„Szent Mihály-székesegyház (Kijev)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{építés alatt}} |
{{építés alatt}} |
||
{{Templom infobox |
{{Templom infobox |
||
| név = Szent Mihály |
| név = Szent Mihály aranykupolás kolostor<br><small>Києво-Михайлівський Золотоверхий чоловічий монастир</small> |
||
| képaláírás = Az újjáépített kolostor székesegyháza és harangtornya, a Szent Mihály térről |
| képaláírás = Az újjáépített kolostor székesegyháza és harangtornya, a Szent Mihály térről |
||
| építése = 1108–1113 |
| építése = 1108–1113 |
||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
| bezárása = 1934–1936 (eredeti) |
| bezárása = 1934–1936 (eredeti) |
||
}} |
}} |
||
A '''Szent Mihály-székesegyház''' (teljes nevén '''Szent Mihály |
A '''Szent Mihály-székesegyház''' (teljes nevén '''Szent Mihály aranykupolás kolostor''', {{ukránul|Михайлівський золотоверхий монастир (Mihajlivszkij zolotoverhij monasztir)}}) működő [[kolostor]] [[Ukrajna]] fővárosában, [[Kijev]]ben. A [[Dnyeper]] jobb partján, a [[Szent Szófia-székesegyház]]tól északkeletre található, a város történelmi belvárosában. Tornyából a [[Pogyil]] üzleti negyedre nyílik kilátás. |
||
Eredetileg [[II. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem]] építtette a [[középkor]]ban,<ref name="Kyiv">{{harvnb|Malikenaite|2003|p=147.}}</ref><ref name="EoU">{{cite web|url=http://www.encyclopediaofukraine.com/display.asp?AddButton=pages\S\A\SaintMichaelsGolden6DomedMonastery.htm|title=Saint Michael's Golden-Domed Monastery|accessdate=2017-04-05|last=Pavlovsky|first=Viktor|author2=A. Zhukovsky |work=Encyclopedia of Ukraine}}</ref> a kolostor része maga a székesegyház, az 1713-ban épült [[János apostol|János evangélista]]-refektórium, az 1760-ban épült Gazdasági Kapu, és a harangtorony, melyet 1716 és 1719 közt építettek. Az épület külsejét a 18. században építették át [[ukrán barokk]] stílusban, a belső megőrizte [[Bizánci építészet|bizánci]] jellegét.<ref name="Hewryk-15">{{harvnb|Hewryk|1982|p=15.}}</ref> Az eredeti székesegyházat az 1930-as években a [[Szovjetunió]] hatóságai lerombolták, de Ukrajna 1991-es függetlenedése után újjáépítették, 1999 óta ismét látogatható. |
Eredetileg [[II. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem]] építtette a [[középkor]]ban,<ref name="Kyiv">{{harvnb|Malikenaite|2003|p=147.}}</ref><ref name="EoU">{{cite web|url=http://www.encyclopediaofukraine.com/display.asp?AddButton=pages\S\A\SaintMichaelsGolden6DomedMonastery.htm|title=Saint Michael's Golden-Domed Monastery|accessdate=2017-04-05|last=Pavlovsky|first=Viktor|author2=A. Zhukovsky |work=Encyclopedia of Ukraine}}</ref> a kolostor része maga a székesegyház, az 1713-ban épült [[János apostol|János evangélista]]-refektórium, az 1760-ban épült Gazdasági Kapu, és a harangtorony, melyet 1716 és 1719 közt építettek. Az épület külsejét a 18. században építették át [[ukrán barokk]] stílusban, a belső megőrizte [[Bizánci építészet|bizánci]] jellegét.<ref name="Hewryk-15">{{harvnb|Hewryk|1982|p=15.}}</ref> Az eredeti székesegyházat az 1930-as években a [[Szovjetunió]] hatóságai lerombolták, de Ukrajna 1991-es függetlenedése után újjáépítették, 1999 óta ismét látogatható. |
||
A lap 2017. április 5., 22:38-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
| Szent Mihály aranykupolás kolostor Києво-Михайлівський Золотоверхий чоловічий монастир | |
.jpg) | |
| Vallás | ortodox keresztény |
| Egyházmegye |
|
| Építési adatok | |
| Építése | 1108–1113 |
| Rekonstrukciók évei | 1999 |
| Bezárása | 1934–1936 (eredeti) |
| Stílus | ukrán barokk |
| Tervezője | Ivan Hrihorovics-Barszkij |
| Építtetője | II. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem |
| Elérhetőség | |
| Település | Kijev |
| Hely | Trjohszvjatitelszka utca, Kijev |
| Elhelyezkedése | |
 Szent Mihály aranykupolás kolostor
Києво-Михайлівський Золотоверхий чоловічий монастир Pozíció Ukrajna térképén
| |
 é. sz. 50° 27′ 20″, k. h. 30° 31′ 22″Koordináták: é. sz. 50° 27′ 20″, k. h. 30° 31′ 22″ | |
 | |
| A Szent Mihály aranykupolás kolostor Києво-Михайлівський Золотоверхий чоловічий монастир weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Mihály aranykupolás kolostor Києво-Михайлівський Золотоверхий чоловічий монастир témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szent Mihály-székesegyház (teljes nevén Szent Mihály aranykupolás kolostor, ukránul: Михайлівський золотоверхий монастир (Mihajlivszkij zolotoverhij monasztir)) működő kolostor Ukrajna fővárosában, Kijevben. A Dnyeper jobb partján, a Szent Szófia-székesegyháztól északkeletre található, a város történelmi belvárosában. Tornyából a Pogyil üzleti negyedre nyílik kilátás.
