„BUX” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VZs76 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
VZs76 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
6. sor: 6. sor:


== Története ==
== Története ==
A magyar értéktőzsde [[1864]]. [[január 8.|január 8-án]] nyitotta meg kapuit az értékpapír-kereskedők előtt. Az első négy évben értékpapírtőzsdeként működött, majd 1868-ban nevét Pesti Érték-, Árutőzsde és Gabonacsarnokra változtatták és ekkortól árutőzsdei és gabonatőzsdei ágazatai is voltak. Elnevezése 1873-tól Budapesti Áru-és Értéktőzsde (BÁÉT) volt. 1889-től kezdve a budapesti kereskedési adatokat közölték Bécsben, Frankfurtban, Londonban és Párizsban is. A második világháború után [[1948]]. május 25-én a tőzsde és az általa kezelt vagyon az államosítás keretén belül állami tulajdonba került. A rendszerváltást követően 1990. június 21-én nyitotta meg ismét kapuit a pesti börze.<ref>{{cite web|url=https://www.bet.hu/topmenu/tozsde/tortenet|title=A BÉT rövid története|publisher=bet.hu|accessdate=15-04-24}}</ref>
A magyar értéktőzsde [[1864]]. [[január 8.|január 8-án]] nyitotta meg kapuit az értékpapír-kereskedők előtt. Az első négy évben értékpapírtőzsdeként működött, majd 1868-ban nevét Pesti Érték-, Árutőzsde és Gabonacsarnokra változtatták és ekkortól árutőzsdei és gabonatőzsdei ágazatai is voltak. Elnevezése 1873-tól Budapesti Áru-és Értéktőzsde (BÁÉT) volt. 1889-től kezdve a budapesti kereskedési adatokat közölték Bécsben, Frankfurtban, Londonban és Párizsban is. A második világháború után [[1948]]. május 25-én a tőzsde és az általa kezelt vagyon az államosítás keretén belül állami tulajdonba került. A rendszerváltást követően 1990. június 21-én nyitotta meg ismét kapuit a pesti börze.<ref>{{cite web|url=https://www.bet.hu/Rolunk/a-budapesti-ertektozsderol/a-bet-tortenete/1864-1914-tozsde-szuletik|title=A BÉT rövid története|publisher=bet.hu|accessdate=15-04-24}}</ref>


A [[Budapesti Értéktőzsde]] ideiglenes tőzsdeindexét [[1991]]. [[április 2.|április 2-án]] publikálták először (az év elejéig visszaszámolva), kezdőértéke az [[1990]]. [[január 1.|január 1-jei]] állapot, 1000 pont volt. Hivatalosan [[1995]]. [[január 6.|január 6-án]] publikálták először a BUX-indexet.
A [[Budapesti Értéktőzsde]] ideiglenes tőzsdeindexét [[1991]]. [[április 2.|április 2-án]] publikálták először (az év elejéig visszaszámolva), kezdőértéke az [[1990]]. [[január 1.|január 1-jei]] állapot, 1000 pont volt. Hivatalosan [[1995]]. [[január 6.|január 6-án]] publikálták először a BUX-indexet.

A lap 2017. március 22., 15:15-kori változata

A BUX a Budapesti Értéktőzsde egyik részvényindexe, mely valós időben, 5 másodpercenként kerül kiszámításra az aktuális piaci árak alapján. Az index a BÉT részvény szekciójában szereplő legnagyobb tőkeértékű és forgalmú részvények árának átlagos változását tükrözi, ezáltal a tőzsdei folyamatok legfontosabb mutatószáma. A BUX védjegyoltalom alatt áll.

Az index kosarába kerülő részvények súlyának meghatározásakor a Tőzsde a világon az elsők között tért át 1999 októberétől a tisztán kapitalizáció alapú súlyozásról a piacon ténylegesen forgó állományt jobban megragadó közkézhányad alapú súlyozásra.

A BUX index egyben kereskedhető index is. Határidős és opciós termékei elérhetőek a BÉT származékos szekciójában.

