„Kiss Mihály (énekes)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2017. április 13., 07:20-kori változata

Ez a szócikk az énekesszínészről szól. Hasonló címmel lásd még: Kiss Mihály (egyértelműsítő lap).

Kiss Mihály (Arad, 1857 – Gombospuszta, 1914. augusztus 11.) színész, színműíró, énekes (bariton).

Életútja

1874-ben lépett színpadra Krecsányi Ignácnál Szatmáron, majd 1876-ban Szegedi Mihálynál játszott Ungvárott. Ezután Miskolcra ment, ahol kóristaként működött. Egyszer a Giroflé-Giroflá című operettben a beteg baritonistát helyettesítette, sikerére való tekintettel igazgatója magánszereplővé léptette elő. Ezután kezdett karrierje felfelé ívelni. 1891. december 3-án Népszínház tagja lett, itt 1892. március 13-tól népszínműénekesként működött nagy sikerrel. Ezután újból Krecsányinál játszott. 1909. decemberében ünnepelte 30 éves jubileumát. Utolsó fellépése Temesvárt a Cigánybáró Zsupánjában volt, ezután gazdasági intézőként dolgozott. Az Országos Színészegyesület tanácsának is tagja volt. Neje Hegyesi Mari színésznő volt, akivel 1884 nyarán Csóka Sándor társulatával a Budai Színkörben működött. Később elváltak. Kiss Mihály három oktávra terjedő bariton hanggal rendelkezett, népszínműben és operettben egyaránt fellépett. Hős-, bonviván- és szerelmesszerepeket alakított. Partnere volt Blaha Lujzának és utóda Tamássy Józsefnek. Leánya Kiss Eszter filmszínésznő.

Fontosabb szerepei

Kancsukoff (Suppé: Fatinica)
Csillag Pál (Csepreghy F.: A piros bugyelláris)
Lefèbre (Sardou: Szókimondó asszonyság)

Fontosabb művei

Cifra Jancsi (1880)
Szikra Panna (1885, zenéje Konti Józseftől)
Az árva pipacs (1887)
Sugár Borcsa (1892)

Források

Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.

További információk

Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999.
Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986.
Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930.
Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
A magyar színművészet. Szerk. B. Virágh Géza. Bp., Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1900.

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 ==Életútja==
--ben lépett színpadra [[Krecsányi Ignác]]nál Szatmáron, majd 1876-ban [[Szegedi Mihály (színigazgató)|Szegedi Mihály]]nál játszott [[Ungvár]]ott. Ezután [[Miskolc]]ra ment, ahol kóristaként működött. Egyszer a Giroflé-Giroflá című operettben a beteg baritonistát helyettesítette, sikerére való tekintettel igazgatója magánszereplővé léptette elő. Ezután kezdett karrierje felfelé ívelni. 1891. december 3-án Népszínház tagja lett, itt 1892. március 13-tól népszínműénekesként működött nagy sikerrel. Ezután újból Krecsányinál játszott. 1909. decemberében ünnepelte 30 éves jubileumát. Utolsó fellépése [[Temesvár]]t a ''Cigánybáró'' Zsupánjában volt, ezután gazdasági intézőként dolgozott. Az Országos Színészegyesület tanácsának is tagja volt. Neje Hegyesi Mari színésznő volt, akivel 1884 nyarán [[Csóka Sándor]] társulatával a Budai Színkörben működött. Kiss Mihály három oktávra terjedő bariton hanggal rendelkezett, népszínműben és operettben egyaránt fellépett. Hős-, bonviván- és szerelmesszerepeket alakított. Partnere volt [[Blaha Lujza|Blaha Lujzának]] és utóda [[Tamássy József]]nek. Leánya Kiss Eszter filmszínésznő.
+-ben lépett színpadra [[Krecsányi Ignác]]nál Szatmáron, majd 1876-ban [[Szegedi Mihály (színigazgató)|Szegedi Mihály]]nál játszott [[Ungvár]]ott. Ezután [[Miskolc]]ra ment, ahol kóristaként működött. Egyszer a Giroflé-Giroflá című operettben a beteg baritonistát helyettesítette, sikerére való tekintettel igazgatója magánszereplővé léptette elő. Ezután kezdett karrierje felfelé ívelni. 1891. december 3-án Népszínház tagja lett, itt 1892. március 13-tól népszínműénekesként működött nagy sikerrel. Ezután újból Krecsányinál játszott. 1909. decemberében ünnepelte 30 éves jubileumát. Utolsó fellépése [[Temesvár]]t a ''Cigánybáró'' Zsupánjában volt, ezután gazdasági intézőként dolgozott. Az Országos Színészegyesület tanácsának is tagja volt. Neje [[Hegyesi Mari]] színésznő volt, akivel 1884 nyarán [[Csóka Sándor]] társulatával a Budai Színkörben működött. Később elváltak. Kiss Mihály három oktávra terjedő bariton hanggal rendelkezett, népszínműben és operettben egyaránt fellépett. Hős-, bonviván- és szerelmesszerepeket alakított. Partnere volt [[Blaha Lujza|Blaha Lujzának]] és utóda [[Tamássy József]]nek. Leánya Kiss Eszter filmszínésznő.
 ==Fontosabb szerepei==