Kincsem (versenyló)

Kincsem
Kincsem, a legyőzhetetlen "csodakanca"
Született	1874. március 17. Tápiószentmárton
Elpusztult	1887. március 17. (13 évesen) Kisbér
Fajtája	angol telivér
Neme	kanca
Tenyésztő	Blaskovich Ernő
Tulajdonos	Blaskovich Ernő
Istálló	Kisbéri ménes
Idomár	Hesp Róbert
Győzelmei	54/54
Származás
Apa Cambuscan Newminster The Arrow Anya Waternymph Cotswold The Mermaid Forrás

Kincsem -eredeti fénykép

Kincsem (Tápiószentmárton, 1874. március 17. – Kisbér, 1887. március 17.) többszörös díjnyertes magyarországi versenyló, a legyőzhetetlen „csodakanca”. A világhírűvé vált angol telivér nevét a Kincsem Park mellett a Sárneczky Krisztián által 2007. június 8-án felfedezett 161975 Kincsem nevű kisbolygó is őrzi.

Élete

Kincsem születési helyét gyakran vitatják, harcol érte Kisbér is, de valószínűbb, hogy Blaskovich Ernő tápiószentmártoni birtokán látta meg a napvilágot. A csodakanca trénerének dédunokája, Hesp József ma is őrzi a „Vadász- és Verseny-lap” 1874. július 15-i számát, amelynek 199. oldalán olvashatjuk, hogy „Blaskovich Ernő ur telivér ménesében Tápió-Sz.-Mártonon” Blaskovich Ernő vadászlova Waternymph egy sárga kancacsikót ellett Cambuscantól. A szülők azonossága miatt kétségtelen, hogy a híradás Kincsem születéséről szól. Apja, Cambuscan, egy import angol telivér volt, amelyet 1871-ben vásárolt meg Francis Cavaliero a kisbéri ménes számára. Anyja Waternymph, az ozorai Esterházy-ménes kancája volt, amelyet 1864-ben vásárolt meg Blaskovich Ernő, s 1873-ban vittek Kisbérre fedeztetni. (Ezen adatok alapján persze nem zárhatjuk ki, hogy Waternymph akár egy harmadik helyen ellette Kincsemet, s csak néhány héttel később került Tápiószentmártonba, de "perdöntő" forrás előkerüléséig be kell érnünk az idézett hírlapi tudósítással.)

Kincsem karrierje kétéves korában, 1876-ban kezdődött. Trénere az Angliából Magyarországra, Gödre települt Hesp Róbert volt. Akkor még nem sejtették, hogy már a neve is telitalálat, hiszen valóban kincset ért tulajdonosának, sőt az egész nemzetnek is.

Fájl:Kincsem FOTO.jpg

Kincsem fényképe, mellette trénere, Hesp Róbert

Legkedvesebb társa egy fekete-fehér nőstény macska (Csalogány) volt, amely nélkül Kincsem egyetlen versenyére sem volt hajlandó elindulni. Legendák keringtek arról, hogy milyen kétségbeesetten kereste Kincsem egész istállószemélyzete a boulogne-i kikötőben elkóborolt macskát. Kincsem kissé „bogaras” és kényes jószág volt, különösen a vízre volt érzékeny. Ismertté vált a történet, miként sikerült a baden-badeni versenypálya közelében megfelelő vizet találni, mivel a már egy napja szomjazó Kincsem rá sem hederített az addig felkínált ivóvízre.

Kincsem szakértője Becker Ádám kultúrmérnök, Blaskovich Ernő jó barátja volt. Minden verseny előtt megvizsgálta Kincsem pszichikai állapotát, és megmondta, hogy indulhat-e a versenyen vagy sem.

Élete során vonaton beutazta fél Európát. Legnagyobb sikereit Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Angliában és Franciaországban érte el. 1876. június 21. és október 29-e között versenyzett és nyert Prágában, Hamburgban, Hannoverben, Frankfurtban, Baden-Badenben, Bécsben, Sopronban és Budapesten.