Története

A magyar értéktőzsde 1864. január 8-án nyitotta meg kapuit az értékpapír-kereskedők előtt. Az első négy évben értékpapírtőzsdeként működött, majd 1868-ban nevét Pesti Érték-, Árutőzsde és Gabonacsarnokra változtatták és ekkortól árutőzsdei és gabonatőzsdei ágazatai is voltak. Elnevezése 1873-tól Budapesti Áru-és Értéktőzsde (BÁÉT) volt. 1889-től kezdve a budapesti kereskedési adatokat közölték Bécsben, Frankfurtban, Londonban és Párizsban is. A második világháború után 1948. május 25-én a tőzsde és az általa kezelt vagyon az államosítás keretén belül állami tulajdonba került. A rendszerváltást követően 1990. június 21-én nyitotta meg ismét kapuit a pesti börze.[1]

A Budapesti Értéktőzsde ideiglenes tőzsdeindexét 1991. április 2-án publikálták először (az év elejéig visszaszámolva), kezdőértéke az 1990. január 1-jei állapot, 1000 pont volt. Hivatalosan 1995. január 6-án publikálták először a BUX-indexet.

Adatok

Áttekintés
Hivatalos név: A Budapesti Értéktőzsde Zrt. részvényindexe
Típus: Osztalékfizetést figyelembe vevő, teljes hozam index
Súlyozás: Közkézhányaddal korrigált piaci tőkeérték súlyozású részvényindex
Számítás devizaneme: Forint
Felépítés: Változó számú, de legalább 12 és legfeljebb 25 részvény
Felülvizsgálat: Évente kétszer – márciusban és szeptemberben
Számítás gyakorisága: Folyamatos, öt másodpercenként
Ticker kódok: Reuters: BUX
Bloomberg: BUX
Bázis érték: 1991. január 1-jén 1 000 pont
Kereskedett termékek: BUX index határidős kontraktus
BUX index opciós kontraktus

Összetevők

A BUX indexben szereplő részvények és súlyuk a kosárban: [2]

Részvény Súly a kosárban
ANY 0,57%
APPENIN 0,20%
CIGPANNONIA 0,43%
ELMŰ 0,27%
ÉMÁSZ 0,25%
FHB 0,35%
GSPARK 0,71%
MOL 28,05%
MTELEKOM 9,08%
OPIMUS 0,33%
OTP 34,93%
PANNERGY 0,24%
PLOTINUS 0,05%
RABA 0,17%
RICHTER 24,00%
ZWACK 0,35%

Értéke

A BUX-index értéke 1997 januárjában mintegy 200 ponttal haladta meg a 4 000 pontos értéket, amely 1997 júliusára 8 500 pont közelébe emelkedett. Ekkor az úgynevezett Kelet-ázsiai válság miatt 1997 novemberéig 5 700 pont környékére zuhant az index. 1997 végétől kezdve 1998 márciusáig 5 700 pontról 9 000 pontra emelkedett az index, majd a kialakult 1998-as orosz gazdasági válság hatására a márciusi 9 000 pontról 1998 szeptemberére 4 000 pont alá esett az index értéke. 1998 szeptemberétől kezdve több hullámban ismét 9 000 pont környékére emelkedett az árfolyam 1999 decemberére.

A BUX-index árfolyam 2012 januárja óta (2012 január 16 000 pont környéke) napjainkig oldalazó mozgást mutatott be az árfolyam, amely több (8) hullámhegyével sem tudta átlépni a 2012 január-2014 december közti időszakban a 20 000 pontos értékhatárt. 2014 decemberében az orosz gazdaság gyengélkedése és a többek közt ezzel kapcsolatos világpiaci folyamatok hatására az index értéke ismét 16 000 pont környékére esett vissza.[3] A sokéves relatív stagnálás után a BUX növekedésnek indult 2015 elején, és a lendület kitartott a 2016-os évben is. 2015-ben 42 százalékot, 2016-ban pedig további 34 százalékot emelkedett a hazai index, ezzel két év alatt közel megduplázta értékét, ráadásul 2016 során többször is rekord magasságokban járt.[4]

Jegyzetek

  1. A BÉT rövid története. bet.hu. (Hozzáférés: 2015. április 24.)
  2. A BUX indexben szereplő részvények. bet.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  3. Ismétli magát a riasztó orosz történelem?. investor.hu. (Hozzáférés: 2014. december 17.)
  4. Stratégiai jelentés. bet.hu. (Hozzáférés: 2016. december 17.)

További információk