„Rumpód” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
új lap |
|||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
==Története== |
==Története== |
||
A falu ősi település, egyesek szerint azonos a [[860]]-ban említett ''Kumpelsdorf''fal. A Németújváriak, majd az Erdődyek birtoka. |
A falu ősi település, egyesek szerint azonos a [[860]]-ban említett ''Kumpelsdorf''fal. A Németújváriak, majd az Erdődyek birtoka. |
||
[[1532]]-ben a török ezt is elpusztította, utána horvátokat és [[Fiume]] környéki olaszokat telepítettek ide. [[1563]]-ban még kápolna állt itt, melyet [[1693]]-ban bővítettek, majd [[1772]]-ben átépítettek és toronnyal bővítettek. A templomot Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelték fel. [[1910]]-ben 241, többségben horvát lakosa volt, jelentős német és cigány kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Kőszegi |
[[1532]]-ben a török ezt is elpusztította, utána horvátokat és [[Fiume]] környéki olaszokat telepítettek ide. [[1563]]-ban még kápolna állt itt, melyet [[1693]]-ban bővítettek, majd [[1772]]-ben átépítettek és toronnyal bővítettek. A templomot Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelték fel. [[1910]]-ben 241, többségben horvát lakosa volt, jelentős német és cigány kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Kőszegi járás]]ához tartozott. Ma a községnek mintegy 100 lakosa van. |
||
[[Kategória: Ausztria települései]] |
[[Kategória: Ausztria települései]] |
||
A lap 2005. július 18., 01:00-kori változata
Rumpód (németül Rumpersdorf, horvátul Rupisce): falu a mai Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.
Fekvése
Felsőőrtől 13 km-re északkeletre fekszik.
Története
A falu ősi település, egyesek szerint azonos a 860-ban említett Kumpelsdorffal. A Németújváriak, majd az Erdődyek birtoka. 1532-ben a török ezt is elpusztította, utána horvátokat és Fiume környéki olaszokat telepítettek ide. 1563-ban még kápolna állt itt, melyet 1693-ban bővítettek, majd 1772-ben átépítettek és toronnyal bővítettek. A templomot Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelték fel. 1910-ben 241, többségben horvát lakosa volt, jelentős német és cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. Ma a községnek mintegy 100 lakosa van.