„Thallóczy Lajos” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
| kép = Thalloczy Lajos.jpg}} |
| kép = Thalloczy Lajos.jpg}} |
||
'''Thallóczy Lajos''' (született: ''Strommer Lajos'', [[ |
'''Thallóczy Lajos''' (született: ''Strommer Lajos'', [[Kassa]], [[1857]]. [[december 8.]] – [[Herceghalom]], [[1916]]. [[december 1.]]) [[Magyarország|magyar]] [[történettudomány|történész]], a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja, [[1913]]-tól [[1916]]-ig a [[Magyar Történelmi Társulat]] elnöke, politikus. |
||
==Életpályája== |
== Életpályája == |
||
⚫ | Nevét 1877-ben változtatta meg Strommerről Thallóczyra. Tanulmányait 1857 és 1879 között a budapesti egyetemen folytatta, ahol középiskolai tanári és bölcsészdoktori címet szerzett. 1879-ben magyar gazdaságtörténetből magántanári képesítést szerzett. Rövid ideig a [[Magyar Nemzeti Múzeum]], [[1879]]-től a [[Magyar Országos Levéltár]] tisztviselője volt. [[1874]]-[[1884]] közt a [[Századok (folyóirat)|Századok]], [[1876]]-[[1880]] közt az [[Archeológiai Értesítő]] segédszerkesztője, majd 1877-1878-ban a [[Magyar Gyorsíró]] szerkesztője. |
||
Nevét 1877-ben változtatta meg Strommerről Thallóczyra. |
|||
⚫ | Tanulmányait 1857 és 1879 között a budapesti egyetemen folytatta, ahol középiskolai tanári és bölcsészdoktori címet szerzett. 1879-ben magyar gazdaságtörténetből magántanári képesítést szerzett. Rövid ideig a [[Magyar Nemzeti Múzeum]], [[1879]]-től a [[Magyar Országos Levéltár]] tisztviselője volt. [[1874]]-[[1884]] közt a [[Századok (folyóirat)|Századok]], [[1876]]-[[1880]] közt az [[Archeológiai Értesítő]] segédszerkesztője, majd 1877-1878-ban a [[Magyar Gyorsíró]] szerkesztője. |
||
[[Fájl:Thallóczy Lajos emléktábla, Herceghalom.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|A [[Herceghalom|Herceghalmi]] vasútállomás várótermében levő emléktáblája.]] |
[[Fájl:Thallóczy Lajos emléktábla, Herceghalom.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|A [[Herceghalom|Herceghalmi]] vasútállomás várótermében levő emléktáblája.]] |
A lap 2017. március 23., 11:00-kori változata
Thallóczy Lajos | |
Fájl:Thalloczy Lajos.jpg | |
Született | Strommer Lajos 1857. december 8.[1][2] Kassa |
Elhunyt | 1916. december 1. (58 évesen) Herceghalom |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | történész |
Halál oka | vonatgázolás |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (10/1-1-14) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Thallóczy Lajos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Thallóczy Lajos (született: Strommer Lajos, Kassa, 1857. december 8. – Herceghalom, 1916. december 1.) magyar történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1913-tól 1916-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke, politikus.
Életpályája
Nevét 1877-ben változtatta meg Strommerről Thallóczyra. Tanulmányait 1857 és 1879 között a budapesti egyetemen folytatta, ahol középiskolai tanári és bölcsészdoktori címet szerzett. 1879-ben magyar gazdaságtörténetből magántanári képesítést szerzett. Rövid ideig a Magyar Nemzeti Múzeum, 1879-től a Magyar Országos Levéltár tisztviselője volt. 1874-1884 közt a Századok, 1876-1880 közt az Archeológiai Értesítő segédszerkesztője, majd 1877-1878-ban a Magyar Gyorsíró szerkesztője.
1883-tól az MTA levelező, 1895-től rendes tagja, 1913-tól a Magyar Történelmi Társulat elnöke; a magyar Balkán-kutatás megalapozója volt.
1885-től a közös Pénzügyminisztériumhoz tartozó bécsi udvari kamarai levéltár igazgatója, a Theresianumban a magyar történet és közjog, a Konzuli Akadémián a magyar közjog tanára volt. 1908-tól osztályfőnök a közös Pénzügyminisztériumban. 1912-től valóságos belső titkos tanácsos, 1916-tól a megszállt Szerbia polgári kormányzója lett. 1916. december 1-én Ferenc József temetéséről hazajövet Magyarország történelmének legsúlyosabb vasúti szerencsétlenségének áldozata lett.
Művei
- Blagay család oklevéltára (1897, Barabás Samuval) REAL-EOD
- Die Geschichte der Grafen von Blagay (1898) REAL-EOD
- Frangepán család oklevéltára (I – II., 1910 – 1913, Barabás Samuval) I.II. REAL-EOD
- Tanulmányok a Blagay-család történetéből. Adalék Szlavonia történetéhez (1897)
- Magyar-bulgár összeköttetések. - Századok, 1898, II. füz., 113-123; lefordítva bolgárra: Л. Талоци, Унгарско-български връзки (fordítás P. Peykovska) - In: Унгарски учени за България, Съст. П. Пейковска. С., 2003, с. 106-120.
- Oklevelek a magyar-bulgár összeköttetések történetéhez. 1360-1369. - Történelmi Tár, II. füzet, 1898, N IV, p. 355-367; lefordítva bolgárra: Л. Талоци, Грамоти за историята на унгарско-българските връзки, 1360-1369 (fordítás P. Peykovska, S. Lekova). - In: Унгарски учени за България, Съст. П. Пейковска. С., 2003, с. 121-142.
- Bosznia története (1900)
- Nagy Lajos és a bolgár bánság (1900); lefordítva bolgárra: Л. Талоци, Лудовик Велики и българското банство (fordítás P. Peykovska, S. Lekova) - In: Унгарски учени за България, Съст. П. Пейковска. С., 2003, с. 143-202.
- Magyarország melléktartományainak oklevéltára, című sorozat 4 kötetét:
- A horvát véghelyek oklevéltára (Hodinka Antallal, Bp., 1903) REAL-EOD
- Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára (Áldásy Antallal, Bp., 1907) REAL-EOD
- Alsó-Szlavónia okmánytára 1244-1710 (Horváth Sándorral, Bp., 1912) REAL-EOD
- Jajcza története (Monum. Hung. Hist., Bp., 1915 REAL-EOD
- A szerb felkelés története (I – II., Bp., 1908 – 09)
- I. Apafi Mihály udvara (1878)
- Történelmi regényeinek és útleírásainak egynémelyike álnéven (Deli) jelent meg
- Lucrum Camerae (A kamara haszna) (Bp., 1879)
- Utazás Levanteban (Bp., 1882); lefordítva bolgárra: Пейковска, П., Пътепис на Лайош Талоци за България от 1881 г. - Известия на държавните архиви, Т. 64, с. 202-232.
- A keleti kereskedelem története magyarországon (1882)
- Vasvári Pál és a pesti egyetemi ifjúság 1844 – 1849 (Bp., 1882)
- Oroszország és hazánk (Bp., 1884); Zay Ferenc (Bp., 1884) MEK
- Csömöri Zay Ferenc 1505-1570 (1885) MEK
- Az "illyr" címergyűjtemények (1888)
- Magyarország és Raguza (1888)
- Horvát szokásjog (Bp., 1896); Bácsy Jakab (álnéven, Bp., 1896)
- Regényes történet a XVII. századi hajdúvilágból (Bácsy Jakab álnéven, 1896)
- Gyepün innen, gyepün túl (álnéven, Bp., 1898)
- Gróf Benyovszky Móric haditengerészeti és kereskedelem-politikai tervei 1779-1801 (1901)
- Gróf Szécsen Antal (1901)
- Tanulmányok a bosnyák bánság kezdeteiről… (Bp., 1905) REAL-EOD
- Mantovai követjárás Budán : 1395. (Bp., 1905) REAL-EOD
- III. Béla és a magyar birodalom (Bp., 1906)
- Bosnyák és szerb élet- és nemzedékrajzi tanulmányok (1909)
- Kállay Benjámin emlékezete (Bp., 1909)
- Tudákos levelek (I – II., álnéven, Bp., 1913 – 14)
- Török-magyar oklevéltár, ford. Karácson Imre, szerk. T. L. (Krcsmárik Jánossal, Szekfű Gyulával, 1914)
- Acta et diplomata res Albaniae mediae aetatis illustrantia, I-II. (szerk. Konstantin Jirečekkel, Milan Šufflay-jal, 1913-18)
Lásd még
Források
- Dževad Juzbašić - Ress Imre 2010 (szerk.): Thallóczy Lajos a történész és politikus. Budapest.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- Унгарски учени за България (ХІХ - средата на ХХ в.). София, 2003. Съставител, научна редакция, превод, предговор, библиография и показалци П. Пейковска.
- Пейковска, П., Българо-унгарски научни взаимоотношения (ХІХ - средата на ХХ век). София, 2005, с. 40-49, 79-85.
Külső hivatkozások
- Thallóczy Lajos és köre Bécsben
- П. Пейковска, Болгаро-венгерские связи в исторической науке и межличностные отношения (ХІХ век)
- Penka Peykovska, Thallóczy Lajos naplója Bulgáriáról és Ausztria-Magyarország külpolitikájáról a Balkán háborúk idejében (2.06.1912 - 26.11.1913)in Bg
- Művei a REAL-EOD-ban
További irodalom
- Szilágyi Ágnes Judit (2007): Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban, 27 történészportré, Budapest, Palatinus, 49-54.
- ifj. Némethy Károly 1940: Emlékezések Thallóczy Lajosról. Budapest.
- ↑ születési anyakönyv
- ↑ BnF források (francia nyelven)