„Al-Aksza-mecset” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a clean up, replaced: ezer éves → ezeréves AWB |
+ infobox |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{lektor}} |
{{lektor}} |
||
{{Vallási épület infobox |
|||
[[Fájl:Israel-2013-Jerusalem-Temple Mount-Al-Aqsa Mosque (NE exposure).jpg|thumb|350px|Al-Aksza mecset a Templom-hegyen.]] |
|||
| név = |
|||
| más név = |
|||
| besorolás = <!--örökségvédelmi rendszerben, ha van--> |
|||
| kép = |
|||
| képaláírás = |
|||
| becenév = |
|||
| korábbi nevek = |
|||
| település = |
|||
| ország = |
|||
| vallás = |
|||
| keresztény = igen |
|||
| irányzat = |
|||
| felekezet = |
|||
| egyházmegye = |
|||
| védőszent = |
|||
| névadó = |
|||
| típus = |
|||
| stílus = |
|||
| építés kezdete = |
|||
| építés befejezése = |
|||
| rekonstrukciók évei = |
|||
| bontás ideje = |
|||
| lebontás oka = |
|||
| építtető = |
|||
| tervező = |
|||
| építész = |
|||
| vállalkozó = |
|||
| kivitelező = |
|||
| építési költség = |
|||
| mai rendeltetése = |
|||
| befogadóképesség = |
|||
| hosszúsága = |
|||
| magasság = |
|||
| szélessége = |
|||
| torony = |
|||
| torony magassága = |
|||
| minaret = |
|||
| minaret magassága = |
|||
| belső tér területe = |
|||
| kápolnák = |
|||
| építőanyag = |
|||
| világörökség-azonosító = |
|||
| kategória = |
|||
| típus-vör = |
|||
| kritériumok = |
|||
| év = |
|||
| honlap = |
|||
| pozíciós térkép = |
|||
| szélesség = |
|||
| szélességi fok = |
|||
| szélességi ívperc = |
|||
| szélességi ívmásodperc = |
|||
| hosszúság = |
|||
| hosszúsági fok = |
|||
| hosszúsági ívperc = |
|||
| hosszúsági ívmásodperc = |
|||
| szöveg pozíciója = |
|||
|wikicommons= |
|||
}} |
|||
Az '''al-Aksza mecset''' ([[Arab nyelv|arabul]]: المسجد الاقصى, ''al-maszdzsid al-akszá,'' „a legtávolabbi mecset”), az [[iszlám]] harmadik legszentebb helye, [[Jeruzsálem]] történelmi óvárosának déli részén, a [[Templom-hegy]] déli oldalán, nem messze a hegy képét uraló aranykupolás [[Sziklamecset]]től. |
Az '''al-Aksza mecset''' ([[Arab nyelv|arabul]]: المسجد الاقصى, ''al-maszdzsid al-akszá,'' „a legtávolabbi mecset”), az [[iszlám]] harmadik legszentebb helye, [[Jeruzsálem]] történelmi óvárosának déli részén, a [[Templom-hegy]] déli oldalán, nem messze a hegy képét uraló aranykupolás [[Sziklamecset]]től. |
||
A lap 2017. március 21., 19:09-kori változata
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| Al-Aksza-mecset | |
 | |
 | |
| Település | Jeruzsálem óvárosa |
| Ország |  Palesztina |
| Vallás | iszlám |
| Építési adatok | |
| Stílus | iszlám építészet |
| Alapadatok | |
| Magasság | 37 m |
| Elhelyezkedése | |
 Al-Aksza-mecset
Pozíció Palesztina térképén
| |
 é. sz. 31° 46′ 34″, k. h. 35° 14′ 09″Koordináták: é. sz. 31° 46′ 34″, k. h. 35° 14′ 09″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Al-Aksza-mecset témájú médiaállományokat. | |
Az al-Aksza mecset (arabul: المسجد الاقصى, al-maszdzsid al-akszá, „a legtávolabbi mecset”), az iszlám harmadik legszentebb helye, Jeruzsálem történelmi óvárosának déli részén, a Templom-hegy déli oldalán, nem messze a hegy képét uraló aranykupolás Sziklamecsettől.
A mecset főépülete 5000 imádkozó embert tud fogadni, de az épületegyüttes egész területén százezrek is elférnek.
Nem muszlimokat 2000-től nem engedtek a mecsetbe, de a tiltást 2003-ban feloldották. Válságos, biztonsági szempontból veszélyes időszakokban csak egy bizonyos korhatár feletti muszlimok léphetnek a mecsetbe. Izrael kormánya a vakf muszlim tanácsnak engedte át a terület feletti teljes adminisztrációt.
Építése, története
Ismert történelmi tény, hogy az ókori judaizmus lerombolt központjai, az első és második templom is a hegyen állt, pontos helyük azonban mára feledésbe merült. Egyes – bizonyítatlan – állítások szerint a két templom pontosan a mecset helyén állt, mások szerint a mecset, valamint a korábbi épületek építői sem ismerték már a régi templomok pontos helyét.
