„Toldy Ferenc Gimnázium” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
100. sor: | 100. sor: | ||
* [[Szász Mónika]] előadóművész |
* [[Szász Mónika]] előadóművész |
||
* [[Zalatnay Sarolta]] énekesnő |
* [[Zalatnay Sarolta]] énekesnő |
||
* [[Varga József |
* [[Varga József]] vegyészmérnök,1891-1956) |
||
== Irodalom == |
== Irodalom == |
A lap 2017. április 8., 08:04-kori változata
Toldy Ferenc Gimnázium | |
A Toldy Ferenc Gimnázium épülete | |
Alapítva | 1854 |
Névadó | Toldy Ferenc (ember) |
Hely | Magyarország, Budapest |
Korábbi nevei | Budai Császári és Királyi Felsőreáliskola |
Típus | gimnázium |
Oktatók száma | 46 (2014) |
Tanulólétszám | 404 (2014) |
Igazgató | Porogi András (történelem) |
OM-azonosító | 035220 |
Elérhetőség | |
Cím | 1015 Budapest, Toldy Ferenc u. 9 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 30′ 17″, k. h. 19° 02′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 17″, k. h. 19° 02′ 08″ | |
A Toldy Ferenc Gimnázium weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Toldy Ferenc Gimnázium témájú médiaállományokat. |
A Toldy Ferenc Gimnázium egy hatosztályos gimnázium Budapesten.
Története
Az iskolát 1854 decemberében Ferenc József császár alapította Budai Császári Királyi Főreáltanoda (röviden Budai Főreál) néven. A tanárok fizetését az állam, a működési költségeket és az épületet a budai tanács biztosította. Első igazgatójává Schenzl Guidó osztrák bencés szerzetest, a szomszédos Egyetemi Katolikus Főgimnázium tanárát nevezték ki. Az iskola kétemeletes neogót, sárga és vörös nyerstéglából készült épülete 1857 és 1859 között épült Petschnig János, a pesti reáliskola (a mai Eötvös József Gimnázium) rajztanárának tervei alapján a Donáti utca és a Neue Gasse (a mai Toldy Ferenc utca) között. Az iskola az 1860-as októberi diplomáig német, majd 1868-ig vegyesen magyar és német nyelven működött. 1876 óta érettségit is ad.
1920-ban vette fel a Főreál Toldy Ferenc nevét, akinek szülőháza a mai Toldy Ferenc utca túloldalán állt. 1934-től Toldy Ferenc Gimnázium, 1951 és 1954 között pedig Fürst Sándor Gimnázium volt – az 1954-es centenáriumi ünnepségsorozaton kapta vissza régi nevét. Az 1959/60-as tanévtől vált koedukálttá. Az első világháborúban elpusztult a 400-nál is több növényfajtának otthont adó botanikus kertje. A második világháborúban az ostrom alatt találatot kapott az épület, s az északi szárny teljesen kiégett. A könyvtár elpusztult; a mintegy tízezer kötetes állományból csak 660 darab maradt meg.
A Rákosi-korszakban és az 1956-os forradalom után számos tanár és diák szenvedett üldöztetést (köztük Antall József is, akit 1957-ben büntetésből helyeztek a Toldyba, 1959-ben pedig végleg eltávolítottak a tanári pályáról). A fordulat 1961-ben történt, amikor a ma már legendás hírű Pataki Gyula (Diri bácsi) került mintegy harminc évre az igazgatói székbe. Ez a három évtized a bizalom és az emberség időszaka, emberi és tanulmányi értelemben is a fellendülés kora a Toldyban. A jelenlegi igazgató, Porogi András, aki 1992 óta áll az iskola élén, Pataki Gyula szellemi örökösének vallja magát.
1970 óta működik a Toldy Teátrum (legismertebb rendezői dr. Zádor Andrásné és Eck Júlia), 1972-ben jelent meg először A Lap (szerkesztői közül számos újságíró, író került ki, például Kövesdi Péter, Tóthmátyás Tibor, Virághalmy Lea, Sperla Ervin). 1975-től a farsangi időszakban rendezi meg a gimnázium a Toldys Diáknapokat (TDN), színielőadással és szalagavató bállal (az érettségiző diákok ünnepi programját néhány éve november végén az iskola tornacsarnokában tartják). Kulcsár Jánosné tanárnő kezdeményezésére 2000 óta szervezik meg a Toldy Akadémiát. A História kör 2002 óta működik.
