„1973-as olajválság” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Vander (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
25. sor: 25. sor:


== Kapcsolódó szócikkek ==
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[A 2014–2016-os olajárválság]]
* [[2014–2016-os olajárválság]]


{{Hidegháború}}
{{Hidegháború}}

A lap 2017. április 3., 13:50-kori változata

Az olaj árának alakulása dollárban 1861 és 2006 között
  névleges
  valódi (2006-os árfolyamon)

Az 1973-as olajválság vagy olajárrobbanás 1973. október 17-én kezdődő olajáremelkedés volt, ami jelentősen átértékeltette a fejlett világ üzemanyag ellátásához való viszonyát, valamint a kommunista országok eladósítását vonta maga után, mellyel a keleti blokk összeroppanásához vezető folyamatok elkezdődtek.

Története

Az OPEC arab tagjait magába foglaló OAPEC (az Arab Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezete) az akkor zajló jom kippuri háború hatására bejelentette, hogy felfüggeszti az olajexportot azokba az országokba, amelyek a háborúban Izraelt támogatják Szíriával és Egyiptommal szemben. Az olajembargó az Amerikai Egyesült Államokat és nyugat-európai szövetségeseit, valamint Japánt érintette. A kitermelt nyers kőolaj hordónkénti árát rövid időn belül közel négyszeresére emelték (lásd az ábrát).[1] A második olajválság 1979-ben következett be.

Az 1973-as olajválságnak számos nemzetközi hatása volt, az egyik legjelentősebb az addigi szovjet tömbbe tartozó kommunista országokra gyakorolt eladósítása, mivel ezen országok korszerűtlen, nagy energiaigényű nehézipara nagy mennyiségű nyersanyagot igényelt, ami a kőolaj árának robbanásával hirtelen nagyon megdrágult, ez pedig hitelfelvételekbe és hosszútávú eladósodásba sodorta ezeket az országokat a rugalmasabb és a piacgazdaság szabályai szerint működő „tőkés”, avagy kapitalista nyugati országokkal szemben, hisz ideológiai alapjaik szerint képtelenek voltak a fejlődésre, míg a kapitalista gazdaságok a helyzethez való alkalmazkodással és versenyképes hátterükkel képesek voltak az olajválság hatásait átvészelni. Magyarországon, mint akkori államszocialista országban is ugyanez a folyamat játszódott le: az olajválság miatti áremelkedést az akkori magyar vezetők nem akarták meghozni, ezért – hogy tartani tudják az életszínvonalat – külföldi hiteleket vettek föl, melyek súlyosan növelték az államadósságot és hosszútávon ellehetetlenítették az ország gazdasági működését, így közvetve az olajválság volt az egyik fő oka a Szovjetunió összeomlásának és ezáltal a magyarországi rendszerváltozásnak is.

Jegyzetek

Források

További információk

Commons:Category:Gas shortage of 1973
A Wikimédia Commons tartalmaz 1973-as olajválság témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek