„Kovács András (filmrendező)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Filmjei: javítás
30. sor: 30. sor:


== Életpályája ==
== Életpályája ==
Pszichológiát, szociológiát és esztétikát tanult [[Kolozsvár]]ott, a [[Bolyai Tudományegyetem|Bolyai Egyetemen]], majd [[Budapest]]en a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Egyetem]]en. [[1946]]-ban a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színház- és Filmművészeti Főiskola]] rendezői szakán folytatta tanulmányait, [[1950]]-ben diplomázott. A [[Mafilm]]hoz került [[1950]]-ben, ahol egy éven át dramaturg, majd 1951-től 1957-ig a dramaturgiai osztály vezetője volt. 1952 és 1954 között filmrendezést tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1957-ben lemondott vezetői tisztségéről, s dramaturg és rendezőasszisztensi munkákat végzett. Első játékfilmjét [[1960]]-ban rendezte ''Zápor'' címmel. Ismertté az 1964-ben készült ''Nehéz emberek'' című filmjével vált. Elnyerte a filmkritikusok díját, s az első magyar filmszemlén is díjazták. 1966-ban készítette el a [[Cseres Tibor]] regényéből készült [[Hideg napok]] című filmjét, amely az [[1942]]-es [[Újvidéki vérengzés (1942)|újvidéki vérengzést]] dolgozta fel. A film [[Karlovy Vary]]ban a Filmfesztivál fődíját kapta. [[1981]]-től [[1986]]-ig a Filmművészeti Szövetség elnöke volt. 1985-ben készítette el kétrészes filmjét [[Andrássy Katinka|Andrássy Katinkáról]], [[Károlyi Mihály (miniszterelnök)|Károlyi Mihály]] feleségéről ''[[A vörös grófnő (film)|A vörös grófnő]]'' címmel. 1988-ban alelnök lett a ''Károlyi Mihály Társaság''ban. A [[Magyar Televízió]] Közalapítvány kuratóriumának elnöke volt 1996 és 1998 között. [[2004]]-től a Magyar Mozgókép Mestere. Fia, [[Kovács András Bálint]] filmesztéta, az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] tanszékvezetője, lánya Kovács Eszter vágó.
Pszichológiát, szociológiát és esztétikát tanult [[Kolozsvár]]ott, a [[Bolyai Tudományegyetem|Bolyai Egyetemen]], majd [[Budapest]]en a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Egyetem]]en. [[1946]]-ban a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színház- és Filmművészeti Főiskola]] rendezői szakán folytatta tanulmányait, [[1950]]-ben diplomázott. A [[Mafilm]]hoz került [[1950]]-ben, ahol egy éven át dramaturg, majd 1951-től 1957-ig a dramaturgiai osztály vezetője volt. 1952 és 1954 között filmrendezést tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1957-ben lemondott vezetői tisztségéről, s dramaturg és rendezőasszisztensi munkákat végzett. Első játékfilmjét [[1960]]-ban rendezte ''Zápor'' címmel. Ismertté az 1964-ben készült ''Nehéz emberek'' című filmjével vált. Elnyerte a filmkritikusok díját, s az első magyar filmszemlén is díjazták. 1966-ban készítette el a [[Cseres Tibor]] regényéből készült [[Hideg napok]] című filmjét, amely az [[1942]]-es [[Újvidéki vérengzés (1942)|újvidéki vérengzést]] dolgozta fel. A film [[Karlovy Vary]]ban a Filmfesztivál fődíját kapta. [[1981]]-től [[1986]]-ig a Filmművészeti Szövetség elnöke volt. 1985-ben készítette el kétrészes filmjét [[Andrássy Katinka|Andrássy Katinkáról]], [[Károlyi Mihály (miniszterelnök)|Károlyi Mihály]] feleségéről ''[[A vörös grófnő (film)|A vörös grófnő]]'' címmel. 1988-ban alelnök lett a ''Károlyi Mihály Társaság''ban. A [[Magyar Televízió]] Közalapítvány kuratóriumának elnöke volt 1996 és 1998 között. [[2004]]-től a Magyar Mozgókép Mestere. Fia, [[Kovács András Bálint]] filmesztéta, az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] tanszékvezetője, lánya Kovács Eszter vágó<ref>[http://www.ekmk.hu/lexikon/talalatok3.php?beture=KOV%C3%81CS%20Andr%C3%A1s Veszprém megyei kortárs lexikon]</ref>.


