„Aki Kaurismäki” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
84. sor: 84. sor:


== Filmjei ==
== Filmjei ==
=== Színészként ===
* 1981 Valehtelija (The Liar)
* 1982 Arvottomat (The Worthless)
* 1983 Huhtikuu on kuukausista julmin (April is the cruellest Month)
* 1983 Apinan vuosi (In the Year of the Ape)
* 1985 Viimeiset rotannahat (The last of the Ratskins)
* 1985 Calamari Union [Chauffeur]
* 1986 Shadows in Paradise
* 1990 Lej aldrig yrkesmoerdare i rivningskaakar! (Bérgyilkost fogadtam) [a férfi aki sötét napszemüveget árult]
* 1994 Leningrad Cowboys Meet Moses
* 1994 Iron Horsemen (Bad Trip)
* 2004 Aaltra

=== Producerként ===
* 1981 Saimaa ilmiö (The Saimaa Gesture) (dokumentumfilm)
* 1985 Calamari union
* 1986 Rock’y VI (8 perces)
* 1987 Thru the Wire (6 perces)
* 1987 Rich little Bitch (6 perces)
* 1987 Macbeth
* 1987 Hamlet goes Business
* 1988 Sirppi ja kitara (From Russia With Rock) [executive producer]
* 1988 Ariel
* 1989 Tulitikkutehtaan tyttö (The Match Factory Girl; A gyufagyári lány)
* 1989 Leningrad Cowboys go America (Leningrad Cowboys menni Amerika)
* 1990 Lej aldrig yrkesmoerdare i rivningskaakar! (I hired a Contract Killer; Bérgyilkost fogadtam)
* 1991 Those were the Days (5 perces)
* 1992 Tuhlaajapoika (The prodigal Son)
* 1992 Boheemielämää (La vie de Bohčme; Bohémélet)
* 1993 Ripa ruostuu (Ripa hits the Skids)
* 1993 Leningrad Cowboys meet Moses
* 1994 Total Balalaika Show (dokumentumfilm)
* 1994 Pidä huisvista kiini, Tatjana (Take care of your Scarf, Tatiana; Vigyázz a kendőre, Tatyjána!)
* 1994 Iron Horsemen (Bad Trip) [segédrendező]
* 1994 A propos de Nice
* 1996 Kaus pilvet karkaavat (Drifting Clouds; Gomolygó felhők)
* 1997 Vaiennut kylä (The quiet Village)
* 1999 Juha
* 1999 Kovat miehet (A Stone Left Unturned)
* 2002 Mies vailla menneisyyttä (The Man Without a Past; A múltnélküli ember)

=== Forgatókönyvíróként ===
* 1981 Valehtelija (The Liar)
* 1982 Jackpot 2
* 1982 Arvottomat (The Worthless) [segédrendező]
* 1983 Rikos ja rangaistus (Crime and Punishment; Bűn és bűnhődés)
* 1984 Klaani – tarina Sammakoitten suvusta = The Clan Tale of the Frogs]
* 1985 Calamari union
* 1986 Shadows in Paradise
* 1986 Rock’y VI (8 perces)
* 1987 Tilinteko (The final Arrangement)
* 1987 Thru the Wire (6 perces)
* 1987 Hamlet goes Business
* 1988 Ariel
* 1989 Tulitikkutehtaan tyttö (The Match Factory Girl; A gyufagyári lány)
* 1989 Likaiset kädet (Dirty Hands)
* 1989 Leningrad Cowboys go America (Leningrad Cowboys menni Amerika)
* 1990 Lej aldrig yrkesmoerdare i rivningskaakar! (I hired a Contract Killer; Bérgyilkost fogadtam)
* 1991 Those were the Days (5 perces)
* 1992 These Boots (These Boots Are Made for Walking)
* 1992 Boheemielämää (La vie de Bohčme; Bohémélet)
* 1993 Leningrad Cowboys meet Moses
* 1994 Total Balalaika Show (dokumentumfilm)
* 1994 Pidä huisvista kiini, Tatjana (Take care of your Scarf, Tatiana; Vigyázz a kendőre, Tatyjána!)
* 1996 Kaus pilvet karkaavat (Drifting Clouds; Gomolygó felhők)
* 1999 Juha
* 2002 Mies vailla menneisyyttä (The Man Without a Past; A múltnélküli ember)
* 2004 Visions of Europe ("Bico" részlet)