A Gimnázium hagyományai közé tartozott például a déli ágyúlövés ("déllövés" az 1940-es évek végéig), az oroszlános kilincs reggelenkénti kétszeri megfogása (1986-ig, amikor sajnos a kilincset ismeretlenek ellopták – azóta csak másolat van a kapun).
1994-től az iskola áttért a hatosztályos rendszerre, azaz a 7.-től a 12. évfolyamig képez diákokat. Évszázados hiányt pótol az új, rajz- és informatikateremmel is felszerelt tornacsarnok, amely 2003–2004-ben épült Földes László tervei szerint.
2007 szeptemberében az iskola Magyar Örökség díjat kapott.
Az intézmény épületei
- A gimnázium 1859-ben befejezett régebbi épületét, amelyben ma díszterem, tantermek, tanári szoba, tornaterem, könyvtár, menza és büfé működik. Petschnig János tervezte neogót stílusban.
- A 2004-ben befejezett tornacsarnokot - amelyben kettéosztható tornaterem mellett informatikaterem is van és a rajzóráknak otthont adó Csók István terem - Földes László tervezte.
Az iskola neves tanárai
- Antall József - miniszterelnök
- Babics Kálmán- geológiai és filozófiai író
- Brózik Károly - geográfus
- Csanádi Ferenc - az FTC labdarúgócsapatának edzője
- Cserey Adolf - botanikus
- Dávidházi Péter - irodalomtörténész
- Ezüst György - festőművész
- Hankiss János - irodalomtörténész, egyetemi tanár, közoktatási államtitkár
- Hankó Vilmos - kémikus, balneológus, az MTA tagja
Az iskola neves volt tanulói
- Aba-Novák Vilmos festőművész
- Aczél Endre újságíró
- Balázs Péter színművész
- Balázs Péter EU-biztos, külügyminiszter
- Csapó Gábor vízilabdázó olimpiai-, világ-, és Európa-bajnok
- Csók István festőművész
- Fekete-Győr András politikus, a Momentum Mozgalom elnöke
- Haumann Péter színművész
- Hauszmann Alajos építész
- Jeszenszky Géza politikus, külügyminiszter
- Kiss János sebészprofesszor
- Kövesdi Péter újságíró
- Lux Ádám színművész
- Mécs Károly színművész
- dr. Nagy Zsolt fogorvos, ifjúsági vívó világbajnok (1964)
- Németh László író
- Petri György költő
- Dr. Ribári Ottó sebészprofesszor
- Soltész Rezső zeneszerző, énekes
- Szász Mónika előadóművész
- Zalatnay Sarolta énekesnő
- Varga József vegyészmérnök,1891-1956)
Irodalom
- A Gimnázium történetéről: az 1964-65-ös, az 1966-67-es, az 1969-70-es, a 125 éves jubileumi (1979-es), az 1989-90-es és az 1993-94-es Évkönyvekben.
- Jánosi Béla: A budapesti II. kerületi állami reáliskola emlékkönyve. Az intézet fönnállásának félszázados évfordulója alkalmából. Bp., 1905.[1]
- Porogi András: Iskola Budán (In: Európai Utas 1995/2)
- Rainer M. János: Lemerülés vagy megkapaszkodás? Idősb és ifjabb Antall József az 1956 utáni években. In Rainer M. János - Standeisky Éva (szerk.): Évkönyv X. 2002. Magyarország a jelenkorban. 1956-os Intézet, Bp., 135-168.
- A Toldy Ferenc Gimnázium jubileumi évkönyve, 2004-2005 és 2005-2006. Szerk.: Makra Tamás.Toldy Ferenc Gimnázium, Bp., é. n.
- Buzinkay Géza: Iskola a lovagvárban. A budai Toldy Ferenc Gimnázium 150 éve. Toldy Ferenc Gimnázium, Bp., 2005.
- Rainer M. János: Jelentések hálójában. Antall József és az állambiztonság emberei, 1957-1989. 1956-os Intézet, Bp., 2008., 111-139., 171-189.