Háromévesen győzött az osztrák derbin, Pozsonyban, Baden-Badenben és a budapesti Magyar St. Leger futamain is.

Négyévesen Bécsben kezdte a versenyszezont, 1878. április 22-én. Addig 27 versenyen indult vereség nélkül. Egyedül a francia tenyésztésű, 4 éves Verneuilt tartották hasonló képességűnek.

Az 1878. augusztus 1-jén megrendezett 28. versenyén, a Goodwood Cup futamon is Kincsem nyert

Augusztus 1-jén a Goodwood Cup futamon Kincsemnek Verneuil-jel kellett volna kiállnia, aki előzőleg megnyerte az Ascot Gold Cup-ot. A verseny előtti napokban azonban Verneuil megsérült, így Kincsem könnyen győzött. Egyik nevezetes futása szeptember 9-én Baden-Badenben történt. Gróf Hugo Henckel lova, Prince Giles The First fej-fejt végzett vele, a bírák holtversenyt állapítottak meg. Blaskovics Ernő nem fogadta el ezt az eredményt. Abban az időben, ha az egyik tulajdonos nem fogadta el az eredményt és a díjat sem akarta megfelezni, kérhették az újrafutást. Egyes források szerint rögtön ezután a két ló lefutotta még egyszer a futamot, és ekkor a kitűnő formában lévő Kincsem hat hosszal megnyerte a 3200 méteres távot. Kincsem e tekintetben nem tartozott a gyengébbik nemhez, hiszen gyepen az összes mént is csúfosan megverte, akár egy kilométernél rövidebb, akár 4000 méter volt a verseny távja.

Ötévesen tizenkétszer állt starthoz, többek között Berlinben, Frankfurtban és sokadszorra Baden-Badenben. Utolsó futása a pesti Kanca-dij volt, amelyet tíz hosszal nyert meg Ilona és Dagmar ellen. Kincsemet hatévesen is futtatni szerették volna, de a felkészülések során kiderült, hogy lábai nem egészségesek, ízületei elkoptak. Új korszak kezdődött a számára: ezúttal tenyészkancaként bizonyíthatott. Tápiószentmártonba szállították, ahol öt csikót ellett. Ebből három a híres mén, Buccaneer utódja, kettő pedig egy Doncaster nevű méntől született.

Kincsem első ivadéka, Budagyöngye 1882-ben jött világra. Ez a kanca is később sok győzelmet tudhatott a magáénak. Következő csikója Buccaneertől, Ollyan Nincs (szintén kanca), sok sikert ért el a versenypályákon. 1884-ben Kincsem rövid „szünetet tartott”, de a következő évben világra jött Talpra Magyar. A csődör eredményes fedezőmén lett. 1886-ban meglátta a napvilágot Kincsőr Doncastertől. A fiatal csődört be akarták nevezni a német derbire, de korai pusztulása miatt nem érhetett el eredményeket. A csodakanca utolsó utódja Kincs volt, amelyet 1887-ben ellett. Kincs lánya, Napfény később eredményes versenyzővé vált.

Utolsó ellése után Kincsem egészsége meggyengült, gyomor és bélgörcsök kínozták. 1887. március 17-én, tizenharmadik születésnapján egy súlyos kólikaroham következtében múlt ki a magyarok legendás telivérje.

Kincsem terebélyes családfát hagyott hátra, melyen magyar és nemzetközi nagydíjak és futamok győzteseit találjuk. Vérvonala, főleg Németországban, a mai napig tovább él, bár Kincsem egyik leszármazottja sem érte el ősanyja kivételes eredményeit. A kancák részére rendszeresített legnagyobb angol tenyészversenyt, az Oakst 1974-ben – Kincsem születésének centenáriumán – Polygamy, Kincsem tizenharmadik anyaági leszármazottja nyerte.