=== Rendezőként ===
=== Rendezőként ===
* 1981 Saimaa ilmiö (The Saimaa Gesture) (dokumentumfilm)
* 1981 Saimaa ilmiö (The Saimaa Gesture) (dokumentumfilm)

A lap 2017. március 13., 08:02-kori változata

Aki Kaurismäki
SzületettAki Olavi Kaurismäki
1957április 4. (66 éves)
Orimattila, finn
Állampolgárságafinn[1]
HázastársaPaula Oinonen
Foglalkozásafilmrendező, forgatókönyvíró, színész, producer
IskoláiTamperei Egyetem (médiatudomány)
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz Aki Kaurismäki témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Aki Olavi Kaurismäki (Orimattila, 1957. április 4. –)[5] finn filmrendező, forgatókönyvíró, színész, producer. A finn rendező-producer-forgatókönyvíró-színész méltán híres szakmájában, alkotásait az a sajátos „északi” hangulat jellemzi, melynek fontos alkotóelemei a tragédia, a szomorúság, a pesszimizmus és az irónia. Nem kérdéses, hogy az ő keze alatt kiadott film egységes lesz, mint ahogyan azt az azóta klasszikussá vált munkái („A múlt nélküli ember”, „Bűn és bűnhődés” stb.) igazolják. Kaurismäki filmjeinek nézése közben a nézőt valósággal magával ragadja a történés, a hangulat, az egész gondolati világ, a színészek játéka a filmtechnikai eszközökkel együtt egyedülállóan hiteles.

Élete

A finnországi Orimattilában született 1957-ben, apja eladó volt. A tamperei egyetem médiaszakára járt. Aki Kaurismäki dolgozott postásként, mosogatóként és filmkritikusként, mielőtt bátyjával, Mika Kaurismäkival megalapította saját filmkészítő és -forgalmazó cégét, a Villealfát. A vállalat elnevezését Jean-Luc Godard francia újhullámos rendező Alphaville című filmje inspirálta. Mika Kaurismäki szintén rendező, de ő kevésbé ismert külföldön, mint öccse. A két alkotó együtt a finn filmes termés egyötödét készítette 1980 és a korai 1990-es évek között.[5] Felesége, Paula Oinonen festőművész, akivel 1989 óta Portugáliában él.

Nagyjátékfilmjei

1983-1988

Kaurismäki a 2017-es Berlinálén

Aki Kaurismäki első nagyjátékfilmje, a Bűn és bűnhődés (Rikos Ja Rangaistus) volt, amelyet Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij hasonló című regénye inspirált. Kaurismäki filmjének főszereplője egy volt jogászhallgató, aki egy vágóhídon dolgozik. Egy napon megkeresi azt a sofőrt, aki részegen elütötte a kedvesét, és hidegvérrel agyonlövi. A gyilkosságnak van egy szemtanúja, aki azonban nem árulja el őt a rendőrségnek, hanem egy jövő nélküli szerelmi kapcsolatba bonyolódik a volt diákkal.[6]

1985-ben készült a Calamari Union című filmje, amelyet egy év múlva az Árnyak a Paradicsomban (Varjoja paratiisissa) követett.[7] Ez egy kukás és egy bolti eladólány szerelmi története, amelynek főhősei, kisebb bűnök elkövetése után, felülnek egy szovjet hajóra, és elindulnak Tallinnba, hogy ott kezdjenek új életet.[8]

1987-ben mutatták be a Hamlet, az üzletember[8] (Hamlet liikemaailmassa) című fekete-fehér filmjét, amely William Shakespeare Hamletjének alapján készült.[7] A történet egy cégvezetésen belüli viszályt jár körbe: Claudius a norvég Wallenberget szemeli ki új üzletfélnek, és a hajók helyett gumikacsákat szeretne gyártani, de Hamlet megöli őt. Hamlet maga is bűnös, apja halálát okozta. A cég végül a norvég Wallenberg-Fortinbras tulajdonába kerül.[8] Miközben a film követi a bosszút kereső fiú tradicionális történetét, Kaurismäki minden lehetőséget kihasznál, hogy az üzleti élet szereplőit, ahogy más filmjeiben is, a lehető legrosszabb színben mutassa be.[9]

