„Kovács András (filmrendező)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
106. sor: | 106. sor: | ||
[[Kategória:1925-ben született személyek]] |
[[Kategória:1925-ben született személyek]] |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:2017-ben elhunyt személyek]] |
||
[[Kategória:Magyar filmrendezők]] |
[[Kategória:Magyar filmrendezők]] |
||
[[Kategória:Kossuth-díjasok]] |
[[Kategória:Kossuth-díjasok]] |
A lap 2017. március 11., 11:06-kori változata
A lap olyan személyről szól, aki nemrég hunyt el. A halálesettel kapcsolatos információk egyelőre hiányosak, ellentmondásosak lehetnek, pontosításra szorulhatnak. |
Kovács András | |
Született | 1925. június 20. Kide |
Elhunyt | 2017. március 11.[1] (91 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Gyermekei | Kovács András Bálint |
Foglalkozása | filmrendező |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1950, rendezés) |
Kitüntetései | |
Sírhelye | Farkasréti temető (25-7-10)[2] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács András témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kovács András (Kide, 1925. június 20. – Budapest, 2017. március 11.) Kossuth-díjas és kétszeres Balázs Béla-díjas magyar filmrendező.
Életpályája
Pszichológiát, szociológiát és esztétikát tanult Kolozsvárott, a Bolyai Egyetemen, majd Budapesten a Pázmány Péter Egyetemen. 1946-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán folytatta tanulmányait, 1950-ben diplomázott. A Mafilmhoz került 1950-ben, ahol egy éven át dramaturg, majd 1951-től 1957-ig a dramaturgiai osztály vezetője volt. 1952 és 1954 között filmrendezést tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1957-ben lemondott vezetői tisztségéről, s dramaturg és rendezőasszisztensi munkákat végzett. Első játékfilmjét 1960-ban rendezte Zápor címmel. Ismertté az 1964-ben készült Nehéz emberek című filmjével vált. Elnyerte a filmkritikusok díját, s az első magyar filmszemlén is díjazták. 1966-ban készítette el a Cseres Tibor regényéből készült Hideg napok című filmjét, amely az 1942-es újvidéki vérengzést dolgozta fel. A film Karlovy Varyban a Filmfesztivál fődíját kapta. 1981-től 1986-ig a Filmművészeti Szövetség elnöke volt. 1985-ben készítette el kétrészes filmjét Andrássy Katinkáról, Károlyi Mihály feleségéről A vörös grófnő címmel. 1988-ban alelnök lett a Károlyi Mihály Társaságban. A Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöke volt 1996 és 1998 között. 2004 óta a Magyar Mozgókép Mestere. Fia, Kovács András Bálint filmesztéta, az ELTE tanszékvezetője.
Filmjei
Játékfilmek
|
|
Tévéfilmek
- Találkozás Lukács Györggyel (1972)
- Együtt Károlyi Mihállyal (1973)
- Menekülés Magyarországra (1981)
- Weingut Őry TV (1993)
- Benkő Samu (1994-portréfilm)
- Szülőföldem (1994)
- Üzenet egykori iskolámba (1996)
- Két szólamban (2000)
- A Kallós-gyűjtemény (2001)
- Film egy regényről (2002)
- Polixéna és John (2007)
Dokumentumfilmek
- Nehéz emberek (1964)
- Extázis 7-től 10-ig (1969)
- Szülőföldem, Pápa (1994)
- Volt egyszer egy egyetem (1995)
- A nehéz emberek ma (1996)
- Reggeltől hajnalig Válaszúton (2001)
- Egy borértő ember (2004)
Díjai
- Balázs Béla-díj (1962, 1965)
- Érdemes művész (1967)
- SZOT-díj (1968)
- Kossuth-díj (1970)
- Kiváló művész (1980)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1995)
- Hazám-díj (2002)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2005)
- Radnóti Miklós antirasszista díj (2006)
Források
További információk
- ↑ https://444.hu/2017/03/11/meghalt-kovacs-andras
- ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. szeptember 26.