Eredetileg II. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem építtette a középkorban,[1][2] a kolostor része maga a székesegyház, az 1713-ban épült János evangélista-refektórium, az 1760-ban épült Gazdasági Kapu, és a harangtorony, melyet 1716 és 1719 közt építettek. Az épület külsejét a 18. században építették át ukrán barokk stílusban, a belső megőrizte bizánci jellegét.[3] Az eredeti székesegyházat az 1930-as években a Szovjetunió hatóságai lerombolták, de Ukrajna 1991-es függetlenedése után újjáépítették, 1999 óta ismét látogatható.
Története
A 19. századig
Több kutató úgy véli, először I. Izjaszláv kijevi nagyfejedelem, akinek keresztény neve Demeter volt, építette meg a Szent Demeter-székesegyházat és kolostort Kijev belvárosában, a Szent Szódia*székesegyház közelében, az 1050-es években.[1][2] Fél századdal később fia, II. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem kezdett a kolostortemplom építéséhez (1108–1113), melyet védőszentjének, Mihály arkangyalnak szentelt. Az építés egyik oka a nomád kunok legyőzése lehetett, Mihály a harcosok és győzelmek patrónusa is volt. 1906-ban középkori ezüst-és aranyékszereket találtak a Trjohszvjatitelszka (Szentháromság) utcán, amelyről a székesegyház nyílik. Az aranyat ma a New Yorki Metropolitan Művészeti Múzeumban, az ezüstöt és két öntvényt a pedig a londoni British Museumban őrzik. A készlet keletkezési idejét a 11. vagy a 12. századra becslik, valószínűleg a tatárjárás és Kijev 1240-es eleste idején rejtették el.[4][5]
A kolostor Szvjatopolk családjának családi kolostorának volt tekinthető, itt vannak többen is eltemetve. (Riválisa, Vlagyimir Monomah a Vidubickij-kolostort támogatta.) A székesegyház kupolája feltehetően az első aranyozott volt, amit a Kijevi Ruszban emeltek,[6] innen kaphatta az „aranykupolás” vagy „aranytetős” jelzőt, melyet később gyakran használtak.
Az 1240-es tatárjárás során a kolostor valószínűéleg súlyosan megrongálódott. A tatások feldúlták a székesegyházat, eltávolították az aranylemezeket.[7] Az elkövetkezendő két évszázadból nincs írásos adat róla. A következő adat 1496-ból származik, ekkor már Szent Mihály-kolostorként említik. (A történészek között sincs konszenzus, hogy ugyanarról az épületről van-e szó.) A 16. század során többször is restaurálták és bővítették, Ukrajna legnépszerűbb és leggazdagabb kolostorai közé lépett.[2][6] 1620-ban Jov Boreckij ide tette át a kijevi metropolita székhelyét, 1633-tól Iszaja Kopinszkij volt a kolostor felügyelője. Boreckij és Kopinszkij is itt lett eltemetve.
A kolostor a hetmanok és más jótevők védelmét élvezte az évek során. A zarándokokat főleg Szent Borbála 1108-ban Konstantinápolyból ide szállított ereklyéi voltak, melyeket II. Szvjatopolk felesége kérésére hoztak a templomba, és Ivan Mazepa hetman által adományozott ezüst ereklyetartóban kaptak helyet.[8][9] A 17. század végétől minden kedden, a liturgia előtt Szent Borbálát dicsérő énekek hangzottak fel.Makarov 2002, p. 558 Habár a 18. század végén a legtöbb kolostort szekularizáltak, itt még a 19. és 20. században is lakott akár 240 szerzetes. 1800 után Csernyigov püspöke lakott itt. Kántoriskola is volt itt, számos jelentős zeneszerző, mint Kirilo Sztecenko vagy Jakiv Jacinevics is itt tanult vagy tanított.