Az 1988-as Ariel (Ariel) főhőse egy fiatalember, aki ellopott pénzét akarja visszaszerezni, de végül ő kerül börtönbe. A fegyintézetben megismerkedik egy bűnözővel, akivel megszökik, és bűncselekményekbe bonyolódik. A főhős végül a rendőrből lett mészáros barátnőjével és annak gyerekével elhagyja Finnországot az Ariel nevű hajó fedélzetén.[8] Kaurismäkinak ez a film hozta meg a nemzetközi ismertséget, amikor az amerikai filmkritikusok társasága a legjobb idegen nyelvű alkotásnak választotta az Arielt.[10]

1989-1994

A leningrádi cowboyok

Az életműtől elütő groteszk Leningrád cowboys menni Amerika 1989-ben készült. A film egy furcsa orosz zenekar New Yorktól Mexikóig tartó útját mutatja be. A turné célállomása a Madison Square Garden helyett egy menyegző lesz. A filmben autókereskedőként feltűnik Jim Jarmusch is.[8]

Ugyanebben az évben készült Aki Kaurismäki egyik legjobb filmje A gyufagyári lány (Tulitikkutehtaan Tytto), amelynek magányos, csúnyácska főszereplője egyéjszakás kalandba bonyolódik egy férfival, és állapotos lesz. A férfi elutasítja őt. A lány, akit anyja és mostohaapja csak kihasznál, úgy dönt, végez azokkal, akik durván bánnak vele, és patkánymérget tölt az italukba. Végül a rendőrök viszik el munkahelyéről.[8][11]

Az 1990-es Bérgyilkos fogadtam (I Hired a Contract Killer) finn-svéd-angol-német együttműködésben készült. A Londonban játszódó film főhőse egy magányos francia, Henri Boulanger, akit 15 év után elbocsátanak munkahelyéről. A férfi élete céltalan és üres, ezért elhatározza, hogy öngyilkos lesz. Mivel nem tudja megtenni, bérgyilkost fogad fel, hogy megölje őt. Ezután beleszeret egy fiatal nőbe, és megpróbálja a szerződést érvényteleníteni. Végül a tüdőrákos bérgyilkos megkönyörül rajta, és inkább magával végez.[12]

Kaurismäki 1992-ben forgatta a Bohémélet (La vie de boheme) című filmjét, amely Henri Murger azonos című regénye alapján készült. Rodolfo, az albán festő Párizsban megismerkedik egy francia költővel és egy ír zeneszerzővel. Rodolfo a Szovjetunió bukása után a Nyugatot érő kelet-európai „invázió” megtestesítője.[13] Koltai Ágnes kritikus megfogalmazásával: „A Bohémélet agyonzsúfolt történetében minden a melodráma körül forog, pontosabban: a melodráma elsikkasztása körül. Kaurismäki szinte belefojtja hőseit a blaszfémiába és a keserű paródiába, komor arccal járnak-kelnek, komoran szeretnek, komoran készítik műveiket, mégis, néha az az érzésünk, mindjárt kitör a harsány nevetés, felcsattan egy egészséges kacaj. De nem tör fel, a tragédiának mindenképpen be kell következnie.”[13]

Két évvel később a rendező bemutatja Leningrad Cowboys Meet Moses című filmjét, amelyben a korábban megismert zenekar, „a világ legrosszabb rock and roll bandája” letelepedik Mexikóban, majd korábbi menedzsere javaslatára elindul vissza Oroszországba.[14] Ugyanebben az évben került a mozikba a Vigyázz a kendődre, Tatyjána! (Pidä huivista kiinni, Tatjana). A road movie két férfi és két nő különösebb cél nélküli utazását mutatja be.[15]

1995-2006

Az 1996-os Gomolygó felhők (Kauas pilvet karkaavat) főszereplői elvesztik az állásukat, és nem tudnak elhelyezkedni.[16] A Juha (Juha) című fekete-fehér melodramatikus némafilm 1999-ben jelent meg. Egy klasszikus szerelmi háromszöget mesél el, amelyben az asszony megszökik egy férfival, és férje hiába próbálja őt visszaszerezni. A dráma egyetlen megoldása a vérbosszú.[17]

2002-ben készült A múlt nélküli ember (Mies vailla menneisyyttä), a rendező legsikeresebb filmje. A mű középpontjában egy férfi áll, akit úgy összevernek, hogy elveszti az emlékeit. Az Üdvhadsereg gondoskodik róla, és a férfi beleszeret a szervezet egyik ápolónőjébe. A film Cannes-i fesztiválról elhozta mások mellett a zsűri nagydíját, és nevezték az Oscar-díjra is.[18]

A 2006-os Külvárosi fények (Laitakaupungin valot) a Gomolygó felhők és A múlt nélküli ember után az úgynevezett Finnország-trilógia harmadik darabja. Címe Charlie Chaplin Nagyvárosi fények című alkotására utal, és a főszereplő, az éjjeliőr is hasonlít Chaplin csavargójához.[19] A magányos éjjeliőrt senki nem kedveli. Az ebbe belenyugvó Koistinen élete akkor változik meg, amikor megismerkedik Mirjával, az első nővel, aki komolyabb érdeklődést mutat iránta. Az érdeklődés azonban nem igazi, a nő csak kihasználja a férfit, aki ezt sztoikus nyugalommal veszi tudomásul.[20][21]

2007-2017

A 2011-es Kikötői történet (Le Havre) Franciaországban játszódik, főszereplője Marcel, a cipőpucoló, aki gondjaiba vesz egy afrikai menekültet, és megpróbálja elérni, hogy ne toloncolják ki Európából.[22] Legutóbbi filmje a Toivon tuolla puolen, amelyet 2017-ben mutattak be.

Egyéb munkái

  • Rendezések – Aki Kaurismäki számos rövid- és dokumentumfilmet rendezett, valamint részt vett több nagy filmes vállalkozás, a Tíz perc trombita (2002), a Chacun son cinéma ou Ce petit coup au coeur quand la lumière s'éteint et que le film commence (2007) és a Centro Histórico (2012) egy-egy etűdjének elkészítésében. Rövid- és dokumentumfilmjei: Saimaa-ilmiö (1981), Rocky VI (1986), L.A. Woman (1987), Thru the Wire (1987), Rich Little Bitch (1987), Likaiset kädet (1989), Leningrad Cowboys: Those Were the Days (1992), Leningrad Cowboys: These Boots (1993), Total Balalaika Show (1994), Oo aina ihminen (1996), Välittäjä (1996), Európa-képek (2004), Valimo (2007) és a Juice Leskinen & Grand Slam: Bluesia Pieksämäen asemalla (2013)[23]
  • Színész – Valehtelija (1981), Arvottomat (1982), Huhtikuu on kuukausista julmin (1983), Apinan vuosi (1983), Vanavedessä (1984), Viimeiset rotannahat (1985), Calamari Union (1985), Ylösnousemus (1985), Árnyak a paradicsomban (1986), Rocky VI (1986), Bérgyilkost fogadtam (1990), Shit Happens (1992), Leningrad Cowboys Meet Moses (1994), Iron Horsemen (1994), Mustasilmä-Susanna ja lepakkoluolan aarre (1996), Aaltra (2004), Vandaleyne (2015)[23]
  • Számos filmnek írta a forgatókönyvét, valamint saját munkáin kívül több filmnek volt a producere, és alkotásait gyakran vágta is. Ő állította össze a Calamari Union zenéjét.[23]

Elődök

Stílusát sokan hasonlították Jim Jarmusch-éhoz. A hasonlóságot Jarmusch sem tagadta, és el is vállalt egy rövid szerepet a Leningrad Cowboys menni Amerika című filmben. Termékenysége Rainer Werner Fassbinderrel rokonítja, habár Kaurismäki azt mondta, egyetlen filmjét sem látta a német újhullám korán elhunyt rendezőjének. Saját elmondása szerint nagy hatással voltak rá a francia újhullám rendezői, valamint a dán Carl Theodor Dreyer, a francia Robert Bresson, a spanyol Luis Buñuel, a francia Jean Vigo, a japán Ozu Jaszudzsiró, az amerikai Douglas Sirk és Samuel Fuller, aki fel is tűnik a Bohéméletben.[24][8][21] A Gomolygó felhők mozijának előcsarnokában látható is Bresson A pénz című filmjének hirdetése.[21]

