„Elemi cella” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Kapcsolódó szócikkek: kékítés |
|||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
{{Bővebben|Bravais-rács}} |
{{Bővebben|Bravais-rács}} |
||
1850-ben [[Auguste Bravais]] kísérletei nyomán igazolta, hogy minden háromdimenziós kristály szerkezete megadható 14-féle elemi cella egyikével. Ezen rácsok nem feltétlenül primitív rácsok, ugyanis praktikus olyan elemi cellát választani, mely a rács egészének szimmetriáját mutatja. |
1850-ben [[Auguste Bravais]] kísérletei nyomán igazolta, hogy minden háromdimenziós kristály szerkezete megadható 14-féle elemi cella egyikével. Ezen rácsok nem feltétlenül primitív rácsok, ugyanis praktikus olyan elemi cellát választani, mely a rács egészének szimmetriáját mutatja. A háromdimenziós Bravais-rácsok 7 fő típusa: |
||
A háromdimenziós Bravais-rácsok 7 fő típusa: |
|||
* köbös |
* köbös |
||
* tetragonális |
* tetragonális |
||
| 14. sor: | 13. sor: | ||
* triklin |
* triklin |
||
== Primitív cella == |
== Primitív cella == |
||
[[Fájl:FCC primative-cubic cells.svg|bélyegkép|285x285px|A lapcentrált köbös rács primitív cellája (fekete) illetve köbös Bravais-rácsbeli elemi cellája (piros) közti geometriai összefüggés]]Pontosan egy rácsponttal rendelkezik a ''primitív cella'', amely a lehetséges legkisebb elemi cella és csak a csúcsain tartalmaz rácspontokat. Ha egy cella csúcspontjában egy rácspont található, amely így egy másik cellának is részét képezi, akkor ezt 1/2-nek számoljuk. Primitív elemi cella például a [[Wigner–Seitz-cella]] is, amely olyan pontokból áll, amelyek mindegyike egy kiválasztott rácsponthoz közelebb fekszik, mint bármely más rácsponthoz. |
[[Fájl:FCC primative-cubic cells.svg|bélyegkép|285x285px|A lapcentrált köbös rács primitív cellája (fekete) illetve köbös Bravais-rácsbeli elemi cellája (piros) közti geometriai összefüggés]]{{Bővebben|Primitív cella}} |
||
Pontosan egy rácsponttal rendelkezik a ''primitív cella'', amely a lehetséges legkisebb elemi cella és csak a csúcsain tartalmaz rácspontokat. Ha egy cella csúcspontjában egy rácspont található, amely így egy másik cellának is részét képezi, akkor ezt 1/2-nek számoljuk. Primitív elemi cella például a [[Wigner–Seitz-cella]] is, amely olyan pontokból áll, amelyek mindegyike egy kiválasztott rácsponthoz közelebb fekszik, mint bármely más rácsponthoz. |
|||
== Források == |
== Források == |
||
A lap 2017. március 27., 16:20-kori változata
A kristálytanban és a szilárdtestfizikában elemi cellának nevezik egy kristályrács-szerkezet egy elemét, amely rendelkezik a rács egészének szimmetriaviszonyaival, és amelyből megfelelő transzlációs műveletekkel az egész rács felépíthető. Azon elemi cellát, melynek térfogata minimális, primitív cellának nevezik.
Bravais-féle elemi cellák
1850-ben Auguste Bravais kísérletei nyomán igazolta, hogy minden háromdimenziós kristály szerkezete megadható 14-féle elemi cella egyikével. Ezen rácsok nem feltétlenül primitív rácsok, ugyanis praktikus olyan elemi cellát választani, mely a rács egészének szimmetriáját mutatja. A háromdimenziós Bravais-rácsok 7 fő típusa:
- köbös
- tetragonális
- monoklin
- ortorombos
- romboéderes
- hexgonális
- triklin
Primitív cella
Pontosan egy rácsponttal rendelkezik a primitív cella, amely a lehetséges legkisebb elemi cella és csak a csúcsain tartalmaz rácspontokat. Ha egy cella csúcspontjában egy rácspont található, amely így egy másik cellának is részét képezi, akkor ezt 1/2-nek számoljuk. Primitív elemi cella például a Wigner–Seitz-cella is, amely olyan pontokból áll, amelyek mindegyike egy kiválasztott rácsponthoz közelebb fekszik, mint bármely más rácsponthoz.
Források
- Sólyom Jenő: A modern szilárdtest-fizika alapjai I: Szerkezet és dinamika. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 2009. ISBN 9789632840970
- Charles Kittel: Bevezetés a szilárdtest-fizikába. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1981.