Később a területre az 530-as években I. Justinianus császár egy keresztény templomot épített, amit a korai 7. században a perzsák leromboltak.
Amikor 638-ban Jeruzsálem muszlim irányítás alá került, I. Omár kalifa (634-644) tette a helyet muszlim szent hellyé. Állítólag jeruzsálam keresztény pátriárkájától, Szophróniosztól kérdezte meg „Dávid mecsetjének” pontos helyét, és az ott található épületet újította fel, fejlesztette tovább muszlim kegyhellyé. A hely felszentelésében Kaab al-Ahbar, muszlim hitre tért korábbi rabbi is részt vett. Az elképzelés ellen szóló erős érv, hogy akkor a második templom már hatszáz éve nem létezett és erősen vitatható, hogy annak helyéről volt-e fogalmuk az ott élőknek.
Az épületcsoport fejlesztését Abd al-Malik (685-705) omajjád kalifa, fia, I. al-Valíd (705-715), valamint utódaik is folytatták. Akkoriban kapta az épület az al-Aksza nevet. Az épületcsoport jelenlegi kialakulása a sokféle és sokirányú felújítások, építések, fejlesztések eredménye.
Az épületet több nagyobb földrengés is megrongálta, ezért al-Mahdí, és feltehetőleg al-Manszúr kalifák idején újabb felújításra került sor.
A 9. században, a Fátimida-dinasztia idején alakították ki az épület ma ismert szerkezetét. Az általuk végzett átalakítások már a földrengéseknek való ellenállás is kifejezett célja volt.
Amikor 1099-ben a keresztes háborúk során elfoglalták Jeruzsálemet és megalapították a Jeruzsálemi Királyságot, az al-Aksza mecset jeruzsálem királyainak palotájaként szolgált. A keresztesek szintén azt hitték, hogy az épület „Salamon templomának” romjaira épült, és Templum Salamonisnak is hívták. A Sziklamecset neve ez időben Templum Domini (Az Úr temploma) volt.
1119-ben Jeruzsálem királya, II. Balduin az épület egyik szárnyát egy új lovagrendnek, a templomos lovagoknak adta. Ott volt székhelyük egészen addig, amíg Szaladin 1187-ben el nem foglalta a várost.
A 14. és a 20. század között számos jelentős felújításon esett át az épület. 1927-ben és 1936-ban újabb földrengések szükségessé tették a mecset majdnem teljes újjáépítését, ami során történelmi részek is napvilágra kerültek.
1967-ben Izrael elfoglalta Jeruzsálemet, de a mecsetekhez eddig nem nyúlt. 1969. augusztus 21-én a mecset déli szárnyában tűz pusztított, ami megsemmisítette a még Szaladin által, Aleppóból küldött, majdnem ezeréves elefántcsont oltárt. Az oltár másolata (Szaladin egyszerre készíttette és küldte a kettőt) ma is látható az Ősatyák barlangjában, Hebronban. A tüzet Michael Dennis Rohan újprotestáns ausztrál turista okozta, akit beszámíthatatlanság miatt nem ítéltek el. Később deportálták Izraelből.
2000-ben Aríél Sárón provokatív látogatást tett a Templom-hegyen, ami közvetlen oka volt az Al-Aksza Intifáda kirobbanásának és később az események hatására Sharon Izrael miniszterelnöke lehetett.
Politikai környezet
Mivel a júdaizmus a megváltást a harmadik, szintén a Templom-hegyen álló templom újraépítésével hozza összefüggésbe, ezt sokan az iszlám és a júdaizmus közti feloldhatatlan ellentétnek tekintik. Más, mérsékeltebb zsidók szerint a harmadik templomot nem emberi kéz fogja felépíteni, ezért a két vallás között nincs kibékíthetetlen ellentét.
Izrael állam politikája elsődlegesen egész Jeruzsálem megszerzésére irányul, de a Templom-hegyhez a jelek szerint nem nyúlnak, ennek oka lehet, hogy a harmadik templom kapcsán a júdaizmusban nincs egyetértés. Egyes szervezeteknek, mint például a Templom-hegy és Izrael Földje Hívői-nek nyíltan deklarált célja a mecset lerombolása és a helyén a Harmadik Templom felépítése, de az ő népszerűségük a mai Izraelen belül csekély. Szélsőséges judaista személyek és csoportok rendszeresen kísérletet tesznek az Al-Aksza mecset aláaknázására, felrobbantására, őket az izraeli rendőrség és igazságszoltatás köztörvényes bűnözőként, de nem terroristaként kezeli.[1]
Lábjegyzetek
- ↑ Lásd Van Diggele könyvét.
Források
Els Van Diggele: Egy nép, amely külön lakik. Zsidó identitás a mai Izraelben. HVG Kiadó, 2005. ISBN 963 7525 67X