Egy nyilatkozatában azt mondta, hogy „én állandóan lopok, és ezt nem próbálom titkolni”. Bevallottan Robert Bresson stílusát követi. Báron György filmesztéta szavaival, „mintha a Jarmusch–filmek posztmodern, new-wave-es egyszerűsége vegyülne Bresson puritán spriritualizmusával, az ifjú amerikai rendező szelíd iróniája a francia mester kérlelhetetlen komorságával”. Közös bennük a távolságtartás az érzelmektől és a lélektantól, valamint színészeik egyszerű, sallangmentes játéka.[8]

Műveiben számos filmes utalás jelenik meg, szereplői sokat járnak moziba. Az Ariel főhősei egy Humphrey Bogart-filmet néznek, az Árnyékok a Paradicsomban című alkotásában a szerelmesek Sergio Leone A Jó, a Rossz és a Csúf című alkotására váltanak jegyet, A gyufagyári lány főhőse pedig valószínűleg a Marx fivérek egyik filmjét nézi a moziban.[8]

Jellemzői

Filmjeiben visszatérő elemek a gépsorok és a monoton tevékenységek. A Bűn és bűnhődés nyitóképei a húsaprító gépeket, A gyufagyári lány első snittjei a gyufakészítő berendezéseket, az Árnyak a Paradicsomban kezdete pedig a hulladékgyűjtés mutatja be részletesen. Visszatérő momentum a mészárszék, a hús szeletelése is.[8] Kaurismäki alkotásai rövidek, ritkán érik el a nagyjátékfilmek általános minimumát, a kilencven percet. Az Árnyak a Paradicsomban 76 perces[25], a A gyufagyári lány 68 perces[26] és a Vigyázz a kendődre, Tatyjána! is mindössze 60 perces.[15]

Történetei lepusztult, sivár tájakon, ócska kocsmákban, koszos lakásokban, lélektelen gyárakban játszódnak, és a környezet kelet-európai, oroszos atmoszférát áraszt. A rendező emiatt mondta, hogy „bizonyos szempontból mi is egy kicsit oroszok vagyunk”.[8] (Bátyjával egy Moszkva nevű kocsmát is üzemeltet Helsinkiben, a Modern Művészetek Múzeumában.)[21] „A lepusztult, sivár lakások, az ormótlan, régi automobilok, a kopott, suta öltözékek (...) egyszerre idézik az ötvenes, a hetvenes éveket és korunkat. Csak annyit állíthatunk biztosan, hogy idejük a huszadik század második fele, s legalább ennyire kétséges a színterük is: mintha Európa végvidékén járnánk, a Kelet és a Nyugat határán, a szónak nem földrajzi, inkább társadalmi-történeti-kulturális értelmében” – írta Báron György.[21] Filmjei minimalisták, aszketikusak.[17]

Stílusa összetéveszthetetlen. Desson Thomson, a The Washington Post filmkritikusa azt írta róla, hogy „aki már látott egyetlen Kaurismäki-filmet, az látta az összeset, de azért meg kell nézni mindet”.[21] Filmjeinek visszatérő motívuma a bűn. A főhősök az őket körülvevő kegyetlen világ miatt lesznek bűnösök. A Bűn és bűnhődés főhőse bosszút áll a gázolón, míg A gyufagyári lány a vele ellenségesen viselkedő környezetét itatja meg méreggel saját nyomorúsága miatt. Kaurismäki főhőseit az érzelmek, szenvedélyek mozgatják, de tettüket közönyösen, szenvtelenül hajtják végre. Nem filozofálgatnak, csak teszik a dolgukat, amikor az igazi bűnösöket megbüntetik.[8] Filmjei – Király Hajnal filmesztéta megfogalmazása szerint – „az örök vesztesek komédiája a nagyok és kiváltságosok klasszikus tragédiájával szemben”.[17]