== Filmjei ==
== Filmjei ==

A lap 2017. március 26., 20:57-kori változata

 A lap olyan személyről szól, aki nemrég hunyt el. A halálesettel kapcsolatos információk egyelőre hiányosak, ellentmondásosak lehetnek, pontosításra szorulhatnak.
Kovács András
Született1925. június 20.
Kide
Elhunyt2017. március 11.[1] (91 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
GyermekeiKovács András Bálint
Foglalkozásafilmrendező
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1950, rendezés)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (25-7-10)[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács András témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a filmrendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Kovács András (egyértelműsítő lap).

Kovács András (Kide, 1925. június 20. – 2017. március 11.[4]) Kossuth-díjas és kétszeres Balázs Béla-díjas magyar filmrendező.

Életpályája

Pszichológiát, szociológiát és esztétikát tanult Kolozsvárott, a Bolyai Egyetemen, majd Budapesten a Pázmány Péter Egyetemen. 1946-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán folytatta tanulmányait, 1950-ben diplomázott. A Mafilmhoz került 1950-ben, ahol egy éven át dramaturg, majd 1951-től 1957-ig a dramaturgiai osztály vezetője volt. 1952 és 1954 között filmrendezést tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1957-ben lemondott vezetői tisztségéről, s dramaturg és rendezőasszisztensi munkákat végzett. Első játékfilmjét 1960-ban rendezte Zápor címmel. Ismertté az 1964-ben készült Nehéz emberek című filmjével vált. Elnyerte a filmkritikusok díját, s az első magyar filmszemlén is díjazták. 1966-ban készítette el a Cseres Tibor regényéből készült Hideg napok című filmjét, amely az 1942-es újvidéki vérengzést dolgozta fel. A film Karlovy Varyban a Filmfesztivál fődíját kapta. 1981-től 1986-ig a Filmművészeti Szövetség elnöke volt. 1985-ben készítette el kétrészes filmjét Andrássy Katinkáról, Károlyi Mihály feleségéről A vörös grófnő címmel. 1988-ban alelnök lett a Károlyi Mihály Társaságban. A Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöke volt 1996 és 1998 között. 2004-től a Magyar Mozgókép Mestere. Fia, Kovács András Bálint filmesztéta, az ELTE tanszékvezetője, lánya Kovács Eszter vágó[5].

Filmjei

Játékfilmek

  • Zápor (1960)
  • Pesti háztetők (1960)
  • Isten őszi csillaga (1962)
  • Stalagház (1965)
  • Ma vagy holnap (1965)
  • Két arckép (1965)
  • Hideg napok (1966)
  • Falak (1968)
  • Staféta (1971)
  • A magyar ugaron (1973)
  • Kié a művészet (1975)
  • Bekötött szemmel (1975)
  • Labirintus (1976)
  • A ménesgazda (1978)
  • Októberi vasárnap (1979)
  • Ideiglenes paradicsom (1981)
  • Szeretők (1984)
  • A vörös grófnő I-II. (1985)
  • Valahol Magyarországon (1987)
  • Az álommenedzser (1994)

Tévéfilmek

  • Találkozás Lukács Györggyel (1972)
  • Együtt Károlyi Mihállyal (1973)
  • Menekülés Magyarországra (1981)
  • Weingut Őry TV (1993)
  • Benkő Samu (1994-portréfilm)
  • Szülőföldem (1994)
  • Üzenet egykori iskolámba (1996)
  • Két szólamban (2000)
  • A Kallós-gyűjtemény (2001)
  • Film egy regényről (2002)
  • Polixéna és John (2007)

Dokumentumfilmek

  • Nehéz emberek (1964)
  • Extázis 7-től 10-ig (1969)
  • Örökösök (1970)
  • Szülőföldem, Pápa (1994)
  • Volt egyszer egy egyetem (1995)
  • A nehéz emberek ma (1996)
  • Egy nehéz ember Kaliforniában (1996)
  • Reggeltől hajnalig Válaszúton (2001)
  • Egy borértő ember (2004)

Díjai

Jegyzetek

  1. ↑ Sarkadi Zsolt: Meghalt Kovács András (HTML). 444.hu, 2017. március 11. (Hozzáférés: 2017. március 11.)
  2. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  3. ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. szeptember 26.
  4. ↑ MTI: Elhunyt Kovács András filmrendező (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2017. március 11. [2017. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 11.)
  5. ↑ Veszprém megyei kortárs lexikon

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kovács_András_(filmrendező)&oldid=18587693”