„Délmagyarország” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
→‎Újságírók: Farkas Csaba
103. sor: 103. sor:


===Újságírók===
===Újságírók===
{{Oszloplista|3|
{{Oszloplista|Farkas Csaba (újságíró)|
* [[Bátyi Zoltán]]
* [[Bátyi Zoltán]]
* [[Chikán Ágnes]]
* [[Chikán Ágnes]]

A lap 2017. március 14., 07:58-kori változata

Délmagyarország
Adatok
Típusnapilap
FormátumA3

OrszágMagyarország
Alapítva1910
TulajdonosLapcom Zrt.
KiadóLapcom Zrt.
FőszerkesztőKóti Zoltán
SzerkesztőHegedűs Szabolcs, Cservenák Zoltán, Őrfi Ferenc
MunkatársakSzögi Andrea, Hollósi Zsolt, Szabó C. Szilárd, Bakos András, Tombácz Róbert, Dombai Tünde, Kovács András, Karnok Csaba, Lévay Gizella, Őrfi Ferenc, Süli Róbert, Gyúrós István, Mádi József
Példányszám29.203
Nyelvmagyar
Székhely6729 Szeged, Szabadkai út 20.

OCLC909429486
ISSNHU-ISSN 0133-025X
A Délmagyarország weboldala

A Délmagyarország egy Csongrád megyei napilap, mely a hét hat napján jelenik meg a Lapcom Zrt. kiadásában. Színes, tematikus mellékletei is vannak.

Története

A Délmagyarország 1910. május 22-én, vasárnap jelent meg először 64 oldalon,[1] ezzel Magyarország egyik legrégebbi folyóirata.

A lap alapítója, illetve első szerkesztője Róna Lajos volt. Lázár György Szeged polgármestere segített a lapindításban és a névválasztásban. A lap alapításának több célja is volt: az egész akkori Dél-Magyarországot informálják a napi történésekről és aktuális irodalommal lássák el a legtávolabbi tanyán élő családokat is.[2] A lapot a Várnay-cég adta ki. A részvénytársaságnak volt egy korszerű nyomdája is, melyet Ligeti Jenő vezetett. A lap szelleme liberális és a polgári radikalizmussal rokonszenvező volt.

A lapnak az induláskor a következő rovatai voltak: A család, Egyesületi élet, Közgazdaság, Közigazgatás, Közoktatás, Nyílt tér, Törvénykezés, Tudomány és irodalom, Sport, Szezon – nőknek, Színház, Vidám krónika.[1] A Várnay Rt. 1910. novemberében válságba jutott és csődeljárás indult ellene, aminek következtében a Délmagyarország megszűnt. A lap még ugyanebben a hónapban újraindult. Ligeti Jenő megalapította a Ligeti Jenő és Társai Könyvnyomdáját, amit 1912-ben az egyik társtulajdonos, Pásztor József csődbe vitt, aminek következtében a Délmagyarország megszűnt egy rövid időre. 1912 augusztusában a lap újraindult.[3]

1913 márciusában megjelent az első szegedi sportújság a Délmagyarország vasárnapi mellékleteként. Az első világháború idején rendszeresen tudósított a frontról.[4] Az erdélyi menekülteknek segélyt nyújtott.[5]

1918. november 22-én a Délmagyarország társtulajdonosa lett Pásztor József [6], 1919. január 12-én pedig megvette Várnay Lajos részét is, így a lap teljesen Pásztoré lett.[7] A világháború után az újság radikalizálódott. A Délmagyarországot előállító nyomda 1920-ban beolvadt a Szeged Városi Nyomda Rt.-ba.[8] 1920. május 30-án bejelentették, hogy a lap szünetelni fog.[9] A lap 1920. augusztus 15-én jelent meg újra, immáron Szeged néven,[10] de 1922/23-ig nem tekinthető a Délmagyarország irányzati utódjának, sem liberális lapnak.[11] 1922/23-től a lap ismét ellenzéki, liberális szellemű volt.[12] A Szeged-et 1925. április 4-én betiltották, majd 1925. május 17-én újraindult, immár Délmagyarország néven.[13]

Pásztor József 1922/23-ban újjászervezte a Délmagyarország Hírlap és Nyomdavállalatot, mely 1923-ban a Szeged Lapkiadó Rt. helyére lépett.[14] 1926 májusa és 1938 decembere között Pásztor szerkesztésében jelent meg a szegedi napilap.[6]

Pásztor Józsefnek 1938. december 1-jén el kellett adnia a Délmagyarország tulajdonjogát (az új sajtótörvény miatt); látszatra Balogh János vette meg a kiadó részvényeit 25.000 pengőért, de valójában testvére Balogh István volt a vevő.[15] Később Balogh István kénytelen volt eladni a lap tulajdonjogát,[16] 1940. május 21-én vette meg tőle Berey Géza Csányi Piroska támogatásával.[17] 1939-ben került a lap fejlécébe a keresztény jelző.[18]

A Délmagyarországot 1944. április 16-án betiltották, majd november 19-én újraindult a Hírlapkiadó Kft. kiadásában.[16] A lapot ekkor háromfős szerkesztőbizottság irányította: Balogh István a Független Kisgazdapárt, Erdei Ferenc a Nemzeti Parasztpárt, és Révai József a Magyar Kommunista Párt nevében.[19] Koncz László szervezte meg a Délmagyarország számára a szükséges nyomdai feltételeket. Ő lett a lap felelős kiadója és a Hírlapkiadó Kft. vezetője.[20] Miután 1945-ben a kisgazdapárt és a szociáldemokrata párt külön lapot indított Szegeden, a Délmagyarország a Magyar Kommunista Párt lapja lett.[21] 1945-1946-ban politikai csaták fegyvere lett: a valódi hírek eltűntek, amelyek elevenné tették a lapot az 1920-as, 1930-as években.

1948-ban a Magyar Dolgozók Pártjának szegedi bizottsága úgy határozott, hogy a Délmagyarország lesz a térség politikai napilapja.[2] 1949-től fényképek is vannak a lapban. Az 1950-es években főleg politikáról, munkaversenyről, ellenségekről írt.

A Délmagyarország 1956. november 1. és 1957. május 1. között Szeged Népe címen jelent meg.[22][23] 1960-ban jubileumi emlékkötetet adtak ki a lap 50. születésnapja alkalmából.[24] Az 1960-as években Szeged gondjairól, fejlesztési problémákról is írt. Az 1970-es években már könyvkritikák, irodalomtörténeti cikkek, a város kulturális történetével kapcsolatos cikkek is megjelentek.

1990-ben a francia Nice Press Invest SA (NPI SA) magyar befektetőkkel közösen megalapították a Délmagyarország Könyv- és Lapkiadó Kft.-t, mely megvette a MSZP-től a kiadói jogokat. 1993-ban a NPI SA francia-német vegyes vállalattá alakult, amelynek többségi tulajdonosa a Gruner und Jahr. A Délmagyarország napilap kiadóját 2000-ben megvette brit Northcliffe Newspapers Group magyarországi vállalata, a Lapcom Kft.[2]

A Délmagyarország sajtóháza

A 2000-es években felmerült a régi, belvárosi sajtóház felújításának az ötlete, ám a Magyar Államkincstár nem adta el a Stefánián álló épületet, és más hosszútávú megoldásról sem sikerült velük megegyezni. A Lapcom Kft. rövid ideig egy másik, belvárosi irodaház megvásárlását is tervezte, de végül egy új sajtóház építése mellett döntött. 2005. augusztus 8. és 2006. április 29. között épült fel az új székház Szabadkai úton; az épület 3500 négyzetméter alapterületű, a Délmagyarország szerkesztősége, kiadója és nyomdája foglal helyet benne.[25][26]

Rovatok

A Délmagyarországnak több állandó rovata is van. Egyes rovatok a hét minden napján megjelennek (például: Belföld-külföld, Aktuális), míg mások csak a hét bizonyos napján.