1870-ben nagyjából 100 ezer zarándok tette tiszteletét a kolostorban.[9] Az 1917-es oroszországi forradalmak előtt gyűrűket is készítettek és áldottak meg a kolostorban, ezek az úgynevezett Szent Barbara-gyűrűk igen népszerűek voltak a kijeviek körében. Szerencsehozóként tekintettek rájuk, sokak szerint védtek a súlyos betegségektől és a hirtelen haláltól is.[9] Ezek arra a tényre épültek, hogy az 1710-es és az 1770-es bubópestis és a 19. századi kolerajárványok nem érintették a kolostort.
A székesegyház és a harangtorony lerombolása
Az 1930-as évek első felében több szovjet publikáció kérdőjelezte meg a székesegyház korának tényeit. A cikkek kiemelték, hogy a középkori épület több komoly rekonstrukciót átélt, az eredeti bizánci stílusú épületből kevés maradt. Egy terv a kolostor lebontását, és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság új adminisztratív központjának kialakítását (ez addig Harkovban volt) javasolta. Lerombolása előtt (1934. június 8. – július 9.) két kutató, T.M. Movcsanivszkij és K. Honcsarev, a nagy tisztogatás után újjászervezett Ukrán Tudományos Akadémia Anyagi Kultúra Intézete képviseletében, érkezett az épületet tanulmányozni. Kutatásuk eredménye az volt, hogy a székesegyházat nem a 12. században építették át ukrán barokk stílusúvá, mint ahogy azt eredetileg gondolták, ezért nem képvisel történelmi és művészeti értéket. Ez egybehangzott a hatóságok terveivel, a helyi történészek, régészek és építészek meg is egyeztek hamarosan az épület lebontásáról. Csak Mikola Omeljanovics Makarenko professzor állt ellen, ezért börtönbe vetették, ott is halt meg. Ma emlékmű áll tiszteletére a székesegyház falaival.
1934. június 26-án megkezdődött a 12. századi bizánci mozaikok eltávolítása. A leningrádi Szépművészeti Akadémia Mozaik Osztálya végezte el ezt a tevékenységet. A specialistákat sürgette a határidő, így nem tudták a teljes feladatot elvégezni.[3] Az óvatosság ellenére az eltávolított mozaikokat többé nem lehet teljesen autentikusan újjáépíteni.[10]
A fennmaradó, nagyjából 45 négyzetméteres mozaikfelületet elosztották az Ermitázs, az Állami Tretyjakov Galéria és az Orosz Múzeum között.[11] A többi megmaradó mozaikot a Szent Szófia-székesegyház második emeletén állították ki, nem látogatható. A Kijevben maradt elemeket a második világháború során a nácik Németországba szállították, majd az Amerikai Egyesült Államok közvetítésével jutottak vissza.
1935. tavaszán a kupola aranydíszeit is eltávolították. Az ezüst királyi kapukat, Mazepa ereklyetartóit (melyek két pudot nyomtak) és más értékes tárgyakat külföldre értékesítettek, vagy egyszerűen megsemmisítettek.[10] Hriorji mester ötrétegű ikonosztázát a Szent Szófia-székesegyházba szállították, majd később megsemmisítették. Szent Borbála ereklyéit a Cerkva-templomba, majd annak lerombolása után, 1961-ben a Szent Vlagyimir-székesegyházba vitték.
Jegyzetek
- ↑ a b Malikenaite 2003, p. 147.
- ↑ a b c Pavlovsky, Viktor: Saint Michael's Golden-Domed Monastery. Encyclopedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2017. április 5.)
- ↑ a b Hewryk 1982, p. 15.
- ↑ Metropolitan Múzeum kiállítási anyaga. Metropolitan Művészeti Múzeum. (Hozzáférés: 2017. április 5.)
- ↑ A British Museum kiállíátsi anyaga. British Museum. (Hozzáférés: 2017. április 5.)
- ↑ a b Zlatoverhij Mihajlovszkij monasztir (orosz nyelven). Brockhaus and Efron Encyclopedic Dictionary. (Hozzáférés: 2017. április 5.)
- ↑ Chobit 2005, p. 147.
- ↑ Chervonozhka, Valentyna: Hram vidajuscsihszja tvorenij (orosz, ukrán nyelven). Dzerkalo tizsnya, 2006. szeptember 2. [2009. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 5.)
- ↑ a b c Makarov 2002, p. 558.
- ↑ a b Hewryk 1982, p. 16.
- ↑ The Transfer to the Ukraine of Fragments of Frescoes from Kiev's Mikhailovo-Zlatoverkh Monastery. The State Hermitage Museum. [2004. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 5.)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a St. Michael's Golden-Domed Monastery című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- Kijev, Szent Mihály Arany-kolostor (orosz nyelven). Az Ortodox Építészet Népkatalógusa. sobory.ru
- Szent Mihály Arany-kolostor (ukrán nyelven). Wiki-Encyclopedia Kijev
