth gender], Inside Indonesia, April–June 2001.</ref> Ezekben a kultúrákban is mindegyik nemnek megvan a maga nemi szerepe. Sok transznemű elutasítja, hogy őket egy harmadik nembe sorolják be, és saját magukat egyszerűen csak nőként vagy férfiként azonosítják. Azonban a [[transznemű]]ek és [[cisznemű]]ek közti különbségeket relevánsként kezelik például a sportokban.


Nagy szerepük van a [[feminista]] mozgalmaknak az uralkodó nemi szerepek megváltoztatásában, melyekről úgy gondolják, hogy elnyomóak.
Nagy szerepük van a [[feminista]] mozgalmaknak az uralkodó nemi szerepek megváltoztatásában, melyekről úgy gondolják, hogy elnyomóak.

A lap 2017. április 17., 23:19-kori változata

A nemi szerep azokat a kulturális elvárásokat írja le, amelyeket a patriarchális társadalom egy adott társadalmi nemhez rendel, többek között, hogy az adott nemű embernek hogyan kellene viselkednie, beszélnie, öltözködnie és gondolkodnia, valamint, hogy milyen célok felé kellene törekednie és milyen tevékenységekben kellene kitűnnie vagy örömét lelnie. A nemi szerepek száma és jellemzői társadalmanként változnak. A nyugati kultúrákban kivétel nélkül a kétosztatú, bináris (vagyis kizárólag a férfi és női kettős kategóriát elismerő) az uralkodó eszmerendszer.[1]

Vitatott téma, hogy a nemi szerepek milyen mértékben szociális konstrukciók, vagyis mennyire függetlenek a biológiától. Egyes elméletek szerint az emberek nemi viselkedése főleg a társadalmi konvenciókkal magyarázható, szemben más elméletekkel, melyek szerint főleg evolúciós pszichológiával magyarázható. A szociális konstrukciót vallók többsége szerint a konstruált nemi szerepek hierarchikusak, ami a férfiak előnyére szolgál.

A nemi szerepek kultúrafüggőek, és míg egyes kultúrákban kétfélét különítenek el, addig másokban többet. Bizonyos társadalmak három nemet különböztetnek meg,[2] egyes társadalmak pedig több mint öt nemet azonosítanak.[3] Ezekben a kultúrákban is mindegyik nemnek megvan a maga nemi szerepe. Sok transznemű elutasítja, hogy őket egy harmadik nembe sorolják be, és saját magukat egyszerűen csak nőként vagy férfiként azonosítják. Azonban a transzneműek és ciszneműek közti különbségeket relevánsként kezelik például a sportokban.

Nagy szerepük van a feminista mozgalmaknak az uralkodó nemi szerepek megváltoztatásában, melyekről úgy gondolják, hogy elnyomóak.

Jegyzetek

  1. Fogalmak, kifejezések - Gender szerep (A Szivárványon Innen)
  2. Roscoe, Will (2000). Changing Ones: Third and Fourth Genders in Native North America. Palgrave Macmillan (17 June 2000) ISBN 0-312-22479-6
    See also: Trumbach, Randolph (1994). London’s Sapphists: From Three Sexes to Four Genders in the Making of Modern Culture. In Third Sex, Third Gender: Beyond Sexual Dimorphism in Culture and History, edited by Gilbert Herdt, 111-36. New York: Zone (MIT). ISBN 978-0-942299-82-3
  3. Graham, Sharyn (2001), Sulawesi's fifth gender, Inside Indonesia, April–June 2001.