  • Belföld-külföld - belföldi és külföldi hírek 1 oldalon
  • Aktuális - szegedi és Csongrád megyei hírek
  • Szeged és térsége, Szentes és térsége, Makó és térsége, Csongrád és térsége - a megye 1-1 településéről és környékéről szóló hírek
  • Megyei tükör - szegedi és Csongrád megyei hírek
  • Napraforgó - riport hírességekkel, érdekességek
  • Kapcsolatok - olvasói levelek, e-mailek, Csörög a telefon, keresztrejtvény
  • Programpont - szegedi és Csongrád megyei programok (mozi, színház, koncert)
  • Apróbörze - hirdetések
  • Sport - sporthírek
  • Mozaik - bulvárhírek, meteorológia, A nap vicce
  • A dél sportja (hétfő) - a hétvégi sporthírek
  • Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés (hétfő) - közéleti témák
  • Gyógy-ír (kedd) - egészség
  • Légy ott (szerda) - programajánló
  • Bizalmasan (csütörtök) - nőknek szóló rovat, párkapcsolat, gyereknevelés, család, otthon
  • Délmadár (péntek) - humor
  • Szieszta (szombat) - szórakozás, tudomány, egész oldalas rejtvény
  • Universitas (szombat) - A Szegedi Tudományegyetemmel kapcsolatos hírek

Mellékletek

A Délmagyarországnak több melléklete is van:

  • Heti Tv Magazin - műsorújság
  • Rejtvény Magazin - rejtvények
  • Gasztro Magazin - receptek
  • Lilla - nőknek szóló magazin
  • Otthon-kert - lakás-, illetve kertszépítés
  • Breki - gyerekeknek szóló magazin

Munkatársak

Főszerkesztők

Újságírók

Szávay István

Fotósok

Kiadás

A Délmagyarországot jelenleg a Lapcom Kft. adja ki. A Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (Matesz) adatai szerint 29 203 példányban jelenik meg.[27]

www.delmagyar.hu

2001. október 1. óta az újság online verzióban is olvasható, delmagyar.hu címen.

Könyvek, kiadványok

1960-ban megjelent egy emlékkönyv a Délmagyarország 50. születésnapja alkalmából A Délmagyarország fél évszázada címmel. 2006 óta a Délmagyarország több szakácskönyvet is kiadott, melyekben az olvasók receptjei találhatóak.

Érdekességek

A lap 1925. március 25-én közölte József Attila Tiszta szívvel című versét. Ennek megjelenése jobboldali körökben botrányt robbantott ki; a Szegedi Új Nemzedék 1925. március 29-i számában két cikkben is támadták a költőt. Horger Antal professzor március 30-án magához hívatta József Attilát, és két tanú jelenlétében a tanári pályától eltanácsolta.

DélmagyArchív

2014. június 12-én elindult a Délmagyarország című napilap online módon, teljes szövegűen kereshető adatbázisa, a DélmagyArchív, amely hazánk első nyilvános módon hozzáférhető napilaparchívuma. Az archívum az SZTE Klebelsberg Könyvtár és a Somogyi Károly Megyei és Városi Könyvtár közreműködésével jött létre. A könnyen hozzáférhető, forrásdokumentum értékű adatbázis felhasználói részletes képet kaphatnak a hely- és egyetemtörténet fordulópontjairól éppúgy, mint a világtörténelmi események szegedi fogadtatásáról.[28]

A DélmagyArchív elérhető a delmagyar.hu/delmagyarchiv webcímen, illetve a dm.ek.szte.hu címen is, ahol egy részletesebb keresőfelület fogadja a látogatót, mivel az archívum része az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitóriumrendszerének is, amely elsősorban az érdeklődő kutatókat hivatott kiszolgálni.