Sikerei és emlékezete

ifj. Vastagh György: Kincsem, 1942.

Élete során, két- és ötéves kora között, négy teljes szezonon keresztül 54 versenyen indult és Európa legjobbjait verve mindig győzött, ezzel a telivértenyésztés történetének legendás alakjává vált.

Teljesítményét soha egyetlen versenyló sem tudta elérni, ezzel az egész magyar versenylótenyésztésnek szerzett világhírnevet.

Leszármazottai eljutottak a világ neves tenyésztőistállóiba. Számos versenyt neveztek el a csodakancáról olyan országokban is, ahol a kanca élete során meg sem fordult.

Kincsem szobrát 1/5-öd életnagyságban ifj. Vastagh György készítette el 1942-ben, ifj. Blaskovich Ernő az Úrlovasok Szövetkezete számára rendelte meg vándordíjnak. A mintázás fénykép, pontos méretadatok, valamint a ló csontvázának tanulmányozása alapján történt. A szobor egy példánya a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, egy a Blaskovics Múzeumban Tápiószelén látható. Később a Magyar Lovaregylet megbízta a művészt az életnagyságú szobor megmintázásával a lovarda parkja számára. Az elkészült alkotás 1945-ben Vastagh György Tigris utcai műtermében megsemmisült.

A Kincsem Parkban, a budapesti galopp-pálya bejáratánál 1977-ben felállították a csodakancát ábrázoló életnagyságú bronzszobrot, Tóth Béla munkáját.

Tápiószelén, a Blaskovich család kastélymúzeumában is megtalálhatóak a leghíresebb magyar versenyló emlékei. Csontváza a budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeumban van kiállítva, ahol megtekinthetők kitüntetései, érmei is. Külföldön „Hungarian Wonder”, azaz Magyar Csoda néven ismerik. A telivértenyésztés egyik központjának számító angliai Newmarket múzeumában (Horse Racing Museum) felállították a magyar kanca szobrát, a tárlókban pedig karrierjének dokumentumai láthatók. Már életében nevét viselte a fővárosi palota, ma is nagydíjakat rendeznek a tiszteletére, a budapesti lóversenypálya pedig három évtizede a nevét viseli. A tápiószentmártoni lovasparkot is Kincsemről nevezték el; itt külön múzeum gyűjti a versenyló emlékeit.

Bár Kincsem ősei többnyire brit származásúak voltak, a sötétsárga kanca mégis a magyar tenyésztés eredménye és mind a mai napig tökéletes példája a fajtának.

A pesti polgári Prückler család sarja, Prückler László (1847–1929), pezsgőgyáros, aki a lóversenyek nagy rajongója volt, egy olyan pezsgőt gyártott 1880-ban, amelynek a neve "Kincsem" volt, és a címkéjén látható volt a híres versenyló rajza.

2017-ben egy romantikus kalandfilmet készítettek róla és gazdájáról.

Források

• Dr. Fehér Dezső: Kincsem, a csodakanca
• Török Imre: Híres lovak, híres lovasok, híres versenyek
• Dr. Hecker Walter: Híres versenylovaink, Kisbér, Kincsem, Imperiál, Overdose
• Becker Ádám: Önéletrajz
• Blaskovich emlékkönyv, Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1993.
• Ifj. Vastagh György önéletrajza (részlet). In: Születtem... Magyar képzőművészek önéletrajzai. Palatinus, 2002.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Kincsem (versenyló) témájú médiaállományokat.

• Kincsemlovaspark Tápiószentmárton
• Kincsem Park
• Kincsem portréja
• Kincsem származási táblája
• Facebook
• Kincsem: The mystery and majesty of an immortal, thevaulthorseracing.wordpress.com
• Thoroughbred heritage - Kincsem, tbheritage.com
• Kincsem, ami nincsen! , mno.hu

Kapcsolódó szócikkek

• Ruffian (versenyló)
• Híres magyar lovak listája