„Elkövető” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
összevonva a tettes szócikkel
sablon jav
1. sor: 1. sor:
{{Büntetőjog általános rész}}
{{Büntetőjog általános rész}}
{{országcentrikus/hu}}
{{országspecifikus/hu}}
Az '''elkövető''' egyes személyekre alkalmazott [[büntetőjog]]i illetve kriminológiai gyűjtőfogalom. értelmében elkövetők
Az '''elkövető''' egyes személyekre alkalmazott [[büntetőjog]]i illetve kriminológiai gyűjtőfogalom. értelmében elkövetők
# a [[tettes]] és a [[társtettes]] (tettesek),
# a [[tettes]] és a [[társtettes]] (tettesek),

A lap 2017. március 28., 16:23-kori változata

Az elkövető egyes személyekre alkalmazott büntetőjogi illetve kriminológiai gyűjtőfogalom. értelmében elkövetők

  1. a tettes és a társtettes (tettesek),
  2. felbujtó és a bűnsegéd (részesek).

A tettesek fogalma

A tettes a büntetőjogban és a kriminológiában az a személy, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja.[1] A tettes az elkövetők egyik kategóriája. Amikor a Büntető Törvénykönyv tettesekről rendelkezik, e fogalom alatt a (szűkebb értelemben vett) tettes' mellett a társtettest is érti. Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.[2] A részesek viszont a tettesek fogalmán kívül esnek.

Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg.[3]

A részesek fogalma

  • Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. (14. § (1))
  • Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt.((14. § (2))
  • A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.((14. § (3)

Forrás, jegyzetek

  • 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
  1. 2012. évi C. törvény 13. § (1)) bek.
  2. 2012. évi C. törvény 13. § (3)) bek.
  3. 2012. évi C. törvény 13. § (2)) bek.