Kaurismäki alkotásaiban fontos szerepet kap a zene. Szereti alkalmazni a rockot, de filmjeiben általában hangsúlyosabbak az érzelmes, buta szövegű, szentimentális slágerek. Báron György írta róluk, „semmi paródia nincs ezekben a felcsendülő slágerekben: véresen komolyak e dalok, az érzelmek egyetlen kifejeződési formái az érzelemszegény, rideg közegben, a visszafojtott filmes melodráma összegzései”.[8]

Filmjei

Rendezőként

  • 1981 Saimaa ilmiö (The Saimaa Gesture) (dokumentumfilm)
  • 1982 Arvottomat (The Worthless) [segédrendező]
  • 1983 Rikos ja rangaistus (Crime and Punishment; Bűn és bűnhődés)
  • 1985 Calamari union
  • 1986 Shadows in Paradise]
  • 1986 Rock’y VI (8 perces)
  • 1987 Thru the Wire (6 perces)
  • 1987 Rich little Bitch (6 perces)
  • 1987 L.A Woman (5 perces)
  • 1987 Hamlet goes Business
  • 1988 Ariel
  • 1989 Tulitikkutehtaan tyttö (The Match Factory Girl; A gyufagyári lány)
  • 1989 Likaiset kädet (Dirty Hands)
  • 1989 Leningrad Cowboys go America (Leningrad Cowboys menni Amerika)
  • 1990 Lej aldrig yrkesmoerdare i rivningskaakar! (I hired a Contract Killer; Bérgyilkost fogadtam)
  • 1991 Those were the Days (5 perces)
  • 1992 These Boots (These Boots Are Made for Walking)
  • 1992 Boheemielämää (La vie de Bohème; Bohémélet)
  • 1993 Leningrad Cowboys meet Moses
  • 1994 Total Balalaika Show (dokumentumfilm)
  • 1994 Pidä huisvista kiini, Tatjana (Take care of your Scarf, Tatiana; Vigyázz a kendőre, Tatyjána!)
  • 1994 Iron Horsemen (Bad Trip) [segédrendező]
  • 1994 A propos de Nice
  • 1996 Välittäjä (4 perces)
  • 1996 Kaus pilvet karkaavat (Drifting Clouds; Gomolygó felhők)
  • 1999 Juha
  • 2002 Mies vailla menneisyyttä (The Man Without a Past; A múltnélküli ember)
  • 2002 Ten Minutes Older: The Trumpet (A rendezők – Tíz perc: Trombita)

