„Kétszintű bankrendszer” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
|szócikkel=igen |
|szócikkel=igen |
||
|korr=igen |
|korr=igen |
||
|lektor=2016 |
|lektor=2016 novemberéből |
||
|nincs forrás=2016 |
|nincs forrás=2016 novemberéből |
||
|nincs bevezető=igen |
|nincs bevezető=igen |
||
|forma=igen |
|forma=igen |
||
A lap 2017. március 16., 19:15-kori változata
 |
Ezzel a szócikkel kapcsolatban felmerült kifogás(ok):
|
A kétszintű bankrendszerben a rendszer felső szintjén a jegybank vagy központi bank áll, amelynek kifejezetten üzleti banki funkciói nincsenek, nem profitérdekelt pénzintézetek. Az alsó szintet a magánbankok vagy kereskedelmi bankok jelentik. A jegybank a bankok bankja, így lehetősége nyílik arra, hogy a magánbankok fölött bizonyos területen felügyeletet gyakoroljon. Feladata az adott ország pénzének értékállóságának biztosítása, a pénzforgalom szabályozása.
A kétszintű bankrendszer leglényegesebb eleme, hogy bankjegyet, ami törvényes fizetési eszköz, csak a jegybank bocsáthat ki. A kétszintű bankrendszer megjelenésével a bankjegyért csak a jegybank ad aranyat. Magánszemély nem kérhet hitelt a jegybanktól. Bankok igen, hitelben és kamat ellenében.