Jegyzetek

  1. a b Újszászi Ilona: Időutazás a Délmagyarral: A modern újságírás csúcsa, Szeged
  2. a b c A Délmagyarország és Délvilág napilap története
  3. Újszászi Ilona: Időutazás a Délmagyarral: Divattá lett a sport szeretete
  4. Újszászi Ilona: Időutazás a Délmagyarral: Címlapsztori a nagy háború
  5. 95 éves a Délmagyarország [elektronikus dok.] / szerk. Panek Sándor ; a cikkeket összeáll. Szávay István ; kiad. a Délmagyarország.
  6. a b </ Újszászi Ilona: Időutazás a Délmagyarral: Számok bűvöletében a palotás város
  7. Újszászi Ilona:Időutazás a Délmagyarral: Franciák alatt vörösök és fehérek
  8. Újszászi Ilona: Időutazás a Délmagyarral: Vasút, automobil a tanyákhoz
  9. Újszászi Ilona: Időutazás a Délmagyarral: Végvárrá lett Szeged
  10. Újszászi Ilona: Időutazás a Délmagyarral: Szeged egyetemet kap
  11. Lengyel András: "Közkatonái a tollnak" Vázlatok Szeged sajtótörténetéhez, 53. o.
  12. Lengyel András: "Közkatonái a tollnak" Vázlatok Szeged sajtótörténetéhez, 57. o.
  13. Giday Kálmán: A szegedi sajtó története: A szegedi sajtó története 1849-1944, Szeged, 1985, p. 158
  14. Lengyel András: "Közkatonái a tollnak" Vázlatok Szeged sajtótörténetéhez, 58. o.
  15. Lengyel András: "Közkatonái a tollnak" Vázlatok Szeged sajtótörténetéhez, 64. o.
  16. a b Újszászi Ilona: Időutazás a Délmagyarral: B.Ú.É.K. hét évtizede
  17. Újszászi Ilona: Időutazás a Délmagyarral: Egyetembúcsúztató és köszöntő
  18. "Közkatonái a tollnak..." : vázlatok Szeged sajtótörténetéhez, Szeged : Bába, 1999
  19. Újszászi Ilona: Időutazás a Délmagyarral: Megszállók Szegeden
  20. Újszászi Ilona: Időutazás a Délmagyarral: 3 éves terv a 100. márciuson
  21. Tizenkét lap a Délmagyarország történetéből 1910-1980, Szeged, 1980
  22. Újszászi Ilona: Időutazás a Délmagyarral: Szegeden kezdődött a forradalom.
  23. Újszászi Ilona: Időutazás a Délmagyarral: A torkotokra fojtjuk a Muk-kantást
  24. Újszászi Ilona: Időutazás a Délmagyarral: Mikor a tizenhat valójában ötven
  25. Fekete Klára: Kilenc hónap alatt épült fel az új sajtóház
  26. Ma avatjuk lapjaink új sajtóházát
  27. http://www.matesz.hu/data/
  28. Elkészült a Délmagyarország 1945 előtti lapszámainak digitális archívuma

Források

  • 95 éves a Délmagyarország [elektronikus dok.] / szerk. Panek Sándor ; a cikkeket összeáll. Szávay István ; kiad. a Délmagyarország.
  • Délmagyarország c. napilap
  • http://www.delmagyar.hu/100ev/
  • Giday Kálmán: A szegedi sajtó története 1849-1944, Szeged, 1985
  • Lengyel András: "Közkatonái a tollnak..." : vázlatok Szeged sajtótörténetéhez, Szeged, Bába és Társai Kft, 1999, ISBN 963 9144 42 8
  • Tizenkét lap a Délmagyarország történetéből 1910-1980, Szeged, 1980, ISBN 963 7581 25 1