Díjai

  • 1984 Jussi Awards: Jussi – legjobb első film (Paras esikoiselokuva) – Rikos ja rangaistus (1983)
  • 1984 Jussi Awards: Jussi – legjobb forgatókönyv (Paras käsikirjoitus) – Rikos ja rangaistus (1983)
  • 1989 Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál: FIPRESCI Prize – Ariel (1988)
  • 1990 Berlini Nemzetközi Filmfesztivál: Interfilm Award – Forum of New Cinema – Tulitikkutehtaan tyttö (1990)
  • 1990 Berlini Nemzetközi Filmfesztivál: OCIC Award – Honorable Mention – Forum of New Cinema – Tulitikkutehtaan tyttö (1990)
  • 1991 Jussi Awards: Jussi – legjobb rendező (Paras ohjaus) – Tulitikkutehtaan tyttö (1990)
  • 1992 Berlini Nemzetközi Filmfesztivál: FIPRESCI Prize – Forum of New Cinema – Vie de bohème, La (1992)
  • 1993 Italian National Syndicate of Film Journalists: European Silver Ribbon
  • 1993 Jussi Awards: Jussi – legjobb rendező (Paras ohjaus) – Vie de bohème, La (1992)
  • 1996 Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál: Ökumenikus zsűri külön dicsérete – Kauas pilvet karkaavat (1996)
  • 1996 São Paulo International Film Festival: Audience Award – Best Feature – Kauas pilvet karkaavat (1996)
  • 1997 Jussi Awards: Jussi – legjobb rendező (Paras ohjaus) – Kauas pilvet karkaavat (1996)
  • 1997 Jussi Awards: Jussi – legjobb forgatókönyv (Paras käsikirjoitus) – Kauas pilvet karkaavat (1996)
  • 1997 Tromsø International Film Festival: Import Award – Kauas pilvet karkaavat (1996)
  • 1999 Berlini Nemzetközi Filmfesztivál: C.I.C.A.E. Award – Honorable Mention – Forum of New Cinema – Juha (1999)
  • 2002 Cannes-i Fesztivál: nagydíj – Mies vailla menneisyyttä (2002)
  • 2002 Cannes-i Fesztivál: Ökumenikus zsűri díja – Mies vailla menneisyyttä (2002)
  • 2002 Flanders International Film Festival: Golden Spur – Mies vailla menneisyyttä (2002)
  • 2002 Hamburg Film Festival: Douglas Sirk Award
  • 2002 Lübeck Nordic Film Days: Audience Prize of the "Lübecker Nachrichten" – Mies vailla menneisyyttä (2002)
  • 2002 Nordic Council:* Nordic Council's Film Prize – Mies vailla menneisyyttä (2002)
  • 2002 San Sebastián International Film Festival: FIPRESCI Film of the Year – Mies vailla menneisyyttä (2002)
  • 2003 Bangkok International Film Festival: Golden Kinnaree Award – Best Screenplay – Mies vailla menneisyyttä (2002)
  • 2003 Jussi Awards: Jussi – legjobb rendező (Paras ohjaus) – Mies vailla menneisyyttä (2002)
  • 2003 Jussi Awards: Jussi – legjobb forgatókönyv (Paras käsikirjoitus) – Mies vailla menneisyyttä (2002)
  • 2003 Palm Springs International Film Festival: FIPRESCI Prize – Mies vailla menneisyyttä (2002)
  • 2004 Camerimage: Special Award – Best Duo: Director – Cinematographer – Megosztotta Timo Salminennel

Jelölései

  • 1996 Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál: Arany Pálma – Kauas pilvet karkaavat (1996)
  • 1999 Amanda Awards, Norway: Amanda – Best Nordic Feature Film (Nordisk Amanda) – Juha (1999)
  • 1999 Valladolid International Film Festival: Golden Spike – Juha (1999)
  • 2000 Jussi Awards: Jussi – legjobb rendező (Paras ohjaus) – Juha (1999)
  • 2000 Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál: Golden St. George – Ariel (1988)
  • 2002 Cannes-i Fesztivál: Arany Pálma – Mies vailla menneisyyttä (2002)
  • 2002 European Film Awards: Audience Award – legjobb rendező – Mies vailla menneisyyttä (2002)
  • 2002 European Film Awards: European Film Award – legjobb rendező – Mies vailla menneisyyttä (2002)
  • 2002 European Film Awards: European Film Award – legjobb film – Mies vailla menneisyyttä (2002)
  • 2002 European Film Awards: European Film Award – legjobb forgatókönyvíró – Mies vailla menneisyyttä (2002)
  • 2003 Bangkok International Film Festival: Golden Kinnaree Award – legjobb film – Mies vailla menneisyyttä (2002)
  • 2003 Bodil Awards: Bodil – legjobb nem amerikai film (Bedste ikke amerikanske film) – Mies vailla menneisyyttä (2002)
  • 2003 César-díj, Franciaország: César-díj az Európai Unió legjobb filmjének – Mies vailla menneisyyttä (2002)
  • 2003 Italian National Syndicate of Film Journalists: Silver Ribbon – Best Director – Foreign Film (Regista del Miglior Film Straniero) – Mies vailla menneisyyttä (2002)
  • 2003 Robert Festival: Robert – legjobb nem amerikai film (Årets ikke-amerikanske film) – Mies vailla menneisyyttä (2002)
  • 2004 Argentinean Film Critics Association Awards: Silver Condor – Best Foreign Film (Mejor Película Extranjera) – Mies vailla menneisyyttä (2002)
  • 2004 Chlotrudis Awards: Chlotrudis Award – legjobb eredeti forgatókönyv – Mies vailla menneisyyttä (2002)

Jegyzetek

Források